A magyar űrkutatás jelenlegi helyzete a kis műholdak és a kommunikáció területén áll az élen, miközben egyre több magyar űrkutató cég kezdi meg működését a területen.

Az elmúlt évek legizgalmasabb fejleménye pedig az, hogy a magas belépési korlátok ellenére egyre több startup vállalkozás jelenik meg a piacon a hagyományos cégek mellett, amely számos lehetőséget kínál a magyar űrkutatás fellendítésére. Ezt a hullámot egyébként new space-nek szokták nevezni.

A startupok azonban nagyrészt az állami szférából szerzik a bevételeiket – például a világhírű SpaceX költségeinek közel 70 százalékát az állami tulajdonú NASA finanszírozza. Hasonló helyzetben van Jeff Bezos és az Amazon űrprogramja is.

A kutatás-fejlesztési tevékenységek célja

  • az innováció,
  • és a versenyképesség növelése.

Kereszturi Ákos, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa szerint a meglévő technológia nem elég, az újabbak pedig „óriási befektetést igényelnek”, ráadásul drága, nehéz és nemzetközi együttműködésre is szükség van a megvalósításhoz.

Az űrkutatás időtávja nagyobb, mint a politikusok átlagos „élettartama”

– emelte ki Kereszturi Ákos korábban a „Holnap határa” konferencián. Szerinte azok az országok, amelyek választási ciklusokban gondolkodnak nem fognak tudni eljutni a Marsra.

Most a Napi.hu-nak nyilatkozva arról beszélt, hogy a startupok és nagyobb intézetek együttműködése előnyös, ugyanis

„az űripar erősen alapul a korábbi megbízható kapcsolatokon és a technikai örökségen”.

  • Ebben pedig egyrészt előnyt jelent, hogy a startupok kicsik és „speciális keresleti igényeket is kielégíthetnek”,
  • ugyanakkor a tudást és a speciális szakmai gyakorlatot a nagyobb intézetek és a cégek tudják elsősorban biztosítani.
Itt sokat számít a startupok száma, amely lassan, de növekszik itthon is.

– húzta alá.

Óriási verseny van a világűr meghódítására és felhasználására

Az 1950-es években kezdődött a klasszikus űrverseny, amely a '60-as években érte el csúcspontját, 1975-re pedig teljesen leállt. Az biztos, hogy ez még nem volt hivatalos verseny, de az akkori két legnagyobb gazdasági és technológiai hatalom – az USA és a Szovjetunió – elkeseredetten küzdött azért, hogy elsőként tegyen érdemi lépést a kozmoszba. Végül Amerika győzedelmeskedett.

Az Euroconsult adatai szerint 2014 óta folyamatosan növekszik az űrkutatásra fordított összeg világszinten. Az univerzum bekebelezéséért a legnagyobb harc ma már az Amerikai Egyesült Államok és Kína között folyik. A legmagasabb összegeket is ők fordították a kutatás-fejlesztésre.

Kép: Napi.hu

Magyarország ezen a területen még viszonylag le van maradva, ugyanis az adatok szerint tavaly körülbelül 14 milliárd forintot fordított az állam ilyen célra a cégek támogatásán keresztül. A kormány azonban már kiemelt célterületként kezeli az űripart, ezért növelni akarja a befektetéseket.

Ennyibe kerülhet egy retúrjegy a Marsra

Egyre többször merül fel a vörös bolygó kolonizációjának lehetősége, azonban sok gazdasági, technológia, természettudományi és jogi akadály merülhet fel. Az űrverseny jelenleg Amerika és Kína között zajlik a Mars elfoglalásáért. A Föld-Mars „menettérti jegy” nagyon sokba kerülhet majd becsléseink szerint.
→ Bővebben

A hétköznapokban is fontos az űrkutatás

A magáncégek is egyre fontosabbá válnak azonban már itthon is – a Puli Space űrkutató startup vállalkozás eszköze nagyban hozzájárult az űrkutatáshoz, ami a holdon a vízjég felkutatásához járult hozzá. Ez olyan nagy áttörés volt, hogy még a NASA is felfigyelt a fejlesztésre.

Kép: Puli Space Technologies – Katja Zanella-Kux

Létszámban és árbevételben a legnagyobb magyar űripari cég a BHE Bonn Hungary. A cég a világ élvonalába tartozik mikrohullámú telekommunikációs és radarrendszerek gyártásában földi és űr környezetben. A vállalat mérnökei által tervezett eszközök megtalálhatók a Nemzetközi Űrállomáson, földi állomásokon és repülőgépek fedélzetén is. A cég bevételeinek nagy részét egyébként a piacról szerzi, csak kis mértékben hív le pénzt az Európai Űrügynökségtől.

Egyre több olyan rendezvényünk van, ahol az űrkutatással foglalkozó vállalkozások szereplői vagy aziránt érdeklődők technológiai vagy gazdasági információkat kaphatnak az űrkutatás aktuális helyzetéről

– mondta lapunk kérdésére Arnócz István, a Magyar Asztronautikai Társaság főtitkára. A MANT egyébként a legrégebbi űrkutatással foglalkozó civil szervezet Magyarországon.

Arnócz egyébként a Space Apps startup ügyvezetője is, ahol IoT (internethez kapcsolódó intelligens eszközök hálózata) eszközök létrehozásával és műholdképek feldolgozásával foglalkoznak. A legfontosabb területük jelenleg a méhészet, amely úgy kapcsolódik az űrkutatáshoz, hogy a vállalkozás a méhkaptárat egy biológiai szenzornak tekinti.

Azért ezt vizsgáljuk, mert úgy véljük, hogy a méhek viselkedése összefügg a környezet állapotával

– magyarázta.

Egy kaptárból naponta körülbelül 350 ezer kirepülés történik 5 kilométeres zónában. A kaptárkijáróra elhelyezett kamerák segítségével a körzet kémiai, elektrosztatikus és időjárási állapota is leképeződik, ráadásul a környezet levegőminősége is mérhető.

Érdemes tehát figyelni a magyar űripar fejlődését, ugyanis ezek az apró lépések fognak segíteni egy nagyobb cél elérésében.

(Támogatott tartalom)

Marsra magyar! címmel új sorozat indul

Magyar Telekom saját gyártású sorozatában egy magyar kisvállalkozás kap megbízást a NASA-tól.
Ön is megnézheti az Index.hu-n május 2-től. → Mutatjuk, hogy mire számíthat.