- Önnek milyen kapcsolata van az űriparral?

- Én jogász vagyok, itthon jogot tanultam, majd egy francia jogi alapdiploma után Párizsban 2010-2011 között elvégeztem a távközlési űrjogi mesterképzést. Itt ismerkedtem meg a területtel, majd a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál (NMHH) dolgoztam és ekkor kezdtem komolyabban foglalkozni a világűr emberi felhasználásával, elsősorban jogi megközelítésben. 2020-ban pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpontjában létrejött a Világűr Társadalomtudományi Kutatóműhely, aminek a vezetője vagyok, ami ősztől már egy kutatóintézetként működik. Szeptemberben jelenik meg a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában Világűrjog című könyvünk, ami gyakorlatilag az egyik alapja lehet annak az UniSpace programnak, ami szeptemberben indul a hazai felsőoktatásban.

Tudomásom szerint ilyen projekt még nem valósult meg, ahol 17 magyar egyetem konzorciumot alkotva képez majd – négy szakirányú továbbképzés keretében – szakembereket a hazai űriparnak, űrkutatásnak.

 

Az oktatásnak négy pillér intézménye lesz:

Az NKE a világűrpolitikai képzésért lesz felelős.

- A Világűrjog című könyv tankönyvként is aposztrofálható?

- A könyv 350 oldalon keresztül dolgozza fel azokat a kérdéseket, amelyek az emberi tevékenységhez köthetők az űrben, az űrtávközléstől egészen az égitestek ásványi anyag felhasználásának jogi kérdésköréig, ami a közeljövőben már aktuális is lehet.

Magyarország – európai összehasonlításban – egyelőre nem áll jól a felsőoktatási űrképzésben, nem szabad leszakadtunk, ezért is fontos, hogy elindulhat UniSpace program.

Az Európai Unióban és világszerte is egy új űrverseny bontakozik ki, viszont az űrszektor globális értékláncának Magyarország is aktív szereplője szeretne lenni.

- A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) ősszel induló képzés, mit tud majd hozzátenni ahhoz az űrökoszisztémához, amit Ferencz Orsolya, az űrkutatásért felelős miniszteri biztos fogalmazott meg?

- 2021 nyarán jelent meg a magyar kormány űrstratégiája. Eszerint létre kell hozni egy interdiszciplináris tudásplatformot, éppen azért, hogy legyenek megfelelő szakemberek, akik az alapjai lehetnek a hazai űripar és űrkutatás fejlődésének. Világszerte nem csak a nagy nemzetek, az Amerikai Egyesült Államok vagy Kína, Oroszország vehetnek részt az űrkutatásban, űrtechnológiában, hanem olyan kisebb államok is, mint például Magyarország is beszállhat nemzetközi projektekbe, sőt már több programban részt is veszünk. Az UniSpace program keretében az NKE-n olyan szakembereket képzünk, akik képben lesznek a világűr emberi felhasználásának jogi, politikai és gazdasági aspektusaival, amelyek a szektorban való munkához nélkülözhetetlenek. Három félév alatt természetesen nem tudunk mindenben mély tudást átadni, inkább arra törekszünk, hogy a hallgatók egy átfogó képet kapjanak. Ennek alapja egy közös első félév, ahol a hallgatók mind a négy szakirány tudományterületeinek alapjaival megismerkednek. Ezt követően a második és harmadik szemeszterekben is kötelesek a hallgatók áthallgatni valamelyik másik tudományterület képzésébe, két-két tárgy erejéig. A másik hozzáadott értéke véleményem szerint a képzésnek, hogy szinte a teljes hazai felsőoktatási szektor összefogott és adja tudásai legjavát. Csak a mi képzésünk keretében tíz egyetem oktatói adják át tudásukat, összesen pedig 17 hazai egyetem vállal kisebb, nagyobb szerepet.

- Már lehet jelentkezni az ősszel induló világűrpolitikai tanácsadó képzésre. Mennyire népszerű?

- Egy hét alatt több mint negyvenen jelentkeztek az UniSpace programra ami egy költségtérítéses, három féléves képzést jelent.

A világűrpolitikai felsőoktatási képzésre legfeljebb 30 hallgatót veszünk fel, mivel ennél nagyobb létszámmal nem képzelhető el gyakorlati ismeretek átadása.

Az első félév egy úgynevezett közös modul, ahol mind a négy szakirány hallgatói együtt hallgatnak tudományterületenként két-két kurzust.

- Mi a bemeneti követelmény a jelentkezők számára?

- Úgy döntöttünk, hogy egy alapdiplomát (BA, BSC) kérünk, ami nincs képzettségi területhez kötve, szándékosan tágan nyitva hagyva a kaput az érdeklődők előtt. Három csoportnak szól a képzés, az egyik, akik ezzel szeretnének foglalkozni, a másik, akik a saját szakterületükön szeretnék a tudásukat bővíteni, a harmadik szegmenst pedig azok az érdeklődők alkothatják, akik csak egyszerűen nyitottak az űrtechnológiára, az űriparra, és az űrjog iránt érdeklődnek.

- Kovács Árpád közgazdász, egyetemi oktató, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) korábbi elnöke is részt vesz a munkában. Ő mit fog tanítani?

- Kovács Árpád írt egy tanulmányt többek között Parragh Biankával közösen, - aki szintén a UniSpace program oktatója, sőt a program igazgatója - arról, hogy a magyar gazdaságnak milyen szerepe lehet az űriparban.

Példaként említik, hogy 2017-ben Lengyelország kétszer, Románia 3,5-szer, Csehország 5,5-ször többet fordított az űrszektorára GDP-arányosan, mint Magyarország.

A hasonló képességekkel rendelkező országok űrszektorhoz köthető állami támogatásait tekintve a hazai mérték 2020-ban 11,7 millió euró volt, ami 0,2 százalékos hozzájárulást jelent az ESA költségvetéséhez. A korábbi ÁSZ elnök alkotta meg – az NKE kutatócsoportjának tagjaként – a magyar űrstratégia közgazdasági gerincét is, többek között erről is fog előadást tartani. Emellett a hallgatók tanulhatnak majd űrtechnológiát, nemzetközi jogot, világűrjogot, az űrprojektek finanszírozási kérdéseiről, versenyjogot és szellemi alkotások jogát is, de az űrtáplálkozásról, és az űrélelmiszerekről is hallgathatnak előadást.

- Tervezik, hogy más nemzetközi egyetemekkel is együttműködnek majd?

- Abszolút ez az irány. Egyelőre ez egy atipikus konstrukció, ehhez hasonló képzés tudomásunk szerint nincs másutt a világon, ahol a hallgatók ennyire széleskörű ismereteket szerezhetnek. Bár idén ősszel még csak magyar nyelven indul az oktatás, azt angol nyelven is nyilvántartásba vetettük. Biztosan lesznek a most induló képzésnek is gyerekbetegségei, melyek korrigálásával magabiztosan léphetünk nemzetközi porondra. Ez nem csupán a hallgatói bázis kiszélesítését jelentheti, de remek platform a külföldi egyetemekkel, űripari nagyvállalatokkal való együttműködésre, oktatásba való bevonásukra.

Kép: NKE

- Magyarország évente hány milliárd forintot fordít az űriparra?

- Ez most tízmilliárdos nagyságrendre tehető, a hazai űrkutatás fejlesztése 2018-ban vett igazán lendületet. A forrás legnagyobb része az Európai Űrügynökség programjaiba való belépést teszi lehetővé, mely nem egy elsüllyedt költség, ugyanis e források nagy része a hazai vállalatok által visszapályázható.

- Ha arról beszélünk, hogy űripar, mindenki Elon Musk több száz milliárd dolláros projektjeire gondol vagy a NASA-ra. Hol tudunk mi ezen a területen labdába rúgni?

- A világűrt használjuk a távközlésben, a navigációkban, biztonság és védelem politikai célokra, igazából az űripar egy olyan horizontális terület, ami az életünk nagyon sok szegmensében jelen van. Elég, ha csak a meteorológiára gondolunk vagy a televíziózásra, ezeken a területek mind szóba jöhetnek a magyar cégek projektjei is.

Maga az Európai Unió is 15 milliárd eurós költségvetést allokált saját űrképességei fejlesztésére.

Az Európai Űrügynökség számos nagy nemzetközi projekt vezetője vagy részese, elég ha csak az új űrállomásra (Lunar Gateway) gondolunk. Ezekben természetesen Magyarország is szerepet vállalhat és szerencsére vannak már vállalataink, akik benne is vannak ezekben a projektekben. Az EU és ESA alapvetően civil programokat indít, azonban az unió már bejelentette – követve a NATO-t, hogy saját védelmi űrstratégia alkotására is szükség van.

- Van Magyarországnak egy asztronautája, Farkas Bertalan. Ő részt vesz valamilyen formában a képzésben?

- Természetesen számítunk majd Farkas Bertalan első kézből szerzett tapasztalataira, mint vendégelőadó.