Késedelmet szenvedhet a „normál” hétéves uniós költségvetés magyar forrásainak felhasználása – értesült a Népszava. A lap brüsszeli információkra hivatkozva azt írja, hogy a magyar kormány leghamarabb ősszel nyújthatja be az ehhez elengedhetetlenül szükséges Partnerségi megállapodást, amit június 30-a óta lehet benyújtani az Európai Bizottsághoz, ám ezt mostanáig nem tette meg.

A Partnerségi Megállapodás az a dokumentum, amiben a tagállami kormányok részletesen leírják, milyen formában szeretnék felhasználni a hét év során nekik járó pénzeket, milyen területekre milyen szempontok alapján költenek majd el. A Népszava értesülései szerint az erről tavaly ősszel megkezdett egyeztetések a magyar kormány és az Európai Bizottság között elhúzódtak, a lap szerint nagyon komoly kérdésekben állnak nagyon messze az álláspontok egymástól.

A Népszava úgy tudja, ezúttal az Európai Bizottság kevesli azt a pénzt, amit a kormány képzésre, humánerőforrás fejlesztésre költene, és túlzottan nagynak tartja az infrastruktúra fejlesztésre, elsősorban az út-, és vasútépítésre fordítani kívánt összegeket.

A kormány érvelése szerint a közlekedés, az út- és vasút betervezett fejlesztése nem tűr további halasztást, ráadásul ezekkel a beruházásokkal munkahelyeket teremtene, hátrányos helyzetű régiókat kapcsolna be a gazdasági vérkeringésbe. Brüsszelben azonban a Népszava szerint úgy látják: az előbbivel már relatíve jól állunk, jobban, mint számos égető szociális probléma megoldásával. Többek között azzal van baja a Bizottságnak, hogy a magyar közoktatás szélsőségesen újratermeli a társadalmi különbségeket, magas a korai iskolaelhagyók, a szakképzettséggel nem rendelkezők aránya, és ezek megoldására nem elég a 7 százalékos forrásallokáció.

Az Európai Bizottságnak azt sem tetszik, hogy a magyar kormány rendszeresen él az Európai Szociális Alap és a gazdságfejlesztésre szolgáló kohéziós alapok forrásainak utóbbi javára történő átcsoportosításával - ahol az összes forrás maximum 20 százalékát lehet szabadon átcsoportosítani. A kormány a lap szerint azzal érvel, hogy a helyreállítási alapból arányaiban több forrást terveztek az oktatásra és az egészségügyre felhasználni.

Ezeket az elvi vitákat a Népszava szerint a korrupciós kockázatok miatti aggodalom is áthatja. A lapnak nyilatkozó egyik forrás szerint arról van szó, hogy "néhány tíz- vagy száz milliárdos építkezési projekttel sokkal könnyebb kormánybarát köröknek juttatni a pénzt, mintha sok tízezer diáknak, vagy tanárnak kellene képzéseket, felzárkóztatási programokat szervezni."

A Népszava úgy tudja, hogy a viták elhúzódása miatt így most legfeljebb év végén születhet meg a megállapodás. Ettől még a kormány persze kiírhat pályázatokat, de amíg nincs uniós jóváhagyás, addig a magyar költségvetésre nézve kockázati tényező.

A lap megjegyzi, hogy a megállapodást azt is hátráltatja, hogy a Bizottsággal folytatott vita közepén mondott le posztjáról Dányi Gábor Zoltán, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára. A szakember már 2010 előtt is az EU-s pénzek felhasználásán dolgozott, és a Népszava egyik forrása szerint most is ő volt a EB-vel folytatott tárgyalásoknak az egyik kulcsfigurája.

A lap ezzel kapcsolatos kérdéseire egyelőre sem a kormány, sem a Bizottság részéről nem érkezett válasz a cikkük megjelenéséig.

A fentiek mellett a koronavírus gazdasági kárainak enyhítésére lehívható helyreállítási alap forrásaihoz is csak csúszva juthat a magyar kormány, miután az ahhoz szükséges terv elfogadását az Európai Bizottság szeptember 30-ra tolta el.