Ismét elérkezett a Halloween időszak és ismét egy tucat elemzés jelent meg a vezető pénzügyi oldalakon arról, hogy miért is téves a részvénypiac szezonalitására alapuló stratégiákban hinni - csak éppen az a "probléma", hogy idén már megint működött a régi recept. A Wall Street-i mondás szerint ugyanis "Sell in May and go away!" azaz május végén érdemes kiszállni a részvénypiacról, s vissza sem térni oda október végéig.

A már a múlt század harmincas éveiben is ősrégi brókerbölcsességként hivatkozott mondás arra utal, hogy a részvénypiac szezonálisan működik. Azaz van az évnek egy jobbik fele - Halloweentől május végéig -, s vannak a rosszabb nyári hónapok, május végétől október végéig.

Idén május végétől október végéig - ha a szerdai záróárat vesszük október végének - az S&P 500-as részvényindex ugyan emelkedett, azonban ez az emelkedés alig érte el a 3 százalékot. Ez persze szép hozam a mélyben tanyázó kockázatmentes kamatokhoz képest, azonban nyomába sem ér az előző "jó" félévben teljesített 8,6 százaléknak. A magyar piacon is működött a szezonalitás, a BUX index tavaly október vége és május eleje között mintegy 17 százalékkal erősödött, miközben május eleje óta mostanáig gyakorlatilag stagnál, pontosabban minimálisat esett.

Az úgynevezett Halloween-indikátornak hívott szezonalitás egyébként a különböző vizsgálatok szerint nem csak az Egyesült Államokban, de a világ legtöbb tőzsdéjén működik. A Stock Trader's Almanac szerzői szerint egyébként a hetvenes évektől erősödött fel a jelenség az amerikai tőzsdéken. Korábban Nagy-Britanniában a brókerek nyári szabadságolásaival hozták összefüggésbe azt, hogy az árfolyamok nyáron gyengébben szerepelnek, az Egyesült Államokban viszont az év végi adóoptimalizációs portfóliómozgásokat tették érte felelőssé.

A Napi.hu lorábbi számításai szerint Budapesten is működött többségében a jelenség, még akkor is, ha voltak ez alól kivételek.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!