Puha recesszió és lomha fellendülés vár a vállalkozásokra az EY nemzetközi tanulmánya szerint. Az előrejelzés alapján az eurózóna GDP növekedése a tavalyi 3,3 százalékról idén nullára csökken, és 2024-re éri el a 2 százalékos értéket.

2022 október és 2023 március között 0,7 százalékos csökkenés várható, ami rövid és enyhe gazdasági visszaesést vetít előre az övezetben.

A visszafogottabb gyengülés mögött az erős munkaerőpiac, a nyersanyagárak jelentős csökkenése, valamint a kormányok gazdaság- és fogyasztóvédelmi intézkedései állnak.

A puha recesszió legnagyobb áldozatai

A puhább recessziót azonban csak lassú fellendülés követi, mivel a megemelkedett energiaárak továbbra is fékezik a növekedést.

Ennek hatásait leginkább Magyarország, CsehországRomániaHorvátországOlaszország és Németország érzi meg.

A kihívásokkal teli gazdasági helyzetben a vállalatoknak érdemes kiaknázniuk a rendelkezésre álló kedvezményes hazai forrásokat mint amilyen a Széchenyi Kártya Program, a Gyármentő beruházási hitel-, illetve likviditási garanciaprogram, a Zöld Finanszírozási Program, vagy a február elején indult Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram.

Hogyan lehet talpon maradni?

Azok a társaságok fognak hosszú távon talpon maradni, amelyek a kedvezményes forrásbevonás mellett a működési hatékonyságot is előtérbe helyezik, ami sok esetben beruházás nélkül is megvalósítható tapasztalt külső szakértők bevonásával – értékelte Kálmán László, az EY partnere.

Az idei év komoly átrendeződést hozhat a magyar piacon is, ami kiváló lehetőséget teremt a tőkeerős vállalkozások számára, hogy cégfelvásárlásokkal megszilárdítsák pozícióikat. A válság ellenére a szervezeteknek még nagyobb hangsúlyt kell helyezniük a fenntarthatóságra, mivel a pénzintézetek szűkülő forrásaikat egyre inkább a zöld projektek finanszírozására fordítják.

A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a magas infláció 2023-ban is velünk marad, de az év vége felé gyors csökkenésnek indul. Magyarországon azonban továbbra is kétszámjegyű inflációs adatok várhatók.

Ugyanakkor 2024-ben az Egyesült Államokban és az euróövezetben már a 2 százalékos cél közelében lesz. Az USA-hoz képest Európában jóval nagyobb az inflációs bizonytalanság, mivel azt túlnyomórészt a változékony élelmiszer- és energiaárak mozgatják.