Megjelentek a KSH legfrissebb bérstatisztikái, eszerint 2020. első nyolc hónapjában 395 ezer forint volt a bruttó átlagbér. A kedvezmények nélküli nettó átlagkereset összege pedig 263 ezer forintot tett ki. Mindkét érték csaknem 10 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakához képest, ha pedig a 3,5 százalékos inflációt is figyelembe vesszük, akkor a reálkereset 6,2 százalékkal lett magasabb egy év alatt. Érdekes, hogy bár a koronavírus-válság miatt sokan elveszítették a munkahelyüket, ez mégsem állította meg a bérnövekedést.

Hogyan függ a bértől a hitelképesség?

Kapcsolódó

Akár lakáshitelt, személyi kölcsönt vagy éppen Babaváró hitelt venne fel valaki, a bank által vizsgált egyik legfőbb tényező mindig az adós jövedelme lesz. Ennek oka, hogy az MNB adósságfék-rendelete limitálja az úgynevezett jövedelemarányos törlesztési mutatót (JTM).

A JTM azt mutatja meg, hogy az adós jövedelmének hány százalékát teszik ki a fennálló tartozásainak havi törlesztőrészletei. A túlzott eladósodás megelőzésének érdekében ez az arány soha nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott értékeket.

Látható, hogy a jelenlegi átlagbér (havi nettó 263 ezer forint) az alacsonyabb kategóriába tartozik. Így egy átlagbéres jelenleg a teljes fizetésének 50 százalékát fordíthatja személyi kölcsön törlesztésére, feltéve, hogy ez az egyetlen hitele.

Ez azt jelenti, hogy a havi törlesztőrészlet nem haladhatja meg a 131,5 ezer forintot. Az alábbi ábra azt mutatja, hogy ez a törlesztőrészlet mekkora összegű személyi kölcsönre volna elegendő különböző futamidők esetén a 12 bank ajánlatait összehasonlító Bankmonitor személyi kölcsön kalkulátor szerint.

Lakáshiteleknél a törlesztőrészlet csak akkor érheti el a bér 50 százalékát, ha a hitel kamatperiódusa legalább 10 év. Az elmúlt években a hitelfelvevők túlnyomó többsége azonban legalább 10 éves, vagy akár futamidő végéig fix kamatozású hitelt választott, így ez jelenleg nem okoz jelentős problémát.

A Bankmonitor lakáshitel-kalkulátora szerint - 10 éves kamatperiódust választva - az átlagbérrel igényelhető lakáshitel maximális összege 22,4 millió forint. Amennyiben valaki végig fix törlesztőrészletet szeretne, akkor a hitelkamatok némileg magasabbak, így ebben az esetben 19,9 millió forintra jön ki a maximálisan felvehető hitel összege. Fontos, hogy a bankok ennél szigorúbb gyakorlatot is alkalmazhatnak, tehát az átlagbér megléte még nem feltétlenül garancia arra, hogy a bank valóban folyósítani fogja ezeket az összegeket. Egy előzetes hitelbírálat esetén azonban fény derülhet az ilyen részletekre is.

Hogyan javítható a hitelképesség?

Mivel az egyes bankok hitelei között jelentős különbségek lehetnek a költségekben, a havi törlesztők összege is eltérhet. Emiatt fordulhat elő, hogy míg az egyik banknál az adott jövedelem nem bírja el a szükséges hitelösszeget, addig a másiknál probléma nélkül felvehető.

Kevesen tudják, de a JTM a hitelkereteket is figyelembe veszi, mégpedig az elérhető keret 5 százalékának megfelelő törlesztőt feltételezve. Ha például valaki 1 millió forintos hitelkerettel rendelkezik, neki havi 50 ezer forinttal csökken a hitelképessége. Ez abban az esetben is így van, ha a keret egyáltalán nincs is kihasználva. Éppen ezért, ha valaki javítani szeretné a hitelfelvételi esélyeit, érdemes lemondania a nem használt folyószámla-hitelkeretet és hitelkártyát.

A futamidő meghosszabbítása is segíthet, hiszen ezzel a havi fizetnivaló összege lefaragható addig, amit már a jövedelem is elbír. Ennek káros mellékhatása ugyanakkor, hogy mivel tovább használjuk a bank pénzét, nagyobb lesz az összességében visszafizetendő összeg.

Ha a JTM-limit továbbra sem teszi lehetővé a kívánt hitelösszeg felvételét, akkor egy adóstárs bevonása jelentheti még a megoldást. A jogszabályi maximum ugyanis az igazolt jövedelmekre együttesen vonatkozik, tehát két átlagbéres együtt már kétszer több hitelt is felvehet. Adóstársként belépni egy hitelszerződésbe azonban mindig nagy felelősség, így ezt érdemes alaposan átgondolni.