A diplomáciai látogatások rendszerint üres frázisok puffogtatásából, közös kamerába vigyorgásokról, kölcsönös hízelgésekről és a határozott kézfogásokról szólnak. Nem lesz ez másképp Emmanuel Macron francia elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnökének kínai látogatása során sem.

A felszín alatt azonban bőven lesznek feszültségek, amelyeket bizonyos témák felszínre hozhatnak. Márpedig ezeket a bizonyos témákat a tervek szerint meg is vitatja majd Emmanuel Macron, Ursula von der Leyen és Hszi Csin-ping kínai elnök csütörtöki találkozójukon.

Egészen biztosan szóba kerülnek majd az három politikus között:

  • a kereskedelmi kapcsolatok,
  • az orosz-ukrán háború és
  • az Oroszországgal való kapcsolat, valamint Moszkva támogatásának kérdése.

Nem titkolt célja Ursula von der Leyen és Emmanuel Macron kínai utazásának, hogy megpróbálják meggyőzni a kínai elnököt, bírja jobb belátásra a kínaiakkal szoros partnerségi viszonyt ápoló Vlagyimir Putyin orosz elnököt az Ukrajnával szemben folytatott háborúval kapcsolatban. Az EB elnöke egyeztetett is Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel indulás előtt.

Átütő sikerre azonban valójában senki nem számít ezzel kapcsolatban. „Legalább elmondhatja, mikor hazajött, hogy minden megtettünk, beszéltünk vele. De senkinek nincsenek olyan illúziói, hogy néhány együtt töltött óra hatására Hszi már meg is gondolja magát” – mondta egy uniós diplomata.

Érdekesség, hogy bár párhuzamosan zajlik a francia államfő és az EB elnöke az ázsiai országba intézett látogatása, ez lesz az egyetlen olyan esemény a három nap alatt, amelyen együtt vesznek részt – számolt be a Politico.

Ettől függetlenül a héten Párizsba repült Ursula von der Leyen, hogy egyeztessenek Emmanuel Macronnal arról, milyen ügyekben milyen érveket felhozva képviseljék az egységes európai álláspontot. A francia elnök direkt ezzel a céllal indítványozta, hogy kínai útját Ursula von der Leyen is fejelje meg látogatással az ázsiai rivális nagyhatalomhoz.

Ez azonban rögtön az első bökkenő:

valójában a Kína-kérdés rettentő megosztó téma az Európai Unió tagállamai között, korántsem tekinthető egységesnek az uniós hozzáállás az ázsiai országhoz.

Az EB-elnök most nem túl népszerű kínai körökben

„Lehetetlen küldetésre vállalkozott. Olyan Kína-politikát próbál folytatni, ami egyszerre tesz boldoggá mindenkit” – nyilatkozta egy neve elhallgatását kérő brüsszeli diplomata Ursula von der Leyen kínai útjáról.

Múlt héten az EB-elnök brüsszeli beszédében kijelentette, Kína egyre elnyomóbbá válik otthon és egyre magabiztosabbá külföldön.

Józanul kell újraértékelnünk kapcsolatunkat Kínával, amely túlságosan fontos ahhoz, hogy kockára tegyük, mert jövőbeli gazdasági jólétünk és nemzetbiztonságunk egyik tényezője

– mondta a European Policy Centre és a Mercator for Chinese Studies brüsszeli kutatóintézetek meghívására tartott előadásában az EU-Kína kapcsolatok jövőjéről.

„Ez a beszéd sok félreértelmezést és félremagyarázást tartalmazott a kínai politikáról és a kínai álláspontokról. Bárki is írta azt von der Leyen elnöknek, nem igazán érti Kínát, vagy szándékosan torzította el az álláspontunkat" – reagált Fu Csong, Kína európai uniós nagykövete. 

Az EB-elnöknek nehéz egységes, közös uniós álláspontot képviselni, miközben

  • Litvánia például amellett kardoskodik, hogy csökkentsék drasztikusan a kínai kereskedelmet, ám
  • Németország, Franciaország és Spanyolország is inkább óvatosabb lépésekre törekednének, tartanak attól, hogy egy nagy gazdasági háborút robbantsanak ki a világ második legnagyobb gazdaságával szemben.

Ezzel a mérleggel akár tiszta sor is lehetne a közös álláspont: a nagy európai gazdaságok nem szeretnének nagy, látványos lépéseket tenni Kínával szemben. Itt jön azonban képbe az Egyesül Államok.

Kína vs. Egyesült Államok

Az év eleji kémléggömbökkel kapcsolatos botrány hatására ismét kiélesedtek a kínai-amerikai feszültségek. Ezt követően pedig már számítani lehetett arra, hogy az EU-ra egyre nagyobb nyomást helyez majd Washington, hogy lépjenek fel határozottabban a kínaiakkal szemben.

Múlt hónapban pontosan erre buzdította Joe Biden amerikai elnök is Ursula von der Leyent, akit az Ovális Irodában látott vendégül.

„Egy nem is túl rejtett üzenet volt ez Brüsszel számára, hogy ne kövessék el ugyanazt a hibát, mint Oroszország esetében, és ne építsenek ki újból gazdasági függőséget egy olyan országtól, amely háborút szít” – írja a Politico.

Macron helyzete sem egyszerű

Emmanuel Macron számára, akinek a renoméját a franciaországi nyugdíjreform miatti tüntetések nyirbálják kitartóan, kiváló alkalom lehetne a kínai látogatás arra, hogy újabb gazdasági együttműködések bejelentésével erősítse saját helyzetét.

A francia államfő ötvenfős üzleti delegáció kíséretében érkezett, köztük olyan prominens cégek képviselőivel, mint az Airbus, az Alstom vagy a nukleáris területen kiemelkedő EDF.

Egyes elemzők azonban úgy vélik, kínai partnerekkel szerződést kötni most nem biztos, hogy a legjobb ötlet az Egyesült Államok nyomásgyakorlása és a tajvani krízis fényében.

„Nem az üzleti megállapodások vagy a nagy beruházások ideje ez. A kínai gazdaságba vetett bizalmi szavazatt lenne ez, és azt az üzenetet hordozná, hogy Franciaország nem ért egyet az amerikai megközelítéssel”

– mondta a Rhodium csoport elemzője, Noah Barkin.