"A tiszta, zöld energia előállításának egyik legfontosabb technológiai, mérnöki kihívását az adja, hogy az olyan megújuló energiaforrások, mint a nap és a szél, csak az időjárástól függően képesek termelésre. Ez megterheli az elektromos hálózatokat, hiszen a fogyasztóknak folyamatosan szükségük van áramra" - mondta átadó beszédében ifj. Chikán Attila, az ALTEO Nyrt. vezérigazgatója.

"Az utóbbi két évben egy olyan saját, innovatív, piaci alapú megoldást fejlesztettünk, amellyel nemcsak a cégünk bővítheti hatékonyabban megújuló erőforrásokon alapuló erőművi portfólióját, de a teljes magyar energetikai piac klímacéljaihoz is hozzájárul" - tette hozzá.

QP | Quality Placement

Az ipari méretű, 6 megawatt teljesítményű energiatároló az ALTEO tulajdonában lévő Zuglói Fűtőerőműhöz kapcsolódik. Ez Magyarország és egyben a kelet-közép-európai régió egyik első ilyen létesítménye. Az energiatároló akkumulátorai a mobiltelefonoknál is elterjedt lítium-ion technológián alapulnak. A magyar vállalat mérnökeinek legfontosabb újítása az az "okos" rendszer, amellyel a tároló zökkenőmentesen beilleszthető az ALTEO szabályozási központjába, illetve a hazai villamosenergia-rendszerbe.

Az ALTEO első kutatás-fejlesztési programja 1,1 milliárd forintból valósult meg, az innovációt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal közel 500 millió forinttal támogatta. A megvalósítás 2017 júliusától 2019 júniusáig tartott, a zuglói létesítményt tavaly augusztusban helyezték üzembe, azóta a tesztüzeme és kisebb fejlesztések megvalósítása zajlott.

Áder János köztársasági elnök elmondta: a 2050-re kitűzött, klímasemlegességi cél eléréséhez az egyik legfontosabb az áramtermelés és az energiatermelés széndioxid-mentességének elérése. Ha a paksi erőmű megvalósul, és ha az elmúlt éveknek megfelelő ütemben épülnek naperőművek, akkor Magyarországon már 2030-ra az előállított áram több mint 90 százaléka széndioxid-mentes lehet.

Áder az energiatárolást fontos kérdésnek nevezte, az ALTEO megoldása ebben jelentős lépés. Magyarország akkor tudja teljesíteni a párizsi szerződésben foglalt klímacélok elérését, ha két energiahordozóra, az ellátás stabilitását biztosító atomenergiára és a napenergiára támaszkodik - jegyezte meg a köztársasági elnök.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter arra mutatott rá, hogy a kormány 2010 óta hozott döntései növelték a hazai naperőmű kapacitást, a tavalyi 700 megawattos szintről 2022-re 3000 megawatt fölé fog emelkedni, 2030-ra pedig a 7 ezer megawattnyi kapacitást is el fogja érni az ország.

Magyarországon a gazdasági növekedés nem járt az üvegházhatású gázkibocsátás növekedésével: tavaly 0,6 százalékkal csökkent a széndioxid-kibocsátás, miközben a GDP 5 százalékkal nőtt. Az ország 1990 óta több mint 30 százalékkal csökkentette a széndioxid-kibocsátását - jegyezte meg Palkovics, aki azt is fontosnak nevezte, hogy az ország a régióban energiaexportőrként is megjelenjen. A kormány stratégiájának megvalósulásával Magyarország energiaellátása okos, tiszta és megfizethető lesz - mondta a miniszter.