„Ez káoszhoz fog vezetni a következő hónapokban, és még csak nem is tud majd sok mindent megoldani. Amiatt sem, mert a nemzetközi energiás tételek és Paks II. ügye is a KKM-ben [Külgazdasági és Külügyminisztérium - a szerk.] marad. Formálisan talán, valójában azonban semmi nem fog gyökeresen megváltozni, mivel mindezek tetejébe a MEKH villany-, és gázhatásköreit az Európai Unió szabályozási rendszere eléggé mereven rögzíti. 

Ez az olvasata egy energiaügyekben hosszú ideje bennfentesként dolgozó forrásnak a kormány.hu-n megjelent hírnek. Pontosabban annak a bejelentésnek, ami valójában hír volt a hírben, hiszen Lantos Csaba Energiaügyi Minisztérium nevet viselő tárca élén miniszterré válásának beharangozása volt az eredeti közlés. E bejelentésben szerepelt az a plusz, külön is jelentős információ, mely szerint a decembertől felálló energetikai tárca „az Energiahivatal hatásköreinek többségét is átveszi”. Ennek értelmezésével ki-ki azóta próbálkozik .

Egy másik, lapunk által szintén gyorsértékelésre kért szakértő ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Lehet ugyan máshol csinálni a statisztikát, de olyan már volt, és az nem is működött. Szóval: figyeljünk!”

Kitérő válaszok

Annak próbáltunk utánajárni az utóbbi, bő egy hét során, hogy miért is lehet olyan problémás, ha egy jelentős részben függetlenített kormányhivatalt, vagy: legalábbis annak egy részét beolvasztják egy új minisztériumba. 

Hivatalos levélben megkerestük a kabinetirodát és az energiahivatalt is, azt kérve mindkét szervezettől: magyarázzák el a kormánydöntést, azt, hogy a hatáskör átvétel ebben az esetben mit jelent, mire terjed ki. Választ igen, érdemi magyarázatot egyik helyről sem kaptunk.

A MEKH válaszában azt írta, hogy a hivatal jelenleg is a hatályos jogszabályok szerint gyakorolja hatásköreit. Amennyiben a jogszabályi környezetben változás történik, arról tájékoztatjuk az érintetteket. A hivatali válaszlevéllel szinte egyidőben ugyan informálisan kaptunk egy jelzést, hogy a hivatalból, elég magas posztról lenne, aki a helyzetet megpróbálná érthetővé tenni számunkra, de ez a csatorna végül mégsem működött, a forrás eltűnt. 

A Kormányzati Tájékoztatási Központ válasza ennél komplikáltabb volt, de ez szintén nem segítette a téma jobb megértését: A kormány hamarosan az Országgyűlés elé terjeszti a minisztériumok felsorolásáról szóló törvénymódosítást, valamint rendeletben rögzíti a minisztérium hatásköreit.”

Végül Gulyás Gergely kancellária miniszter a november 16-án tartott kormányinfón már nem tért ki lapunk megismételt kérdése elől.

A miniszter azt közölte, hogy az energetikai szabályozásban mindazokat feladatköröket, amiket a 2019-es uniós irányelv szerint nem köteles a kormány ott tartani, elviszi majd az újonnan felálló Energiaügyi Minisztérium. Azt azonban nem mondta el, mely hatáskörökről, vagy területekről is van szó, mivel szerinte ez a kérdés nagyon erősen szakmai témát érint. A politikus annyit mégis elárult, hogy mintegy 60 feladatkört érinthet az átszervezés, melyek közül 50 az uniós irányelv sérülése nélkül visszavihető a minisztériumhoz".

Irányelvi margók

Az eredeti feladvány megoldásához más úton, elvileg az EU szakterületi szabályozásán keresztül is közelebb lehet kerülni, a gyakorlatban azonban ez csak további kérdőjelekhez vezet. A hatáskör átvételekkel kapcsolatban az a pont például eleve konfliktusosnak tűnik, amit az Európai Parlament és a Tanács (EU)  energiaügyi hatóságra is vonatkozó, 2019/944 irányelv (2019.június 5.) rögzít. A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosítására szolgáló szabálycsomag 14. cikkejének 3. pontja ugyanis azt írja, hogy  

„a villamos energia belső piacának megfelelő működése céljából a szabályozó hatóságoknak képeseknek kell lenniük a döntéshozatalra minden lényeges szabályozási kérdésben, továbbá függetleneknek kell lenniük minden más köz- vagy magánérdektől”.

Ez utóbbi tagmondatnak egy minisztériumba olvasztott energiahivatal értelemszerűen nemigen képes megfelelni. Azért nem, mert az új tárca a kormány része, és értelemszerűen a kormány érdekeinek érvényesítője. De van másfajta probléma is, mivel az 52. cikk (1e) pontja  - e szerint „az (EU) 2019/943 rendelet 59., 60. és 61. cikke alapján elfogadott üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások nemzeti intézkedéseken vagy szükség esetén koordinált regionális és uniós szintű intézkedéseken keresztül történő végrehajtása” is a szabályozó hatóság kötelező feladata – ami egy minisztériumban a tárca szabad mozgását valószínűleg nagy mértékben bekorlátozza.

Az időközben a parlamentnek benyújtott, a kormányátalakításra vonatkozó törvénymódosító javaslata sem tette tisztábbá a dolgokat. Igaz, nem is ez, hanem a minisztériumi struktúra újraírása a legfőbb dolga.

Az EU hivatkozott, villamosenergia-szektorra vonatkozó irányelvében összesen 125 alkalommal tesznek konkrét említést a szabályozó hatósággal kapcsolatosan. Ezek zöme a független hatósági szereplői státuszt erősíti. Ehhez hozzáadódik még a földgáz belső piacra vonatkozó közös szabályozás (Európai Parlament és Tanács 2009/73/EK irányelve - 2009. július 13.), melyben hasonló megfontolásokból 36 említés szerepel a szabályozó hatóságról. Például olyan kitétel is, mely szerint: 

„a tagállamok gondoskodnak egy olyan nemzeti szintű megfelelő mechanizmus létrehozásáról, amelynek alapján a szabályozó hatóság határozata által érintett fél a felektől és valamennyi kormánytól független testülethez fordulhat jogorvoslatért.”  [41. cikk. (17)]

Miért van erre szükség?

Azt, hogy mit és hogyan lehet majd mégis az új minisztériumba rendelni, egyelőre nem tudtuk megfejteni. Arról azonban elég jól körvonalazott kép készíthető, hogy mindez miért történik. Már azon túl, hogy kiemelt fontosságot jelezve kvázi önálló tárcába szervezik az energia ügyét.

Az energiahivatal életében legutóbb akkor történt nagy felfordulás, amikor 2020 nyarán Orbán Viktor a szinte biztosa vett mandátumhosszabbító Dorkota Lajos helyett Horváth Pétert nevezte ki ismét a MEKH élére. Lapunk akkor is, korábban is rendszeresen és részletesen írt a régi-új elnök szokatlan ívű karrierjének egy-egy stációjáról. A két évvel ezelőtti kinevezésével kapcsolatban közreadott elemző cikk akkor, azzal a gondolattal zárult, hogy Horváth Péter ismételt kinevezésének valódi oka nem ismert, de annak a jelzése lehet, hogy a terep a kormányfő megítélése szerint kellően rendezetté vált ahhoz, hogy akár az energiaszakmai hangok visszaszorításával valamit (ismét) drasztikusan megváltoztasson a kormány. 

Azt nem állítjuk, hogy a jelenlegi energiaválságos helyzetet Orbán Viktor biztosan láthatta volna előre (annál is inkább, mert az Energiaügyi Minisztérium ötletét Nagy Márton tolta át a rendszeren, ezzel az éppen addig a kormányban kiemeltként kezelt Palkovics László és a TIM bukását is előidézve). Az természetesen lehet véletlen egybeesés, hogy az új minisztérium ötlete nem sokkal azután bukkant fel a semmiből, hogy a Napi.hu közölt egy komplex, hosszú írást a magyar energetika válságáról, mely annak eredőjeként az önálló minisztérium, illetve az energetika köré szervezett kormányzati struktúra hiányát jelölte meg.

A MEKH jogosítványainak megnyirbálására és minisztériumba terelésére azonban van racionális magyarázat, ráadásul kettő is. Az egyik az, hogy az új miniszter, Lantos Csaba nem egy, a TIM-ből kihasított tárca irányítására vállalkozik, hanem arra, hogy új irányba állítsa a magyar energiaszektort.

Ebben benne van az is, hogy gyors, és lehetőleg látványos megoldást kell találni a napelemes beruházásokra kiszabott vészfékezés feloldására, de az is, hogy olyan szakpolitikát villantson fel Brüsszelnek, amitől a támogatási csapok is megnyílnak. Mivel a földgázügyeket és az új paksi beruházást az új tárcavezető nem kaphatta meg (mert azok maradtak továbbra is Szijjártó Péternél), valahogyan az Energiaügyi Minisztérium kiemelt kormányzati státuszát is alá kell húzni.

Az sem lekicsinylendő indok, hogy az Energiaügyi Minisztérium indulásához a kellő mennyiségű és minőségű szakembergárdájának biztosítását szintén meg lehet próbálni a MEKH humánerőforrás-állományából – annál is inkább, mert a TIM korábbi energiaügyi stábja ehhez nem elegendő.
Az megint más kérdés, hogy az energiahivatalból informálisan olyan hírek kezdtek el szivárogni, hogy nem nagyon akarnak az emberek az új minisztériumba átszegődni, mert azt is veszélyforrásnak látják, hogy – ahogyan egyikük mondta – „ha csak lecsontozni sikerül valamit a hivatalról”, akkor az energiaügyi tárca nem lesz elég erős a kívánt változásokhoz, és akkor majd őket teszik meg bűnbakká.  

A másik magyarázat az, hogy az oroszok ukrajnai háborúja óta heti rendszerességgel Palkovicsnál ülésező, ötletelő kabinetnek – mely a kormányzati célkijelöléssel együtt sem jutott messzire – a MEKH, és így annak vezetője is (ahogyan a Mavir vezetője, és természetesen Palkovics energiaügyi államtitkára is) állandó meghívottja volt.

Az elmúlt napokban több iparági forrásból is azt hallottuk, hogy Horváth Péter valószínűleg ismét nem tölti ki a mandátumát. Mert jól lehet, 2020-ban 7 évre szólt a kinevezése, és a MEKH kormánytól való függetlenségét hasonlóképpen megerősítették, mint az Országos Atomenergia Hivatal élére kinevezett Kádár Andreát – vagyis: nem lehet csak úgy leváltani – jelenleg nemcsak az a kérdés, hogy a MEKH-ben mi marad, hanem az is, hogy maga a hivatal megmarad-e. 

Mi lesz ebből?

Több iparági szereplővel is beszéltünk, a szektor korábbi és jelenleg aktív érintettjeivel is. Olyan választ senkitől sem kaptunk, ami arra utalna, hogy bárkinek is összeállt volna az eddig kiszivárgott információk alapján, hogyan is fog működni az új minisztérium. December 1-jén, illetve az azt követő napokban is a többségük szerint legfeljebb az várható, hogy kiderül: mi olvad be az új minisztériumba, és mi marad az energiahivatalból.

Az, hogy ez mennyire lesz működőképes, a források zöme szerint az új miniszteren is múlik majd, illetve azon, hogy a többi, érintett tárcánál Lantos Csabát mennyire fogadják majd be, és mennyire tekintik majd ellenfélnek. Azt a kérdést például, hogy Lantosnak sikerül-e, és ha igen, milyen sebek ejtésével „megszerezni az MVM feletti felügyeletet” Nagy Mártontól, illetve a Miniszterelnökségtől, több szakértő szerint is vízválasztó lehet.

Azzal minden megkérdezett egyetértett, amit Felsmann Balázs – korábbi energiaügyi szakállamtitkár, aktuálisan a REKK kutatója és a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke – a napokban egy podcastban elmondott ezzel kapcsolatban. Felsmann szerint abból számára nem látszik, hogy mi jó születhetne, ha az új, vagy a meglévő jó energiastratégia még jó, használható részeinek végrehatására terveket kidolgozni hivatott minisztérium és a szabályozást, számítást és az operatív végrehajtást végző hivatal összeköltözik.