Mintegy 20 milliárd forintot nyernek most azok az adósok, akik változó kamatozású jelzáloghitelben ülnek, és akiknek a törlesztőrészlete növekedett, vagy a következő hónapokban növekedni fog - közölte a Napi.hu-val a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A szenteste megjelent kormányrendelet azokat a már folyósított, referencia kamatlábhoz kötött (változó kamatozású) fogyasztói jelzáloghitel-szerződéseket érinti, amelyek kamatlába 2021. október vége és 2022. június vége között növekszik.

A jegybank decemberi Pénzügyi Stabilitási Jelentése szerint a háztartási jelzáloghitel-állományból mintegy 2000 milliárd forint (a teljes állomány 40 százaléka) értékű hitelt, és mintegy 464 ezer szerződést érint a kamatemelési ciklus júniusi megkezdését követő, éven belüli átárazódás. Ebből mintegy 1700 milliárd forint (a teljes állomány 34 százaléka) változó kamatozású, referencia kamatlábhoz kötött hitel.

Az MNB elemzése szerint a kamatemelési ciklus nyári megkezdésekor az érintett állomány medián, illetve átlagos fennálló hitelösszege relatíve alacsony, 3, illetve 4,4 millió forint, hátralevő futamideje pedig 7,5 év volt, ami jóval rövidebb a 2015-ös forintosítást megelőzően fennálló változó kamatozású állomány medián hátralévő 12 événél. Az éven belüli átárazódással érintett hitelek esetében a tipikus (medián) törlesztőrészlet minden egységnyi, azaz 100 bázispontnyi kamatemelkedés hatására 1400 forinttal emelkedett volna.

20 milliárd forint marad a háztartásoknál

A jegybank úgy kalkulál, hogy a 2022. június végéig átárazódó jelzáloghitel-állományon mintegy 20 milliárd forint kedvezmény érvényesül, azaz összesen ennyivel kevesebb törlesztőrészletet kell megfizetniük a háztartásoknak január és június között a fennálló hiteleik után, azaz ennyi marad a háztartások „zsebében”.

Egy a piaci várakozásoknak megfelelő márciusi bubor szint esetén, az érintett jelzáloghitelesek törlesztőrészletei 2022. második negyedévében tipikusan (medián) havi 6000 forint helyett 1500 forinttal lesznek magasabbak, mint a kamatemelési ciklus kezdetén. Így 2021. októberhez képest 4,5 ezer forinttal fizet kevesebbet a tipikus ügyfél, ami az intézkedés alatt összesen 27 ezer forintot jelent.

Az érintett ügyfelek 23 százaléka ennek hatására átlagosan havi 10 ezer forinttal fizet kevesebbet, mint az intézkedés hiányában. A banki eredménykimutatást ugyanakkor a kieső kamatbevételek mérséklik, amelyek összege ennél magasabb lesz, 30 milliárd forint körül alakul.

Az jár jól, aki nem váltott

A Magyar Bankszövetség meglepetéssel értesült a karácsony előtt bejelentett kamatstopról. A bankszektor az elmúlt években a jegybankkal együttműködve az érintett ügyfeleknek évente felkínálta az átváltást a fix kamatozású hitelekre, az új hiteleknél pedig kifejezetten erőltette a több évre fixált kamatozású hiteltermékek alkalmazását. Ennek a szükségességére többször fel is hívta a közvélemény és az ügyfelek figyelmét. "A fentiek miatt a Bankszövetség nem tudja támogatni a kamatok ideiglenes fixálását a magyar bankszektor kárára azon ügyfeleknél, akik a többszöri felhívás ellenére is a kockázatosabb, változó kamatozású hitelek mellett döntöttek" - közölte az érdekvédelmi szervezet. 

Az MNB is folyamatosan kardoskodott amellett, hogy az ügyfelek váltsák ki a változó kamatozású hiteleket fix kamatozásúakra így szerezve védelmet egy későbbi kamatemelési ciklus során a törlesztőrészletek emelkedése ellen. A fix kamatozású hitelek törlesztőrészlete ugyan jellemzően magasabb volt, mint a változó kamatozásúaké, de hosszútávon kiszámítható törlesztést biztosítottak. 

A jegybank egyik intézkedése ennek kapcsán az volt, hogy 2017-ben bevezette a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel keretrendszert, amelynek egyre szélesebb körű használatával párhuzamosan mára az új lakáshitel-folyósításokon belül gyakorlatilag eltűntek a változó kamatozású hitelek. Ezt követően 2018-ban az MNB módosította az adósságfék szabályait, figyelembe véve a rövidebb ideig tartó kamatrögzítés magasabb kockázatait a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóra (JTM) vonatkozó limit meghatározásánál, ami szintén hozzájárult ahhoz, hogy az egyre hosszabb, mára a legalább 10 éves kamatrögzítés vált általánossá.

Csak 6,5 százalék hallgatott a tanácsra

A harmadik fontos jegybanki intézkedés az volt, hogy 2019-ben az MNB egy ajánlást fogalmazott meg, elvárva a hitelintézetektől a kamatkockázattal érintett ügyfelek figyelmének erre való évenkénti felhívását és a kamatrögzítés lehetőségének biztosítását. A hitelnyújtók 2020 elején több mint 100 ezer fogyasztót kerestek meg az MNB ajánlása alapján. 2021. júniusig azonban a változó kamatozással rendelkező ügyfelek mindössze 6,5 százaléka élt a kamatrögzítés lehetőségével, vélhetően az elmúlt években látott, historikusan hosszú ideig alacsony kamatszintek miatt is.