Korábbi gyakorlatát kibővítve az Európai Bizottság az európai uniós tagállamok közszolgálati médiájának helyzetét és az Emberi Jogok Európai Bíróságán született ítéletek végrehajtását is vizsgálja a tavalyi évre vonatkozó jogállamisági jelentésben, amelyet várhatóan júliusban tesz közzé – jelentette be Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos az Európai Parlament plenáris ülésén.

Kapaszkodjon a karfába! Ennyiért vásárolt be a közmédia a Forma-1-es közvetítésekből

2023-tól 2025-ig három éves szerződést kötött az MTVA a Hungaroring Sport Zrt.-vel, hogy dollármilliókért közvetíteni tudja a Forma-1-es világbajnokságot. Bővebben>>>

A jelentés olyan aktuális kérdésekkel is foglalkozik, mint a fékek és ellensúlyok működése a tagállamok koronavírus-járványra adott intézkedéseiben, továbbá a kémszoftverek, különösen a Pegasus-szoftver használata több tagállamban.

A máltai igazságszolgáltatás is célkeresztbe került

Az EP plénuma csütörtökön vitatta meg három uniós tagállam, Görögország, Málta és Spanyolország jogállami jelentéstervezetét. Vera Jourová Máltával kapcsolatban elmondta, továbbra is vannak kihívások, például az igazságszolgáltatás hatékonyságának területén, mivel az eljárások időtartama az elmúlt években tovább növekedett, és a jogerős ítéletek végrehajtásának nehézkessége is aggályokat vet fel. Görögországot illetően a bizottság ajánlásokat fogalmazott meg arra, hogy vegye figyelembe a bírói kinevezésekre vonatkozó európai normákat.

A médiaágazat kihívásai, például a tulajdonviszonyok átláthatósága, az újságírók elleni fenyegetések és támadások továbbra is aggodalomra adnak okot

– jelentette az Európai Bizottság alelnöke.

Spanyolországban sem üldözik eléggé a korrupciót

Spanyolországgal kapcsolatban Jourová megjegyezte, hogy Madrid növelte az ügyészségi szolgálatokra szánt források mennyiségét, de a magas szintekig elérő korrupciós ügyek üldözése továbbra is gondot jelent, mivel az eljárások hosszadalmasak és bonyolultak. A bizottság azt is ajánlotta Spanyolországnak, hogy erősítse meg a főügyészi statútumot, különösen a főügyész és a kormány hivatali idejének szétválasztása tekintetében.

Magyarországgal kapcsolatban továbbra is felmerülnek aggályok, amelyek újra és újra lelassítják az uniós támogatáshoz való hozzáférés folyamatát. A jelentésben kitértek arra, hogy Magyarországgal szemben változatlanul folyik a hetes cikkely szerinti eljárás, de felrótták a tagállamok tanácsának, hogy még mindig nem sikerült a meghallgatások szakaszáról tovább lépni, és konkrét ajánlásokat megfogalmazni. 

Donáth Anna: a Huxit hazánk és az Európai Unió számára is tragédia lenne

A vitában Donáth Anna momentumos EP-képviselő megjegyezte, hogy a magyar kormány nem csupán fittyet hány a bizottsági ajánlásokra, hanem uniós pénzek felhasználásával ássa alá a demokratikus intézményrendszert. Az ellenzéki politikus szerint „a bizottság nem teheti meg, hogy a kormány bűnei miatt a magyar emberektől vonja el az uniós forrásokat”. Donáth Anna úgy véli, tragédia lenne, ha a kormány Magyarországot kivezetné az EU-ból, nemcsak a magyar emberek, hanem egész Európa számára is.

Kész a terv az uniós források felhasználására, de még dúl a vita

Tart még a vita az Európai Bizottság és a magyar kormány között, viszont a hazai fejlesztéspolitikai intézményrendszer részletes tervet dolgozott ki az uniós források felhasználására. A Területfejlesztési Miniszteri Kabinet közzétette a 2023-ra tervezett fejlesztéspolitika menetrendjét, amihez már aláírtak több mint 9000 támogatói szerződést, mintegy 1300 milliárd forint értékben. Bővebben>>>