A kormány először a koronavírus-járvány első hulláma idején, 2020. április 6-tól július 1-ig törölte el a fizetős parkolást a közterületeken. Később újra megtette: 2020. november 4-től 2021. május 25-ig.

Az intézkedés sok vitát szült, kiélezte a konfliktust a helyi lakosok és a munkába járók között, a forgalom sok helyen megnőtt, a szabálykövetési hajlandóság pedig csökkent. Az önkormányzatok fontos bevételtől estek el, bár sokak szerint éppen ez volt a cél a 2019-es választások után. Ezt a vélekedést erősíti, hogy a kormány az államkasszát gyarapító autópályadíjakat nem törölte el, holott azzal kapcsolatban is lehetett volna úgy érvelni, hogy csökkenti a helyközi közlekedés zsúfoltságát.

Kapcsolódó

Már a korábban végzett felmérések is azt mutatták, hogy miközben országosan az emberek tetszését elnyerte ezt az intézkedés, a "konfliktuszónákban", vagyis Budapesten és a nagyobb városokban nem. Ez persze érthető, hiszen egy községben élő ember csak az előnyeit élvezi ennek az intézkedésnek például amikor betér vásárolni egy nagyobb városba, miközben otthon gond nélkül meg tud állni a háza előtt vagy az udvarában.

Lapunk újra megkérdezte az autósokat (a kutatásban csak azok vettek részt, akik saját bevallásuk szerint autóval járnak), hogy mit szólnának ahhoz, ha a negyedik hullám felfutásának idején, most 2021 végén is ingyenes lenne a parkolás.

A Pulzus Kutató, lapunk megbízására készített reprezentatív felmérése szerint 23 százalékuk azt mondta, hogy igen, minél hamarabb szükséges ezt bevezetni, 35 százalékuk szintén örülne neki, de nem gondolja, hogy ez túl sokat segítene a járvány ellen, 42 százalékuk pedig ellenzi, inkább fizetne.

Összesen tehát az autósok 58 százaléka örülne az ingyenes parkolásnak, miközben közel harmaduk csak ennek anyagi előnyeit élvezné, nem hiszi, hogy a járványügyi cél teljesül.
Természetesen a mostani felmérésben is óriási különbség van az emberek véleménye között aszerint, hogy hol laknak. Az ellenzők aránya Budapesten 58, a megyeszékhelyeken 54, a kisebb városokban 42, a községekben pedig 24 százalék.

Ebben az az ironikus, hogy a községben élők 47 százaléka is azt mondja, hogy járványügyi szempontból semmi értelme az intézkedésnek.

Minél tanultabb valaki, annál inkább elutasítja az ingyenes parkolást

Az iskolai végzettség szerinti bontásból az derül ki, hogy a diplomások egy szűk többsége 51 százalék nem szeretne ingyenes parkolást, ezzel szemben az általános iskolát végzetteknek csak 36 százaléka nyilatkozott így. Harmaduk minél hamarabb bevezetné és úgy tűnik, elhiszik a kormánynak, hogy ennek az intézkedésnek köze van a járvány elleni védekezéshez.

Generációs szakadék

Érdekes módon a 60 év feletti autósok sokkal nagyobb arányban utasítják el az intézkedést, mint a fiatalabbak. Ennek részben az lehet az oka, hogy számukra nehezebb, ha a sokat kell sétálniuk a szűkös parkolóhely-kínálat miatt. Körükben elenyésző azok száma, akik a járvány elleni védekezés érdekében tennék ingyenessé a közterületi parkolást.

Ezt kell tudni a kutatásról!

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét."Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"