Az emberek életén segít, ha a munkáltatójuk robotokat alkalmaz

A digitális átállás és az informatikai fejlesztések öt év alatt 20 százalékos bevételnövekedést hoznak a legtöbb vállalatnál, már az első teljes évben átlagosan 3,7 százalékos lehet a növekedés. A cégek nemcsak a működési keretek visszaszorításán nyernek, hanem hatékonyabban oldják meg a problémákat és gyorsabban vezethetik be az új termékeiket. A hatás a kisebb vállalatoknál is számottevő, a "robotok" pedig a dolgozók hatékonyságát is javíthatják - derül ki a Dell EMC, az Intel és az IDC közös kutatásából.
Szabó Dániel, 2018. szeptember 24. hétfő, 12:24

A robotizáció és a digitális átállás a mai vállalatfejlesztési tervek visszatérő eleme: az ipari gyártatástól, a pénzügyi rendszereken át egészen az éttermekig egyre több helyen alkalmaznak valamilyen informatikai megoldást a munkafolyamatok fejlesztésére. A folyamat nem szorítkozik arra, hogy összeszerelő gépeket tesznek a gyártósorok mellé az emberek helyett, hanem kiválthatóvá válnak az ügyfélpanasz-kezelési rendszerektől kezdve a tőzsdei kereskedő eszközökig, de már egy felhőalapú szolgáltatás használata is ideszámíthat.

Magyarország az Európai Bizottság legfrissebb, digitális felkészültséget mérő DESI indexén a 28 uniós tagállam között a 23. helyen áll 46,5 ponttal. Tavaly az ország 44,2 pontot ért el, ami akkor a 22. helyre volt elég. Az adatokból az is kiderül, hogy fájóan hiányoznak a digitális alapkészségek, a vállalatok pedig kevéssé fogékonyak az innovatív megoldásokra. A vállalatvezetők pedig bizonytalanok azt illetően, hogy a befektetéseik megtérülhetnek.

Utóbbi aggodalmakra rácáfol a Dell és az Intel által megrendelt, az IDC által végzett kutatás, amelyben 16 teljesen különböző méretű cég döntéshozóját kérdezték meg az IT-, kiváltképp az adatközponti fejlesztéseikről és azok hatásairól. A vizsgált cégek között volt olyan, amely csak 300, és volt olyan, amely közel 75 000 embert foglalkoztatott. A számok alapján mindenhol megtérültek a befektetések, legyen szó logisztikai vagy pénzügyi cégekről, netán egészségügyi ellátóhelyekről. A CAGR mutató - vagyis, hogy egy több éves időszak alatt mi az átlagos éves növekedési ütem - 3,7 százalékkal javult.

Már nem a munkaerő-kiváltás a fontos

Az adatközpont fejlesztések szinte univerzálisak: leegyszerűsítve az egész fejlesztés annyiból áll, hogy kialakítanak egy gépközpontot, ahol a számítások nagy részét nagyteljesítményű szerverek végzik. Ezek kezelhetnek egyszerű adatbázisokat, irányíthatnak rajtuk keresztül gyártósorokat, de ennél komplexebb feladatokra is alkalmasak.

Eddig az ezeket célzó fejlesztések a költségcsökkentésre és a részproblémák megoldására összpontosítottak. A beruházások többsége eszerint arra szorítkozott, hogy helytakarékosságból kisebb, de nagyobb teljesítményű szerverekre váltsanak, felhőszolgáltatásokat vegyenek igénybe, hogy a tárhelyszolgáltatást teljesen kiszervezzék. Más felmérések szerint a legfőbb motiváció az emberi munkaerő kiváltása volt, vagyis, hogy a fejlett berendezések beszerzésével megszabaduljanak néhány dolgozótól - például a modernebb szerverek lehetővé tették, hogy kevesebb informatikust alkalmazzanak.

A szoftverek, kiszolgálók által vezérelt rendszerek csak korlátozott emberi beavatkozást igényelnek. A szoftverbe beillesztett kód konfigurálja a hardvert, és automatizálja a korábbi manuális folyamatokat, ezáltal drasztikusan csökkenti az emberi hibák esélyeit is. Ezzel párhuzamosan ezek a technológiák lehetővé tették a vállalkozások számára, hogy fokozatosan javítsák az ügyfelek elköteleződését és a szolgáltatásnyújtási folyamatokat és stratégiákat.

A kutatásban idézett vezetők megszólalásaiból viszont kiderült, hogy a munkaerő-csökkentés a legtöbbször mégsem valósult meg: a karbantartásnál feleslegessé vált kollégákat azonban nem elküldték, hanem más munkafolyamatokba vonták be őket. A kreatívabb munkakörökben pedig javultak a teljesítménymutatóik. Sőt, nem egyszer a hiperkonvergens  (a szervereket, tárolókat és hálózati elemeket egyetlen egységben magában foglaló) rendszerek új emberek felvételével jártak.

Gyorsan megtérülő befektetések

Az IDC felmérése azt is megvizsgálta, hogy a bevételekre milyen hatással van akárcsak egy feladatvezérlő adatközpont kialakítása. A termelő vállalatoknál átlagosan 25 600 dollár (71,7 millió forint) pluszbevétel jutott egy darab szerverre, amit csak azon kerestek, hogy a késztermékek eljutottak az értékesítésig. Míg központonként 46 100 dollárt (130 millió forintot) termelt, ha új termékeket fejlesztettek és vezettek be a piacra. Az egyéb szolgáltatásokkal együtt a telepített hiperkonvergens rendszerek évente 132 700 dollár (371,5 millió forint) bevételnövekményt eredményeztek összesen. Miközben a belépőszintű eszközök ára 20-25 ezer dollár körül van.

A vizsgált cégeknél a bevételnövekedés a hatékonyság javulásával és a költségcsökkentéssel a teljes rendszerekre vetítve már az első évben átlagosan 122,9 millió dollár volt, míg az ötödik évre ez 291,7 millió dollárra nőtt. Az alapbevételekhez képest ez 20 százalékos bevétel növekedést jelentett.

A fotó forrása: Yann Schreiber/AFP.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

ilsi, 2018.09.24 12:45

A digitalizálás nagy ígéretét sokféleképp lehet érteni. Egyik lehetőség: kevés embernek mérhetetlen nagy gazdaságot juttatni. Ezzel valószínűleg semmi értelmeset nem tudnának kezdeni, azon kívül, hogy szabadság-gépeket és egyéb világboldogító ketyeréket terveznének. Alapítványaik (Talán Bill Gates kivételével) közhasznúságot mímelnek, szándékaikat ezzel aligha mentik föl. (Találj ki egy tolvajnyelvet, szoktasd rá a világot és kaszálj. Nem helyes, hogy huszonévesek milliárdok fölött diszponálnak. Tüntetés a MtudE ellen, 2004RS18IX11) A másik ígéret: lehetőleg sok embernek egy értelmes, választott élet esélyeit adni meg. És ha Silicon Valley szuperhatalmai nekünk megígérik, akkor őket ebben a tekintetben komolyan kell vennünk ? még pedig komolyabban, ahogy eddig ők magukat vették. Még nem dőlt el, hogy a Zuckerberger-ek, Bezo-k, Brin-ek és Page-k hosszú távú szerepüket a világban, mint vállalkozások egocentrikus birtokosai vagy a világszellem akaratlan kivitelező-segédei lesznek. Követelhetik az első szerepet, de heroikusok valójában csak a második alapján lehetnek: vihetik tovább az ?automatizálást?, ezzel egyre több ember kibontakozási esélyét megadva ? ha ők maguk sem tudják igazán, mi az. Jelenleg mindenesetre függő, pénz-sóvár embereknek tűnnek, akiket semmi mást nem érdeklő részvényesek ösztökélnek.
112
És mindez idáig minden boldogságígérettel csak a user-jeik és ügyfeleik gátlástalan kizsákmányolását erősítik, akiknek profiljait a legtöbbet kínálóknak eladják. A haladás hajtói még egy régi gazdasági modell önhajtói, mely csak egy ?többet? ismer és semmi elégségest. Az elismerés semmi másban nem fejeződik ki, csak pénzben. Akkor is, ha ebből egy több az életükben már semmi jót nem hoz.
És ez miért van így? Nos, a Silicon Valley világmegváltói egy olyan gondolkodás gyerekei, mely a XVI. sz. olasz reneszánszban és később az erzsébeti Angliában keletkezett. Ideológiává ? egy rögzített, egyoldalú emberkép világnézetévé ? a XVII-XVIII. sz. Angliájában vált. A kereskedőrend nyereség-törekvése, mely a régi görögöknél és a középkorban inkább megvetendő volt, kulturális vezérképpé lett. (Nem Évánál kezdődött a telhetetlenség?RS18IX12). Eközben az újgazdag kereskedőréteg propagandistái a kereskedő állampolgári nézeteit nem tették mérlegre. Minden kereskedő eleve erkölcsös, igazságos és erényes ? egyszerűen azért, mert kereskedő. Az ókori polgári erényekből kereskedőerények lesznek. Meg sem kell erőltetnie magát, hogy jó ember legyen. Nyereségvágya természetes, mert minden más angolnak automatikusan jólétet hoz. Nem a fölfogás, hanem egyedül a közhasznúság lesz tettei egyedüli mértéke.
De hogyan különböztethető meg a hasznos ember, a kevésbé hasznostól? A brit Kelet-Indiai Vállalat lobbyistái és olyan filozófusok, mint John Locke egy világos kritériumot adtak meg: a munkával! Az élet egy piac és csereüzlet, és az ember minden élethelyzetében egy kufár, egy homo mercatorius. Ahogy John Wheeler, a Merchant Adventures főtitkára már 1691-ben megfogalmazta.
114
Számára ? modern nyelven ? minden szociálnorma = piacnorma ? nem másképp, mint ma ismét némely közgazdász és szociálbiológus nézeteiben.
A munka- és a teljesítménytársadalom, mely ma nekünk olyan magától értetődőnek tűnik, mintha ez lenne a társadalom egyetlen értelmes formája, egy angol találmány a polgári korszak kezdetéről. Az összes erényből többé nem a phónesis - a világ-okosság ? számít az elsőnek, hanem a szorgalom ? a munkatársadalom erénye. A ?munka? panaszolja Friedrich Nietzsche 1882-ben, egyre inkább minden jó lelkiismeretet áthúz a maga oldalára, az örömvágy már a 'pihenés-igény' nevet kapja és elkez
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html