Mostanra elérték a különböző virtuális pénzek, kriptodevizák az egyes országok törvényhozásának ingerküszöbét, amivel együtt jár, hogy ezeknek a jellemzően befektetési termékekként működő eszközöknek a hozamát is meg akarják adóztatni az államok.

Attól még messze vagyunk, hogy a nehezen besorolható, egyszerre pénzként és nyersanyagként is működő kriptopénzeknek legyen egy egységes, globális szabályrendszere, de mostanra már legalább több fejlett országban kialakult egy értékelési rend, amely alapján jogilag kezelni lehet a bitcoint és társait - és ez egyben a jövedelmek adóztatásának az alapja is.

Ingatlan, helyi pénz, valuta

Drasztikusan eltérő megközelítést alkalmaznak az egyes országok a bitcoin jogszabályi kezelésénél - derül ki a NoMoreTax adóoptimalizálási szaklap gyűjtéséből.

Az Egyesült Államok a bitcoin-vagyont úgy kezeli, mintha ingatlanból származó jövedelem lenne.

Az Európai Unióban pedig - egy 2015-ös bírósági ítélet alapján - eldőlt, hogy a a bitcoin tranzakciók ugyanúgy áfamentesek, mint a banki tranzakciók vagy a bankjegyes fizetés, vagyis alapvetően pénznek tekinti a bitcoint az uniós jogrend.

Nagy-Britannia is devizának tekinti a bitcoint, vagyis ugyanazok az adószabályok vonatkoznak a kiptodevizára, ami minden pénzre, ami nem font.

Németország az EU-n belül is különleges esetnek számít, ott már többletengedélyeket is adtak a bitcoin elsődleges piaci kereskedésében. Ott az egységes 25 százalékos tőkejövedelmi adókulcs érvényes minden adott évben szerzett, bitcoinból származó haszon után, ha azt ugyanabban az évben el is adják (azaz realizálták). Az egy éven túl tartott bitcoinból való vagyonszerzésre ezek a szabályok nem vonatkoznak, ez ugyanaz a szabályrendszer, mint amit a részvényekből szerzett árfolyamnyereségre alkalmaznak.

Japán fizetési eszköznek tekinti a bitcoint. Fogyasztási adót nem vetnek ki rá, a bitcoinból jövő vagyonszerezést üzleti bevételként tekinti a jogrend, és ennek megfelelően adóztatjá.

Ausztráliában viszont az üzleti célra használt bitcoint nem pénznek, hanem vagyontárgynak tekinti a jog, amit az alanyoknak be kell vallaniuk. A magánszemélyek bitcoinhasználata adómentes, ha termékeket és szolgáltatásokat vesznek vele, illetve ha a tranzakciók értéke nem éri el a 10 ezer ausztrál dollárt.

És mi a helyzet Magyarországon?

Lapunk megkérdezte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal-t (NAV), hogy Magyarországon milyen szabályokat kell szem előtt tartaniuk a kriptodevizás befektetőknek.

Az adóhivatal szerint a különböző fintech szolgáltatókon keresztül megszerzett jövedelmek adókötelezettségéről a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény nem tartalmaz külön rendelkezéseket. Emiatt az internetes befektetési platformokon befektetési céllal vásárolt kriptovaluta értékesítéséből származó jövedelem a magánszemély egyéb jövedelmének számít.

Ez azt jelenti, hogy a magyar jogszabályok alapján jövedelemnek minősül a kriptodevizán elért nyereség. A szerzéskori érték és az értékesítési érték közötti különbözet a magánszemély jövedelme.

A jövedelem megállapításához a magánszemélynek a kriptovaluta megszerzésének és értékesítésének körülményeiről, többek között a vásárolt kriptovaluta fajtájáról, mennyiségéről, a vásárlás időpontjáról, a szerzéskori értékről, az eladás időpontjáról, az eladási értékről pontos nyilvántartást kell vezetnie.

A jövedelem, vagyis a nyereség után a belföldi magánszemélynek a 15 százalék szja mellett 15,5 százalék szociális hozzájárulási adót (szocho) is kell fizetnie. Mivel a fizetett szochót nem lehet elszámolni, ezért a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót a megállapított jövedelem 87 százaléka után kell megállapítani és megfizetni.

Be is kellene szedni valahogy

Minden olyan országnál, ahol már eljutott a szabályozói szintre a bitcoin kérdése, látványos, hogy rendszerint önbevallásos alapon írják elő a jövedelmek adóztatását. Amerikában nemrég komolyabban nekiment a témának az adóhatóság, és megpróbálta szigorítani a kriptobevételek kapcsán, és adatokat kért ki a legnagyobb kereskedési platformoktól.

Sok eredménye azonban nem lett az eleve az anonimitás miatt vonzó befektetési formákat célzó "virtuális razziának", kevesebb mint 100 ember jelentett hasznot a befektetéséből a több százezer amerikai felhasználóból.

És mit vár el a NAV?

A magyar szabályokról a NAV annyit közölt a Napi.hu -val, hogy a külföldről származó jövedelmek az adóhivatal által elkészített bevallási tervezetben nem szerepelnek. Az önadózás elve alapján az adót a magánszemélynek kell saját magának megállapítania és bevallania, a tervezetét ki kell egészítenie.

A befizetés teljesíthető csekken, ügyfélszolgálatokon bankkártyával, vagy átutalással amikor is kötelező az adóazonosító jelet feltüntetni. Az adó késedelmes megfizetése késedelmi pótlékot vonhat maga után. Adóhiány esetén pedig adóbírság kiszabásának is helye lehet.

Feltűnően nem kaptunk választ arra a kérdésünkre, hogy milyen rálátása van a NAV-nak az ilyen tranzakciókra, és milyen hatásköre van a hivatalnak, amennyiben valaki nem fizeti be előírtan a vagyongyarapodása után járó adót az államnak.

A többi nemzetközi példa is azt mutatja, hogy hiába sikerült valamilyen jogi keretet kitalálni a digitális pénz megadóztatásának, a beszedhetőségre nincs semelyik országnak igazi ráhatása. Nem vállal senki különösebb kockázatot azzal a kijelentéssel, hogy kriptodevizás jövedelem után élő ember eddig sok adót még nem fizetett.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!