Moldova úgy fest, mint „a következő Ukrajna” – jelentette ki a Bloomberg szerint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Márpedig az ő szájából mindenképp vészjóslónak tekinthető ez a mondat.

Az orosz politikus párhuzama persze sok szempontból érthető és megmagyarázható. Mindkét ország a Szovjetunió része volt, majd függetlenséget vívott ki magának. Mindkét ország elsősorban Nyugat felé hajlónak definiálja magát, és szeretne az Európai Unió tagállama lenni. Chisinau és Kijev is gyorsított eljárásban kapta meg tavaly a hivatalos uniós tagjelölti státuszt.

A Kreml ráadásul egyéb közös vonást is lát a két ország között: Moldovának is megvan a maga orosz régiója. Transznisztria számos orosz szeparatista és több mint ezer orosz katona vezetésével törekszik elszakadni Moldovától. Nem nagy meglepetésre Vlagyimir Putyin Transznisztria kapcsán is előszeretettel hangoztatja, hogy a helyi orosz kisebbséget attrocitások érik, és szükségük van Moszkva támogatására.

A Bloomberg szerint Vlagyimir Putyin mindössze azért nem emlegeti Moldovát gyakrabban és nyíltabb fenyegetéssel, mert az ukrajnai „különleges hadművelet” nem éppen a tervek szerint zajlik.

Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy Moldova biztonságban van. A kijevi kormány februárban arra figyelmeztette Maia Sandu moldovai elnököt, hogy értesüléseik szerint a Kreml puccsot tervez, és bábkormányt ültet az aktuális kabinet helyére. Maia Sandu jelezte, ő is megalapozottnak látja a kijevi vádakat, és hozzátette, a kísérletben belarusz, montenegrói és szerb segítséget is kap Moszkva.

Natalia Gavrilita moldovai miniszterelnök egyébként a közelmúltban jelentette be lemondását, vele együtt pedig az egész kormányét miután 18 hónapot töltöttek az ország irányításával.

A Facebook is belekeveredett az ügybe

Kiderült, hogy egy Moldovából száműzött oligarcha, Ilan Shor, aki a moszkvai irányítással való kiváló viszonya miatt egyébként az Egyesült Államok szankciós listáján is szerepel, Facebook-hirdetéseket szponzorálhatott. Az Associated Press (AP) szerint ezek a hirdetések tüntetéseket promotáltak, valamint az Európa-barát kormány ellen uszítottak.

A jelenleg Izraelben élő, korábban súlyos pénzügyi csalásért elítélt üzletember többek között az egyre magasabb inflációt és a magas üzemanyagárakat emlegette videóiban, legalább egy alkalommal korrupcióval is gyanúsította az elnököt és a kormányt.

Neked és nekem a fülüknél fogva kell majd kihúzni őket az irodájukból, és kidobni őket az országunkból mint ördögtől valókat

– fogalmazott az egyik hirdetésben.

A Post szerint egy vezető orosz politikus úgy jellemezte Ilan Short mint a Kreml értékes, régi jó partnerét.

A Facebook anyavállalata a Meta egy közleményben kijelentette, azt követően, hogy az oligarcha októberben felkerült az amerikai szankciós listára, rögtön „akcióba léptek”. Az AP szerint a legtöbb hirdetést egy héten belül el is távolították. Egyes szakértők szerint azonban a Kreml még mindig fegyverként tudja bevetni a Facebookot, mivel a cég nem ad elég gyors választ a megjelenő hamis információkra, számos esetben pedig nem is reagál egyáltalán.