Megvan, kik nyernek a legtöbbet a szuperállampapírral

Az államnak évente 25 milliárdba, a lakosságnak pedig további 15 milliárd forint kiadást jelent, hogy az állampapírok többségét bankok és brókercégek adják el. A kincstárba terelnék az ügyfélkört, de az meg nem bírja a terhelést.
Herman Bernadett, 2019. október 2. szerda, 16:56
Fotó: Napi.hu

Zsíros bevételre tesznek szert a bankok a lakossági állampapírok értékesítéséből - derül ki abból a tanulmányból, ami most jelent meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) célja ambiciózus: azt szeretnék, hogy a 2018 végén a háztartások birtokában lévő mennyiség öt év alatt duplázódjon, és 2023 végére elérje a 11 ezer milliárd forintot.

Ehhez pedig az értékesítőket is motiválni kell magas jutalékokkal. Jelenleg a Magyar Államkincstár mellett több bank és brókercég is forgalmaz lakossági állampapírokat, és Nagy Márton MNB-s alelnök írása szerint ezeknek a piaci szereplőknek évente átlagosan 25 milliárd forintot kell kifizetni, ha továbbra is ők adják el a lakossági papírok 75-80 százalékát.

Az ÁKK a lakossági állampapír-állomány 0,12 százalékát fizeti ki jutalékként, ha az előző negyedévhez képest csökken a forgalmazóknál lévő állomány, 0,3 százalékosra nő a jutalék, ha az állomány szinten marad, és erre még bónuszt is fizet, ha a volumen nő. A bónusz a növekmény 0,8 százaléka. Az államtól jövő jutalék a tanulmány megállapítása szerint a lakossági állampapírok forgalmazásával foglalkozó bankok éves hazai profitjának közel 10 százalékát teszi ki.

A lakosságnak is sokba kerül

Nem csak az államnak, de a lakosságnak is sokba kerül, ha az állami forgalmazók - vagyis az államkincstár és a Magyar Posta - helyett a bankokat és a brókercégeket választja, amikor lakossági állampapírt vásárol. Ezek a forgalmazók ugyanis a kincstárral szemben pénzért vezetik az értékpapír-számlákat, díjat számolnak fel a tranzakciókért, és a kezelt állomány után is.

Az MNB becslései szerint évente 15 milliárd forintot hagynak így a kisbefektetők a pénzügyi intézményeknél, vagyis 2023-ig 65 milliárd forintba kerül nekik az állampapírok tartása és vásárlása. Háztartásonként ez átlagosan 16 ezer forint évente, amit a kisbefektetők megspórolhatnának, ha az államkincstárnál tartanák az értékpapírokat.

A bankok is tudnak valamit

Az MNB tanulmányában felhívja a figyelmet arra is, hogy az államnak nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a banki értékesítés bővülése magában hordozza a banki sajátszámlás állomány növekedésének kockázatát. Ez egyrészt extra kamatkiadást jelent, másrészt ezáltal a lakossági állampapírok előnyeiből (kiemelkedő hozam) a háztartások helyett a bankok részesülnek.

A bankok úgy tudnak részesülni a hozamból, hogy úgynevezett lombardhitelt adnak az ügyfeleiknek. Ha a kliens az adott állampapírénál alacsonyabb kamatú hitelből tudja megvenni a kötvényeket, akkor a kapott kamaton megosztozhat a bankkal. A privátbankoknál az elmúlt hónapokban fel is pörgött ez a fajta hitelezés, a vagyonos ügyfelek 2 százalék körüli kamattal kaphattak hitelt úgy, hogy fedezetként értékpapírokat - például Magyar Állampapír Pluszt (MÁP+) - ajánlottak fel.

Ezzel 100 millió forintos megtakarítást figyelembe véve egyszer megkapják az államtól a kamatot, majd a banktól 80-90 millió forintnyi hitelt, amire szintén jár majd a kamat, igaz, annak egy részét vissza kell adni a banknak. Így már egyszeres tőkeáttételnél is elérhető évente 7-8 százalékos kamat az állampapírokra, de akik a hitelből vett papírokra is tudtak lombardhitelt felvenni, ennél is többet kereshettek.

A kincstár nem bírja

Nagy Márton épp azért azt is megfontolandónak tartja, hogy a lakossági állampapírok értékesítését egyedül a kincstár végezze. Volt már olyan időszak, amikor kizárólag a kincstár értékesíthetett bizonyos állampapírokat, ez azonban azzal járt, hogy kevés fogyott el az értékpapírokból. A gyenge értékesítési eredmények láttán azonban az ÁKK többször is módosította a forgalmazói kört, 2014 közepén a hosszú értékpapíroknál, 2015 végén a Féléves Kincstárjegynél tettek így, ami azonnal a korábbi többszörösére növelte az eladott mennyiséget.

Hiába ingyenes tehát a kincstárnál a számlavezetés, a lombardhitel útján megnövelt kamattal az állami intézmény nehezen tud versenyezni a vagyonos ügyfélkörben. Az sem javít a helyzetén, hogy az ügyfélszolgálat keresztmetszete szűk, egy konferencián Borbély László, az államkincstár pénzforgalmi elnökhelyettese arról beszélt, az idén júniusban, a MÁP+ megjelenése után nem bírták az ügyfelek rohamát. Különösen Budapesten és Pest megyében vált kritikussá a helyzet, de a telefonos ügyfélszolgálat is túlterheltté vált, így sok ügyfél döntött úgy, a bankoknál veszi meg az új állampapírt. Ahhoz, hogy a lakossági értékesítésből nagyobb részt tudjon kihasítani a kincstár, fejlesztésekre lenne szüksége, több értékesítési pontot kellene például létrehozni Budapesten.

A bankoké a főszerep

A jegybank egy korábbi tanulmánya szerint is megütheti a lakosság állampapír-piacot, ha elveszik a bankoktól a forgalmazási lehetőséget. Ez a márciusban megjelent tanulmány azt írja, 2012 óta közel 5 ezer milliárd forinttal, az akkori állomány nyolcszorosára növekedett. Az emelkedés mintegy 70 százaléka a banki forgalmazáshoz köthető. A kincstári és postai értékesítés is közel 1500 milliárd forinttal bővült, ez azonban jelentősen elmarad a banki csatornán keresztül felépült állományhoz képest, ami 3500 milliárd forint volt.

A tanulmány megállapítja, hogy Budapesten és Pest megyében tartja a lakosság a legtöbb állampapír, vidéken kevesen fektetnek az állam finanszírozásába. A teljes lakossági állomány 45,8 százaléka budapesti ügyfeleknél van, 14,5 százalék pest megyeieknél, a többi megyében ennek a töredéke sincs. Épp ezért fontos lenne a közvetlen kincstári értékesítés elérhetőségének a fejlesztése, amely egyrészt a kincstári fiókhálózat bővítésével, másrészt az állampapír-vásárlóknak az elektronikus csatornák (web- és mobilkincstár) felé terelésével valósulhat meg.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

antitroll, 2019.10.03 22:24

@Nyugatos_szolasszabadsag:
A banki kezelési költséget megtakarítaná az állam...
De ezzel mit segítene?
Ezt is odaadná a kötvényvásárlóknak?
Nem ez a döntő része a szuperkötvény költségének. Ráadásul a kincstárnak is jár költségekkel a forgalmazás. Ugye az nem merült fel benned, hogy ezt nem tudná megtenni a saját kapacitásával. A bankoknak megvan rá a kiépült infrastruktúrájuk, a kincstárnak nincs. Szóval a megtakarítás nem lenne jelentős...

"Mellesleg ha most okosan vesznek fel fix kamatozású hitelt a lombardosok, akkor gyakorlatilag a bankokra hárítják egy esetleges válság teljes rizikóját az ügyfelek."
Ezt nem értem. Megmagyaráznád? A bank számára az állampapír kibocsátás nem jár rizikóval. A papírokért az állam szavatol. Az erre kiadott lombardhitel is atombiztos.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Nyugatos_szolasszabadsag, 2019.10.03 15:41

Talán kizárólag a MÁP+ t kéne kincstári forgalmazásúvá tenni és meg is van oldva a dolog...
Mellesleg ha most okosan vesznek fel fix kamatozású hitelt a lombardosok, akkor gyakorlatilag a bankokra hárítják egy esetleges válság teljes rizikóját az ügyfelek. A bank pár év múlva már akár bukhat is ezeken a hiteleken, míg a befektetők az államtól ugyanúgy kapják a pénzt.
Úgy is mondhatjuk, hogy némi kamatfelárral most bebiztosítja magát az állam, hogy a pénzintézetek és ezen keresztül egy óriási vagyonnal és hatalommal rendelkező tulajdonosi kör ne legyen érdekelt egy magyarországi kamatemelésben.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2019.10.03 13:01

Szóval: a kamatokra már évi 200 mrd megy el... a jutalékokra 40 mrd...

PLUSZBAN!

Mert államkötvényeket az ÁKK 0% körüli kamatokkal is el tud adni akár 3 évre is!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html