Tovább emelkedtek az ingatlanárak az első negyedévben, országos átlagban már 22,3 millió forintért cseréltek tulajdonost a használt lakóingatlanok a KSH statisztikái alapján. Továbbra is igaz azonban, hogy a főváros-vidék viszonylatában és a régiók között is jelentős eltérések figyelhetők meg: míg a legdrágább budapesti kerületben egy minigarzonra sem, addig a legolcsóbb megyeszékhelyen egy több, mint 130 négyzetméteres ház megvásárlására is fedezetet nyújthat az országos átlag összege.

Budapesti átlagban egy 29,5 négyzetméteres lakásra elég az országos átlagár összege, az egyes kerületeket vizsgálva pedig már jóval árnyaltabbá válik a kép. A legdrágábbnak számító V. kerületben kevesebb, mint 21 négyzetmétert lehetne ekkora összegből megvásárolni, az I. és II. kerületben már valamivel nagyobb, körülbelül 23 négyzetméteres garzonlakás vételárára lenne elegendő 22 millió forint. A városközponttól távolodva bővülnek a lehetőségek, a XV., XVII. és XVIII. kerületben már egy 37 négyzetméteres, tágas egyszobás vagy kisebb másfél szobás lakást, a XXIII. kerületben pedig majdnem 45 négyzetméteres ingatlant lehet megvenni ebből az összegből. A megyeszékhelyek esetében a Budapesten belüli kétszeres különbségnél is nagyobb eltéréseket tapasztalhatunk.

„A koronavírus-járvány miatt 2020-ban kissé átrendeződött a kereslet, a vidéki városok és Budapest között záródni látszott az árolló. A fővárosi ingatlanpiac azonban a vártnál gyorsabban kezdett újra növekedni, ezért a legdrágább megyeszékhelyek továbbra is a legolcsóbb fővárosi kerületekkel vannak árversenyben. A szélsőségeket tekintve a legdrágább fővárosi kerület és a legolcsóbb megyeszékhely átlagos négyzetméterárai között már hat és félszeres az árkülönbség” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Budapesten a garzonok, vízparton vannak jó ingatlanok

Aki Budapesten keresne, az elsősorban garzonlakások közül válogathat, a vidéki városokban már nagyobb lakások közül is szemezgethet ebben az árkategóriában. Miskolcon például 55 négyzetméteres, Salgótarjánban 79 négyzetméteres, Szolnokon 54 négyzetméteres panellakásra is bukkanhat. Győrben, Debrecenben, Veszprémben vagy Székesfehérváron 42-43 négyzetméteres lakásokat vásárolhatnánk 22 millió forintból, addig Békéscsabán már egy 81 négyzetméteres lakást vagy kisebb ház, Salgótarjánban pedig egy közel 133 négyzetméter alapterületű lakóingatlan is beleférne a költségvetésünkbe. Ha megyék szintjén vizsgáljuk a különbségeket, akkor a legnagyobb – egyben az egyetlen 100 négyzetméter alapterület feletti – házat Nógrád megyében lehet megvásárolni.

Aki kifejezetten házat keres, a kisebb településeken már a lehetőségek egész tárházával találkozhat.  Tiszanánán jó állapotú, kétszobás, 100 négyzetméteres; Kabán felújított, szintén kétszobás, Sárbogárdon pedig  háromszobás, 79 négyzetméteres családi házra lelhet. A nyaralók iránti növekvő érdeklődés és a balatoni árrobbanás ellenére azoknak sem kell lemondaniuk terveikről, akik vízközeli ingatlant vagy nyaralóépületet keresnek, bár többnyire felújítandó állapotú ingatlanban érdemes gondolkozniuk, hiszen Kötcsén 65 négyzetméteres házat, Ráckevén 2 szobás nyaralót, Tiszafüreden pedig 49 négyzetméteres panellakást is lehet találni 22 millió forintért.