Késedelmet szenvedhet a „normál” hétéves uniós költségvetés magyar forrásainak felhasználása – értesült a Népszava. A lap brüsszeli információkra hivatkozva azt írja, hogy a magyar kormány leghamarabb ősszel nyújthatja be az ehhez elengedhetetlenül szükséges Partnerségi megállapodást, amit június 30-a óta lehet benyújtani az Európai Bizottsághoz, ám ezt mostanáig nem tette meg.
A Partnerségi Megállapodás az a dokumentum, amiben a tagállami kormányok részletesen leírják, milyen formában szeretnék felhasználni a hét év során nekik járó pénzeket, milyen területekre milyen szempontok alapján költenek majd el. A Népszava értesülései szerint az erről tavaly ősszel megkezdett egyeztetések a magyar kormány és az Európai Bizottság között elhúzódtak, a lap szerint nagyon komoly kérdésekben állnak nagyon messze az álláspontok egymástól.
Kapcsolódó
A Népszava úgy tudja, ezúttal az Európai Bizottság kevesli azt a pénzt, amit a kormány képzésre, humánerőforrás fejlesztésre költene, és túlzottan nagynak tartja az infrastruktúra fejlesztésre, elsősorban az út-, és vasútépítésre fordítani kívánt összegeket.
A kormány érvelése szerint a közlekedés, az út- és vasút betervezett fejlesztése nem tűr további halasztást, ráadásul ezekkel a beruházásokkal munkahelyeket teremtene, hátrányos helyzetű régiókat kapcsolna be a gazdasági vérkeringésbe. Brüsszelben azonban a Népszava szerint úgy látják: az előbbivel már relatíve jól állunk, jobban, mint számos égető szociális probléma megoldásával. Többek között azzal van baja a Bizottságnak, hogy a magyar közoktatás szélsőségesen újratermeli a társadalmi különbségeket, magas a korai iskolaelhagyók, a szakképzettséggel nem rendelkezők aránya, és ezek megoldására nem elég a 7 százalékos forrásallokáció.
Az Európai Bizottságnak azt sem tetszik, hogy a magyar kormány rendszeresen él az Európai Szociális Alap és a gazdságfejlesztésre szolgáló kohéziós alapok forrásainak utóbbi javára történő átcsoportosításával - ahol az összes forrás maximum 20 százalékát lehet szabadon átcsoportosítani. A kormány a lap szerint azzal érvel, hogy a helyreállítási alapból arányaiban több forrást terveztek az oktatásra és az egészségügyre felhasználni.
Ezeket az elvi vitákat a Népszava szerint a korrupciós kockázatok miatti aggodalom is áthatja. A lapnak nyilatkozó egyik forrás szerint arról van szó, hogy "néhány tíz- vagy száz milliárdos építkezési projekttel sokkal könnyebb kormánybarát köröknek juttatni a pénzt, mintha sok tízezer diáknak, vagy tanárnak kellene képzéseket, felzárkóztatási programokat szervezni."
A Népszava úgy tudja, hogy a viták elhúzódása miatt így most legfeljebb év végén születhet meg a megállapodás. Ettől még a kormány persze kiírhat pályázatokat, de amíg nincs uniós jóváhagyás, addig a magyar költségvetésre nézve kockázati tényező.
A lap megjegyzi, hogy a megállapodást azt is hátráltatja, hogy a Bizottsággal folytatott vita közepén mondott le posztjáról Dányi Gábor Zoltán, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára. A szakember már 2010 előtt is az EU-s pénzek felhasználásán dolgozott, és a Népszava egyik forrása szerint most is ő volt a EB-vel folytatott tárgyalásoknak az egyik kulcsfigurája.
A lap ezzel kapcsolatos kérdéseire egyelőre sem a kormány, sem a Bizottság részéről nem érkezett válasz a cikkük megjelenéséig.
A fentiek mellett a koronavírus gazdasági kárainak enyhítésére lehívható helyreállítási alap forrásaihoz is csak csúszva juthat a magyar kormány, miután az ahhoz szükséges terv elfogadását az Európai Bizottság szeptember 30-ra tolta el.
Legolvasottabb

A macskológia tudománnyá vált, döbbenetes eredmények láttak napvilágot

Több mint százezren szavaztak, megvan az év szállodája

Nem fogja kitalálni, melyik Magyarország legforgalmasabb vasútállomása

25 százalékos béremelés helyett csak egy jókora pofont kapott a közszféra

Megjelent a határozat: százezrek kapnak támogatást
