Magyarországon a koronavírust kimutatására kifejlesztett, otthoni körülmények között is használható úgynevezett gyorstesztek eddig csak patikákban és meghatározott boltokban voltak kaphatóak meglehetősen drágán. A Gazdasági Versenyhivatal átfogó jelentést készített, amelyben azt javasolta, hogy a kiskereskedelemben is széles körben megjelenjenek a gyorstesztek: ez az árakra is kedvező hatással lenne és növelné a tesztelési arányt a magyar lakosság körében. 

A héten megszületett az erről szóló rendelet, amelynek értelmében a boltokban is elérhetőek lesznek a gyorstesztek. Az amerikai kormány már korábban úgy döntött, hogy a félmilliárd gyorstesztet oszt szét a háztartások között. Ezek használatával jó eséllyel önmaguk szűrhetik ki az emberek, hogy fertőzöttek, és utána betarthatják az ismert biztonsági szabályokat, illetve időben eljuthatnak orvoshoz, ha arra van szükség.

Kapcsolódó

Mindez azonban csak látszólag ilyen egyszerű – derül ki a Business Insider cikkéből, amelyben szakértők adtak tanácsokat ezek alkalmazásával kapcsolatban. A lényeg az, hogy a gyorstesztek csak akkor adnak megbízható eredményt, ha megfelelő előkészítés után megfelelő időzítéssel végzik el ezeket. A jó hír az, hogy az omikron koronavírus-változat nem fog ki rajtuk, azaz a vírusnak ezt a mutánsát is kimutatják. 

Ha valaki magának csinálja a tesztet, akkor mindenképpen negatív eredményt fog kapni, függetlenül attól, hogy a koronavírus megfertőzte-e, ha túl korán végzi el az önvizsgálatot. Sokan azt gondolják, hogy ha mások között megfordulva ki voltak téve a fertőzés veszélyének, akkor egy gyorsan elvégzett gyorsteszttel meggyőződhetnek róla, hogy megfertőződtek-e vagy sem. Ez azonban tévedés, ugyanis időre van szükség ahhoz, hogy a vírus megsokszorozza önmagát, és így kimutathatóvá váljon.

Előbb a csúcs, aztán a mérés

A gyorstesztek úgy vannak kitalálva, hogy akkor mutatják ki a bajt, amikor a vírus a legnagyobb számban van a vizsgálati alany szervezetében. Következésképpen el kell találni ezt a pillanatot, hogy hiteles eredményt kapjunk. Ez művészetnek hangzik, ám három feltétel teljesítésével javíthatjuk az esélyeinket. Az első, hogy miután olyan környezetben jártunk, ahol elkaphattuk a fertőzést, izoláljuk magunkat otthoni magányunkban.

A második, hogy várjunk három-öt napot, mielőtt elvégezzük a tesztelést, a harmadik, hogy egymás után több gyorstesztet csináljunk egymást követő napokon. Érdekes mellékszála mindennek, hogy a vírus már kellő számban lehet jelen a testünkben ahhoz, hogy enyhébb tüneteket okozzon – az omikron esetén köhögést, fáradságot, taknyosságot –, ám ennek ellenére lehet, hogy a gyorsteszt még nem mutatja ki. Ez esetben a biztonság kedvéért a tüneteknek higgyünk, és kerüljük a társas érintkezéseket. 

Szülinapi zsúr

Tim Spector brit virológus, a szakmai körökben nagyra becsült Zoe COVID Study vizsgálatsorozat vezetője elmesélt egy érdekes esetet a Business Insidernek. Ennek kapcsán ismerte fel, hogy az omikron milyen gyorsan terjed, sokkal gyorsabban, mint a delta vírusváltozat. Egy születésnapi partin csak teljesen beoltott személyek vettek részt, akiket gyorstesztnek vetettek alá, mielőtt elvegyültek volna a zsúr többi résztvevőjével. Egyikük vélhetően hordozta az omikront, amit a gyorsteszt nem mutatott ki, és megfertőzte a társaság jelentős részét. A pechesek 48 órán belül produkálták a tüneteket.

A megbízhatóbbnak tartott PCR tesztekkel más a helyzet, bár ezek esetén is azt javasolják a szakértők, hogy ne a fertőzési kitettség után azonnal végeztessék el az emberek. Ez kevesebb vírusból is kimutatja a bajt, ezért az az általános szabály, hogy egy nappal a fertőzés után pozitívra vált, viszont még akkor is jelez, amikor a páciens már túl van a fertőzésen, és a testében fogyóban van a vírus mennyisége. Ezzel együtt a szakemberek a PCR-tesz esetén is azt ajánlják, hogy várjunk néhány napot azután, hogy úgy érezzük túl közel került hozzánk valaki, akinek nem kellett volna.

Fertőzés vs. tesztek vs. eredmények 

A GVH-jelentés is arra hívja fel a figyelmet, hogy az az antigéntesztek lényegesen szűkebb időintervallumban adnak pozitív eredményt egy fertőzés során, mint a komoly laboratóriumi infrastruktúrát igénylő PCR tesztek, ugyanis az antigén pozitivitáshoz „kész” vírusnak kell jelen lennie a mintában. "A fertőződés után a megfertőzött sejtek először a vírus örökítő anyagát replikálják, amit a PCR tesztek már kimutatnak, de az antigén tesztek ekkor még negatívak. 

A fertőzés után 1–3 nappal jelenik meg a teljes, fertőzőképes vírus, ettől kezdve mutatják ki az antigén tesztek a vírus jelenlétét. A beteg szervezet immunreakciójának következtében a 3-4. naptól kezdve termelődnek az emberi testben az ellenanyagok, és ekkortól észlelhetők a klinikai tünetek is. A beteg immunrendszerének működése következtében a fertőződés utáni körülbelül 10. naptól kezdve a vírusok antigén struktúrája már roncsolt, ezért ekkor az antigéntesztek már nem adnak pozitív eredményt, ellentétben a PCR tesztekkel, amelyek az elpusztított vírus nukleinsav-maradékát is képesek kimutatni (a fertőződés utáni körülbelül 20–25. napig), a betegség későbbi szakaszában is, amikor a beteg már nem fertőző másokra nézve. Tehát az antigénteszt a fertőződés utáni 3–10. napok között ad pozitivitást, amely időszakban a leginkább fertőzőképes a beteg, így e teszttípus a járványügyi szempontból legfontosabb csoport, a fertőző betegek azonosítására alkalmas.

 

Melyik tesztet szabad megvenni?

Az önellenőrzésre csak a minősített gyorsteszteket érdemes megvásárolni. Ezeknek a dobozán szerepelnie kell az úgynevezett CE jelölésnek és egy négy számjegyű kódnak.

Kép: GVH, Benetech.com

A négy számjegyű kód attól a független minőség-ellenőrző szervezettől származik, amely megvizsgálta az adott tesztet és ellenőrizte a műszaki dokumentációját. Azért van szükség tanúsító szervezet közreműködésére, hogy meg lehessen győződni a teszt teljesítőképességéről, valamint otthoni használatának biztonságosságáról. Ez egyben azt is jelenti, hogy kizárólag az ilyen jelöléssel rendelkező teszteket szabad megvenni és a tesztelésről fentebb leírtak miatt még egy ellenőrzött tesztnél sem száz százalékosan biztos, hogy kimutatja a fertőzést. Fontos az is, hogy mindegyik gyorstesztnél alaposan el kell olvasni a használati útmutatót és minden lépést be kell tartani a megfelelő eredményhez.

Mennyibe kerültek, mennyibe kerülnek?

A GVH szerint a magyarországi kínálatban eddig elérhető gyorstesztek többsége - 70 százaléka - Kínából származik, a maradék durván 30 százalék Dél-Koreából és Svájcból érkezett.

A gyorstesztek beszerzési ára fokozatosan csökkent az elmúlt időszakban a versenyhivatali anyag szerint. 2020 közepén 2-3 ezer forint volt, egy évvel később 1500 forint volt a jellemző, míg tavaly decemberben már 500 forint körül alakult. A lakosság számára fontos eladási árak is csökkentek, másfél évvel ezelőtt még 7-8 ezer forintba kerültek, 2021 júniusa óta viszont kétezer forint körüli szinten stabilizálódtak. Vagyis az eladási ár csökkenése ellenére a haszonkulcs tetemes maradt.

Erre a GVH fel is hívja a figyelmet: az importőrök bruttó árrése 100 százalék fölött volt a teljes időszak átlagában is, tehát a beszerzési árak több mint kétszeresén adták tovább a gyorsteszteket. Ehhez fontos hozzátenni, hogy ebből az árrésből finanszírozzák teljes működésüket (bérek, közüzemi számlák, áruház működtetése, szolgáltatások), tehát ez semmiképpen sem egyenlő a profitrátájukkal, ugyanakkor az látszik, hogy nem mondható alacsonynak az árrésük. A tesztek kiskereskedelemben történő megjelenése azonban árversenyt hozhat, így olcsóbbá válhatnak.