Elérte a forintot is a párizsi terror

Hétfőn többnyire veszteségben jártak a vezető nyugat-európai tőzsdék pénteki párizsi terrortámadásokat követően. A devizapiacon is a biztonságosabbnak tartott dollárt és a jent keresték a befektetők. Vajon eléri a gazdaságot a terrorfenyegetettségből fakadó bizonytalanság és jelent ez majd újabb sokkokat az európai gazdaságra illetve a világkereskedelemre nézve? Ezt vette sorra a Commerzbank vezető közgazdásza.
Napi.hu, 2015. november 16. hétfő, 17:06
Fotó: MTI/EPA

Hétfőn az európai vezető részvényindexek vegyesen mozogtak, csak délutánra sikerült magukhoz térniük a tőzsdéknek, viszont nyomás alá kerültek a turizmushoz köthető ágazatok - utazási vállaltok, légitársaságok, hotelek - részvényei a pénteki párizsi merényletsorozatot követően.

A devizapiacokat is megrázta a pénteki merényletsorozat: az európai devizák gyengültek és a befektetők a biztonságosabb amerikai dollár, illetve japán jen felé vették az irányt  - írja a MarketWatch. Az euró 0,6 százalékkal 1,0716 dollárra gyengült a hétfői kereskedésben a péntek késő délutáni 1,0769-es euró/dollár árfolyamról más európai devizákat  egyebek mellett a magyar forintot és a lengyel zlotyt is magával rántva. A dollárral szemben a forint is és a lengyel zloty is 0,6 százalékkal gyengült, késő délután a zöldhasúért 291 forintot és 3,97 zlotyt kellett adni. A feltörekvő devizák közül a török líra is hasonló mértékkel gyengült a dollárral szemben.

Jörg Krämer, a Commerzbank AG vezető közgazdásza a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadás hatásaival összevetve hétfői elemzésében azt vette sorra, okozhatnak-e a párizsi események maradandó károkat az európai gazdaságban illetve a világkereskedelemben, miután ezek az események - ahogy ez az amerikai merénylet után is látható volt - a biztonsági intézkedések jelentős szigorítását, határellenőrzések visszaállítását vonják maguk után.

A vezető közgazdász - mint írja - annyiban von párhuzamot 9/11 és a párizsi terrortámadás között, hogy mindkét akciónál az volt a cél, hogy annyi ártatlan embert öljenek meg, amennyit csak tudtak, és - akárcsak anno az USA -, most Franciaország is a sokk állapotában van. Az USA-ban 2001-ben az emberek otthon maradtak, hogy kövessék a fejleményeket, ami az amerikai kiskereskedelmi eladások szeptemberi adatain is meglátszott, hiszen 1,9 százalékkal estek vissza augusztushoz képest. Az amerikaiak azonban a sokkon elég gyorsan túltették magukat Krämer szerint - legalábbis a kiskereskedelmi adatok láttán - és már októberben ismét bővülést mutatott a szektor (ami részben az amerikai gyártók által az autókra adott árengedményeknek is köszönhető volt.)

Az amerikai ipari termelésre sem volt jelentősebb hatása a World Trade Center elleni merényletnek: a kibocsátás csak kis mértékben csökkent 2001 szeptemberében, miután az amerikai gazdaság egyébként is recesszióban volt a 2000-es eszközbuborék kipukkadása miatt. Összességében - állapítja meg a Commerzbank vezető elemzője - az amerikai gazdaságban nem indított el egy bizalmatlansági sokkot a 2001. szeptember 11-i esemény: decemberben elindult egy fellendülés, ami 2007 decemberéig tartott. Krämer szerint hasonlóan csekély hatása volt a 2004. március 11-i madridi terrorakciónak, illetve a 2005. július 7-i londoni merényletnek is - jegyzi meg.

Krämer ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy bár még korai ilyen következtetést levonni Franciaország estében, de valószínűsíthető, hogy a terroristáknak nem sikerül térdre kényszeríteniük a gazdaságot ezúttal sem.

És a határzárak?

Krämer szerint ilyen komoly támadások után a biztonsági ellenőrzések szigorítására lehet számítani - egyebek mellett a német-francia határon is, akár tartósan is, és akár más EU-tagállamban is. Hasonló intézkedések történtek az USA-ban is 9/11 után - teszi hozzá. Ez azonban a szakember szerint nem volt különösebb hatással a világkereskedelemre, hiszen az 2001 után is erőteljes bővülést mutatott. Igaz, abban az évben e téren volt némi visszaesés, de az az amerikai recessziónak volt köszönhető.

A világkereskedelemben az amerikai import aránya mérsékelt visszaesést mutatott 2001 után, ez a lassulás azonban igaz volt az eurózónára is, ahol nem volt olyan mértékű határellenőrzés-szigorítás, mint a terrorizmus által akkor jobban érintett USA-ban. Az a tény, hogy mind az USA, mind az eurózóna részesedése esett a világkereskedelemben igazából a feltörekvő gazdaságok világgazdaságba történő nagyobb beágyazottságának volt köszönhető - mutat rá a szakember.

Lép valamit az ECB?

A szeptember 11-i terrortámadást követően az amerikai központi bank igen erőteljes üzenetet küldött azzal, hogy azt üzente a piacoknak, minden likviditási igényt kielégít. Szeptember 17-én a Fed csökkentette az irányadó rátát 50 bázisponttal 3 százalékra közben azt is hangsúlyozva, hogy az amerikai gazdaság már a támadások előtt is gyengélkedett. A Fed egyébként is lazítási ciklusban volt a recesszió miatt - tette hozzá. Az irányadó ráta 2003 közepéig csökkent 1 százalékra.

A vezető elemző szerint a francia támadások nem valószínű, hogy fontos szerepet kapnak az Európai Központi Bank (ECB) monetáris politikai döntéshozatalában, vagyis a Commerzbanknál inkább arra számítanak, hogy a decemberi ülésen folytatja a lazítást az ECB, miután a jegybanki 2 százalékos célt a vártnál lassabban közelíti az infláció.

Az amerikai részvénypiacok egyébként 2001-ben a támadás után három napig zárva voltak, amikor szeptember 17-én újra kinyitottak, a részvényárfolyamok 11 százalékkal estek az első héten. Ezt követően azonban szintén gyors korrekció következett. Krämer szerint ez is arra utal, hogy a terroristák nem tudtak jelentős és tartós kárt okozni az amerikai gazdaságban. Ennek analógiáján a Commerzbank elemzői az európai piacokon nem számítanak tartósabb veszteségekre; a hétfői mínuszok a szakértő szerint a pénteki amerikai veszteségeknek tudható be.

Vagyis a Commerzbank vezető közgazdásza úgy véli, a terroristák nem tudják Nyugat-Európa gazdasági alapjait megrongálni, a globális kereskedelemre nem lesz jelentős hatással a terrorakció annak ellenére sem, hogy néhány ország szigorította a határellenőrzéseket a terrorizmus elleni harc jegyében, az ECB figyelmét  pedig ez nem vonja el szokásos fundamentumoktól a decemberi ülésen. Krämer továbbá arra mutat rá, hogy - akárcsak a 2001 szeptember 11-i események - ezúttal sem lehet egy bizalmi válságból kiinduló sokkra számítani a gazdaságban.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK