A társadalombiztosítás keretében biztosítottak köréből a munkavállalói minőségére tekintettel kikerül ugyan a nyugdíjas munkavállaló (munkabérét 2019. január 1-jétől nem terheli semmilyen járulék, kizárólag a 15 százalék szja-t kell megfizetnie – természetesen a nyugdíjas minőségére tekintettel biztosított a társadalombiztosítás rendszerében), azonban minden egyéb, a Munka Törvénykönyve szerinti szabályozás éppen úgy vonatkozik a nyugdíjas munkavállalóra is, mint bármely másik dolgozóra – így szabadság, valamint betegszabadság is jár a részére – írja a Nyugdíjguru.

A szabadság naptári évente illeti meg a munkavállalót. Ha a munkavállaló munkaviszonya az év közben kezdődött vagy szűnt meg, részére a szabadság arányos része jár, a számítás során a fél napot elérő töredéknapot egész munkanapnak (szabadságnapnak) kell tekinteni.

  • A szabadság alap- és pótszabadságból áll.
  • Az alapszabadság mértéke húsz munkanap.
  • Életkor után járó pótszabadság a 45. életév betöltésétől évi tíz munkanap.

A munkavállaló jogosult arra, hogy hét munkanap szabadságot – év közben kezdődő munkaviszony esetén ennek arányos részét – legfeljebb két részletben a kérésének megfelelő időpontban adjon ki a munkáltató.

A szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében kell kiadni. Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része a nem haladja meg az öt munkanapot.

A munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a szabadságot az október elsején vagy azt követően kezdődött munkaviszony esetén, illetve a felek naptári évre kötött megállapodása alapján az esedékesség évét követő év végéig adhatja ki az életkor után járó pótszabadságot.

Jól belerondíthat a munkahelyi vezető a dolgozó szabadságába

A főnökök nemcsak elhalaszthatják, meg is szakíthatják a kiadott szabadságot, hiszen a szabadságot nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltató adja. Bővebben>>>

A munkáltató rendelkezik a szabadságokkal

A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén

  • a szabadság kiadását – az apasági szabadságot kivéve – legfeljebb hatvan nappal – elhalaszthatja,
  • a munkavállaló már megkezdett szabadságát – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – megszakíthatja,
  • kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

A munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni.

A már megkezdett szabadság megszakítása esetén a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre történő utazással és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be.

A nyugdíjas munkavállalók szerint nem értékes a tudásuk

Egy frissen készült kutatásból derült ki, hogy a nyugdíjas magyar munkavállalók döntő többsége szerint jelentősen különbözik a jelenlegi és a nyugdíj előtti munkájuk. Bővebben>>>

Akkor kell kiadni a szabadságot, amikor be lenne osztva a munkaerő

A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól (ez esetben a szabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani).

Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni.

A szabadságot megváltani nem lehet. Ez alól az egyetlen kivétel a munkaviszony megszűnése, amikor a ki nem adott arányos szabadságot meg kell váltani.

Nem mindegy, mikor megyünk nyugdíjba: itt a nyugdíjmatek

Mintegy 95 ezer öregségi nyugdíjas maradt ki tavaly az infláció miatti extra emelésekből, és a 13. havi nyugdíj folyósításából is. A friss és a régebbi nyugdíjasokat másként érinti az emelés. Meglehetősen sokan panaszolhatnák tehát az infláció miatti emelés elmaradását. Bővebben>>>

Jár betegszabadság vagy nem?

Betegszabadság a munkavégzés alatti keresőképtelenség tartamának első 15 munkanapjára (de legfeljebb évi 15 munkanapra) annak a nyugdíjas munkavállalónak jár, aki a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban dolgozik.

A betegszabadság napjaira járó távollétidíj-részt, ami a távolléti díj 70 százaléka, a munkáltató fizeti, ezért nem érinti e munkajogi rendelkezés hatályát az, hogy a munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas a munkaviszonyára tekintettel a társadalombiztosítás rendszerében nem minősül biztosítottnak.

A fél napot elérő töredéknap a betegszabadság tekintetében is egész napnak számít. Évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult.

Táppénz a nyugdíjas munkavállalónak nem jár.

Mit várhat el a dolgozó a munkáltatójától?

A Munka Törvénykönyve alapján a munkáltató a nyugdíjas munkavállalót is köteles a munkaviszonya kezdetétől számított 15 napon belül tájékoztatni az alábbiakról:

  • a napi munkaidőről,
  • az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról,
  • a munkabérről való elszámolás módjáról,
  • a munkabérfizetés gyakoriságáról,
  • a kifizetés napjáról,
  • a munkakörbe tartozó feladatokról,
  • a szabadság mértékéről,
  • számítási módjáról és kiadásának,
  • valamint a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól,
  • továbbá arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.

Kollektív szerződés a törvény rendelkezéseitől csak a munkavállaló javára térhet el.