A végéhez közeledik a koronavírus-járvány harmadik hulláma, egyre több a beoltott, egyre kevesebb a korlátozás, és egyre többen térnek vissza a home office-ból a valódi irodába. Hiába javul azonban drasztikusan a járványhelyzet, úgy tűnik, a távmunka most már visszavonhatatlanul beépül a mindennapokba - derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból.

A tipikus irodista: fiatal, felsőfokú végzettségű, budapesti és férfi

QP | Quality Placement

A magyar lakosság többsége nem irodista, a felmérésben részt vevők mindössze 27 százaléka végez ilyen munkát, a többiek valamilyen más helyen dolgoznak vagy inaktívak. A férfiak körében valamivel magasabb, 28 százalékos ez az arány, vagyis a nők azok, akik többségében olyan munkaköröket látnak el, amelyben a home office szóba sem jöhet. Ilyen szakmák lehetnek az oktatás, az egészségügy, a kereskedelem, de akár a pénzügyi területen, például bankfiókban dolgozók körében is viszonylag sok a nő. 

A korosztályos bontás alapján a 40 év alattiak körében a legmagasabb az irodisták aránya, 39 százalékos, a 40-59 évesek mindössze 30 százaléka végez ilyen munkát, a 60 év fölöttiek körében pedig csupán 10 százalékos az arány, ami annak is köszönhető, hogy közülük sokan már nyugdíjasok, és egyáltalán nem dolgoznak. 

Az iskolai végzettség alapján végzett bontás kevés meglepetést tartogat. A felsőfokú végzettségűek 55 százaléka irodában dolgozik, a középfokú végzettségűeknél már csak 27, az alapfokú végzettségűek körében pedig ez az arány csupán 20 százalékos volt. Az sem túlságosan meglepő talán, hogy a budapestiek körében volt a legmagasabb az irodai dolgozók aránya, 34 százalékos, a megyeszékhelyeken már csak 31 százalék a fehérgallérosok aránya, míg a kisebb településeken csupán 24 százalék. 

A dolgozók fele még többé-kevésbé otthon van

A home office-ból történő visszatérés valahol félúton járhat a felmérés alapján. Arra a kérdésre, hogy visszatértek-e már az irodába, a teljes népesség körében 24 százalék nyilatkozta, hogy most már minden a régi, vagyis minden nap ott kezdi a munkát. A válaszolók 28 százaléka nem volt korábban sem home office-ban, és szintén 28 százalékos azok aránya, akik visszatértek ugyan az irodába, de csak részben. A távmunka sok cégnél bevált, várható volt, hogy a munkáltatók engedékenyebbek lesznek az otthoni munkavégzéssel kapcsolatban, mint korábban. Sok helyen nem is erőltetik az irodai munkát, hiszen minden ötödik válaszadó úgy nyilatkozott, továbbra is otthonról dolgozik. 

Kép: Pulzus

A nők mentek vissza nagyobb arányban

Érdekes eredményt hozott a távmunkával kapcsolatban a nemenkénti bontás, amely egyértelműen azt mutatja, hogy a nők azok, akik sokkal nagyobb arányban járnak be az irodába, míg a férfiak inkább otthonról dolgoznak. Míg a férfiak 55 százaléka nem vagy csak részben tért vissza az irodába, a női alkalmazottak körében csupán 42 százalék azok aránya, akik még mindig legalább részben otthonról dolgoznak. 

A nők eleve sokkal kisebb arányban voltak home office-ban mint a férfiak, és a teljes visszatérésük is hamarabb megtörtént. A háttérben több tényező állhat, például az, hogy gyakrabban töltenek be olyan személyes kapcsolattartást is igénylő pozíciókat, például recepciós, titkársági munkaköröket, amely igényli a folyamatos benti munkavégzést, miután megnyíltak az irodák. 

Kép: Pulzus

A fiataloknak nem hiányzik az iroda

A korosztályos bontás szempontjából némileg meglepő eredmény, hogy a legnagyobb arányban a 40 év alattiak azok, akik nem tértek még vissza az irodaházakba. 25 százalékuk egyáltalán nem, 31 százalékuk is csak részben jár be a munkahelyére. Járványügyi szempontból ez a korosztály a legkevésbé veszélyeztetett, de úgy tűnik, a távmunka is náluk vált be a legjobban. Vélhetően ők tudtak a leginkább alkalmazkodni a megváltozott munkakörülményekhez, a digitális technológiai kihívásokhoz, illetve ők azok, akik számára családi okokból is praktikusabb lehet az otthoni munka, ha például kisgyereket nevelnek. 

A középkorúak lényegesen nagyobb arányban tértek vissza az irodákba, mint a fiatalok, de ami igazán meglepő, hogy a 60 év fölöttiek körében kimagasló lett a bejárók aránya, csupán 6 százalékuk dolgozik már rendszeresen otthonról annak ellenére, hogy elvileg ők számítanak a leginkább sérülékeny korosztálynak a járvány szempontjából. 

Kép: Pulzus

A felsőfokú végzettség otthon marasztal

Az iskolai végzettség alapján készült felbontás kevés meglepetéssel szolgál. A felsőfokú végzettségű munkaerő az, amelyet a legtöbb cég továbbra is távmunkában tud alkalmazni, ők azok, akik a legkisebb arányban járnak be minden nap, vagy több-kevesebb rendszerességgel a munkahelyükre. 31 százalékuk még mindig otthonról dolgozik, további 31 százalék is csak részben tért vissza az irodába. 

A középfokú végzettségűek körében volt a legmagasabb azok aránya, akik nem is voltak korábban home office-ban, és jelenleg is már csak a 35 százalékuk dolgozik legalább részben otthonról. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők körében ennél magasabb arányt mértek, de korántsem olyan magasat, mint a felsőfokú iskolába jártaknál. 

Kép: Pulzus

Budapest otthon maradt

A településtípusokat vizsgálva jól látszik, hogy a budapestieknél maradhat a legtartósabban jelen a távmunka. Eleve a fővárosban dolgozók maradtak otthon a legmagasabb arányban, és még mindig csupán 16 százalékuk tért vissza teljes munkaidőben az irodába. A budapestiek csaknem kétharmada még mindig részben vagy teljes egészében otthonról dolgozik.

A megyeszékhelyeken élők ezzel szemben nagyrészt már visszatértek az irodákba, 38 százalékuk a korábban megszokott módon dolgozik, és 14 százalék is legalább részben már bejár. A kisebb városokban a hibrid munkarend maradt fenn a legnagyobb arányban, a válaszadók 37 százaléka, ha nem is minden nap, de bejár már a munkahelyére. A falvakban eleve alacsony volt az otthonról dolgozók aránya, és mostanra már csupán a megkérdezettek harmada az, aki még legalább részben távmunkában végzi a feladatait. 

Kép: Pulzus

 

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.