Egyelőre nincs nyoma a tranzakciós illeték áthárításának a bankoknál és a brókercégeknél

Egyelőre nem látszik a bankok és brókercégek hirdetményeiben, hogy áthárítanák a tranzakciós illetéket július 1-től az ügyfeleikre. A rendelet már egy hete megjelent, a szabályok ismertek, de friss kondíciós listákat sehol sem látni. Igaz persze az is, hogy a kormány világossá tette: nem fogja tűrni a teher direkt módon történő áthárítását a fogyasztókra. 

Vélhetően ez nem is volna most ildomos, hiszen ha más szektor nem is, a brókercégek valóban komoly "extraprofitra" tehettek szert az elmúlt években. A befektetési vállalkozások voltak a nagy nyertesei a koronavírus-járvány okozta tőzsdei krízisnek éppúgy, mint a kirobbant orosz-ukrán háborús konfliktusnak. Az idei első negyedévben a brókercégek 8,68 milliárd forintos adózott eredményt értek el, ami 85 százalékkal magasabb a tavalyinál, pedig 2021 és 2020 is nagyon erős első negyedévvel indult ebben a szektorban - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. 2021-ben is rekordprofittal zárta a szektor az évet, a 18,5 milliárd forintos nettó eredmény 56 százalékkal haladta meg a 2020-asat, ami úgyszintén történelmi csúcs volt.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

A tőzsdei turbulenciák és a magasra ugró infláció a kisbefektetőket is arra késztették, hogy tőzsdézzenek. Az MNB adatai szerint az azonnali tőzsdei forgalom az első negyedévben 75 százalékkal nőtt a brókercégeknél, a származtatott ügyleteké pedig a 2,8-szeresére ugrott. Már februárban is jókora forgalomnövekedést mértek, de a március kiemelkedő hónap volt, a tavalyi kétszeresére nőtt az azonnali piacon a megbízások értéke. Az 1041 milliárdos havi tőzsdei forgalom a brókercégeknél történelmi rekord, az előző csúcs 2020 márciusában, a covid-járvány kitörésének hónapjában volt, az dőlt meg most. Áprilisban valamelyest mérséklődött már a kötések volumene, de éves összevetésben még mindig bőven a tavalyi 1,7-szeresénél jár négy hónap után az azonnali piaci forgalom. 

A kispénzűek fizetnek majd többet

Az értékpapírokra kivetett illetékből, illetve abból, hogy a tranzakciós illeték limitjének maximumát 10 ezer forintra emelte az állam, 50 milliárd forintnyi extra bevételt remél a költségvetés. A lakossági banki tranzakciókból vélhetően nem sok plusz pénz folyik majd be, hiszen eddig 2 millió forintos utalásoknál érte el a közteher a felső limitet, most 3,33 milliónál fogja, de a legtöbb tranzakció ezeknél alacsonyabb összegű. A cégek átutalásaiból folyhat be több pénz a bankoktól. 

Az értékpapíroknál annál inkább jellemző lehet, hogy milliós értékben kereskednek velük a magánbefektetők is. A tranzakciós illeték közülük a valódi kisbefektetőket érintheti rosszabbul, ha esetleg mégis áthárítanák a terhet a pénzügyi szolgáltatók, ők ugyanis valószínűleg több értékpapír-vásárlást hajtanak végre 3,33 millió forint alatti összegben. Utánuk a befektetési szolgáltatók pont ugyanannyi illetéket fizetnek majd be, mint a privátbanki ügyfelek esetenként több tízmilliós ügyletei után, vagy az olyan juttatáscsomagok után, amelyben nemrég például az OTP vezetői részesültek. 

A szakértők pont ezért nem is feltételezik, hogy például a privátbankok át fogják hárítani ezt a terhet az ügyfelekre. "Ez olyan tétel, amelyet le tudnak nyelni, inkább a kis méretű tranzakcióknál lehet jelentős, a prémium ügyfelek ügyleteit érintheti nagyobb mértékben" - mondja Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezető igazgatója. Ez mintegy 470 ezer ügyfélszámlát és 5200 milliárd forintnyi vagyont jelenthet. A privátbanki számlák száma ennek kevesebb, mint a tizede, 42 ezer körül van, az ügyfélvagyon viszont nagyobb, a 7 ezer milliárd forintot is meghaladja. 

Ha esetleg mégis megtörténne az illeték áthárítása, akkor a kisbefektetők úgy úszhatnák meg, ha ismét visszatérnek a tőzsde helyett az állampapírpiacra, a jogszabály ugyanis az államkincstárnál vezetett értékpapír-tranzakciók és a postai állampapír-vásárlás illetékmentességét megtartja. Kérdés persze, hogy mennyire maradnak vonzók ezek az eszközök a jelenlegi két számjegyű infláció mellett, a múlt héten az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) már csupán 67 milliárd forintnyi lakossági állampapírt tudott eladni, ami meglehetősen alacsony mennyiségnek számít. 

Inkább tőzsdéznek a háztartások

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint is elég gyengén áll az idén a lakossági állampapírok értékesítése. A jegybank első négy havi statisztikái szerint mindössze 83,8 milliárd forinttal haladta meg a friss vásárlások értéke a visszaváltásokét, pedig a lakosság bőven jutott plusz forrásokhoz februárban a családok személyi jövedelemadó-visszatérítése és a 13. havi nyugdíj kifizetési révén. Március volt a mélypont, akkor csaknem 239 milliárd forintnyi állampapírt váltottak vissza, vagy nem újítottak meg, április viszonylag jó hónap volt, a háztartások 141 milliárd forintnyi friss pénzt fordítottak állampapírra. 

A tőzsde sokkal inkább megmozgatta a kisbefektetők fantáziáját. Az idén négy hónap alatt 255 milliárd forintnyi friss pénz került magyar részvényekbe. Hiába estek a piacok, a lakosság rendületlenül vásárolta a papírokat, főleg az OTP-t, bankpapírokba ugyanis csaknem 280 milliárd forintnyi friss lakossági megtakarítás került négy hónap alatt, vagyis három és félszer annyi, mint állampapírokba. Az sem zavarta a kisbefektetőket, hogy a veszteség egyelőre tetemes, már az első négy hónap alatt csaknem 150 milliárd forintot buktak a bankrészvényeken, és nem segít az árfolyamon sem a tranzakciós illeték kibővítése, sem az új extraprofitadó. 

A külföldi részvények és befektetési jegyek is komoly versenytársaivá váltak a magyar államnak, külföldi részvényekből az idén négy hónap alatt 62,5 milliárd forintot fektettek be a magyar háztartások, befektetési jegyekbe pedig csaknem 55 milliárdot, jelenleg 870 milliárd forint körüli összeget tartanak magyar kisbefektetők külföldi befektetési alapokban és 560 milliárd forint fölött van a külföldi részvényállományuk. A lakosságnál lévő külföldi kötvényállomány is nőtt valamelyest az idén, és a piaci értéke áprilisban megközelítette a 130 milliárd forintot. 

Egyre több az értékpapírszámla

Hogy ennyire szeretnek tőzsdézni a kisbefektetők, az jó hír az államnak, hiszen több tranzakciós illeték folyhat be ezen a címen. Az értékpapírszámlák száma is rohamosan nő, a jegybank adatai szerint az idei első negyedévben már közel járt az 1,88 millióhoz, ami január óta 36 ezres növekedés. A koronavírus-járvány kitörése óta pedig mintegy 160 ezer értékpapírszámlát nyitottak Magyarországon, ebből 123,5 ezret a brókercégeknél. 

Az ügyfélszámlákon lévő vagyon ugyan csökkent valamelyest a történelmi csúcsokhoz képest, hiszen az árfolyamok estek, április végén nem érte el a 46 ezer milliárd forintot. Az azonban látható, hogy az adóoptimalizálás egyre több ügyfél számára fontos. A nyugdíj-előtakarékossági számlák száma ugyan még mindig csökken, már alig éri el a 95 ezret, és a rajtuk lévő összeg is 440 milliárd forintra esett vissza márciusra a tőzsdei árfolyamok és az állampapírpiac gyengélkedése miatt.

A tartós befektetési számlák (tbsz) száma viszont majdnem 3700 darabbal nőtt, és ismét 256 ezer fölött van. Ezeken a számlákon 3430 milliárd forintnyi értékpapírt tartottak a befektetők a bankoknál, a brókercégeknél és más pénzügyi szolgáltatóknál.