A múlt év végén fogadták el "Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008-as XLVI. törvény" módosítását, amelynek egyik új eleme, hogy az élelmiszer-pazarlás visszaszorítását célzó rendszer kialakítását szabályozza. 

A cég már megvan

Az élelmiszer-pocsékolás elleni szabályozás lényege nagyon leegyszerűsítve, hogy a 100 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező boltláncok - köztük az Aldi, az Auchan, a Lidl, a Penny, a Spar és a Tesco - kötelesek a 48 órán belül lejáró termékeket felajánlani az élelmiszerláncért felelő hatóság, a Nébih (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) felügyelete alá tartozó állami tulajdonú Élelmiszermentő Központ Nonprofit (ÉMK) Kft.-nek. felajánlani. Egyben az érintett boltláncoknak élelmiszerhulladék-csökkentési tervet készíteniük, és azt be kell nyújtaniuk az ÉMK-nak. 

Kapcsolódó

A törvény február 1-jén hatályba lépett, de nem indult el az élelmiszermentés egyelőre sehol. Annyi történt, hogy januárban megalapította az állam az ÉMK-t.

Az eredeti törvényjavaslatban még nem szerepelt, de a Magyar Közlönyben megjelent végleges változatban viszont már helyet kapott az a rendelkezés, miszerint a boltláncoknak az élelmiszermentési tervet május 31-ig kell kidolgozniuk. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy majd csak 2022. júniustól – azaz a tavaszi országgyűlési választások után – indulhat el a rendszer valahogyan. Azt, hogy pontosan hogyan, még nem igazán látja senki.

A legrosszabb verzió és más példák

Egy, a magyarországi boltláncok működését jól ismerő, de neve elhallgatását kérő forrásunk azt mondta: komoly problémákat vet fel a szabályozás, egyúttal hozzáfűzte, még nincsenek meg a konkrét részletszabályok, így a különböző javaslatok még változhatnak.

"Az egyik legnagyobb probléma, hogy ki fogja elszállítani a boltok által felajánlott, lejárat előtti termékeket. A minap felmerült az állami oldalról egy olyan ötlet, hogy ezt is a boltláncoknak kellene megoldania. Tehát a a pazarlásellenes törvény szerint érintett termékeket a boltláncok kamionjainak kellene elszállítania a kijelölt jótékonysági szervezeteknek. Reméljük ez tényleg ötlet marad és nem így lesz, ez volna ugyanis az egyik legrosszabb verzió. A kiskereskedelemben ugyanis jelentős a munkaerőhiány, például eladóból is kevés van, a sofőröket pedig egyenesen vadászni kell" - mondta forrásunk.

"A lejáró termékek elszállítására többletkapacitás kellene, ami nincs. Ennek eredményeként ellátási problémák alakulhatnak ki, végső esetben átmenetileg kiürülhetnek a polcok a boltokban. Ez nyilván senkinek nem célja, remélhetőleg lesz valami kivitelezhető megoldás" - tette hozzá forrásunk.

A mostani, még kidolgozatlan tervek alapján az is igencsak problémás lehet, hogy a boltláncok jellemzően több mint 10 tonna teherbírású teherautókkal, kamionokkal, dupla pótkocsis haszonjárművekkel szállítják az árukat.

"Ha egy boltláncnak az adott régióban lévő boltjaiban mindössze pár kiló lejáró termék jön össze, akkor egy kamion fogja ezt a minimális  mennyiséget leszállítani a jótékonysági szervezethez? Ez egy pazarlásellenes rendszerbe nem igazán passzol" - mondott egy szemléletes példát a szakember. 

Kimaradhatnak a húsok

Ráadásul a jótékonysági szervezetekre is visszaüthet a dolog. A boltláncok fokozottabban odafigyelnek majd a készletmenedzselésre, azaz igyekeznek minimalizálni a felesleget, ha ez összejön, akkor nem lesz mit felajánlani, vagy nagyon csekély mennyiségről lesz szó.

 Az egyeztetésekről a forrásunk azt is elmondta: "Úgy néz ki, a hűtendő árukra, például húsokra várhatóan nem vonatkozik majd a felajánlási kötelezettség. Ezek szállításánál ugyanis nem szakadhat meg a hűtőlánc, azaz a gyártástól kezdve a boltokba kerülésig végig biztosítani kell a hűtést, azaz hűtőkamionokban szállíthatóak, ez pedig végképp kivitelezhetetlennek tűnik ennyi idő alatt".

Lehetetlen küldetés?

Tény, hogy egy igencsak bonyolult rendszert kell létrehozni, csupán pár hónap alatt.

A feladat összetettségét érzékelteti, hogy az érintett boltláncoknak összesen közel 1400 egységük van országszerte. Ennyi helyről kellene rendszeresen összeszedni a lejárat előtti termékeket és eljuttatni az elosztást végző szervezetekhez. 

A Napi.hu megkereste a Élelmiszermentő Központ Nonprofit (ÉMK) Kft. felügyeletét ellátó Nébih-et is, ám a hatóság a céghez irányított minket. Többek között arról érdeklődtünk, hogy melyik vállalat fogja elszállítani a maradékokat és milyen járművekkel fogja ezt megtenni. Megkérdeztük továbbá, hogy az ÉMK mekkora dolgozói létszámmal kezdte meg a működését, valamint mikor lesz a cégnek termékszállításra alkalmas járműflottája. Válaszokat cikkünk megjelenéséig nem kaptunk;  amint az reagál az ÉMK a kérdéseinkre, frissítjük cikkünket.

Javítás

Cikkünk eredeti verziójában az szerepelt, hogy a boltláncok megkezdték egy, a törvényben foglalt élelmiszer-felajánlásokat nyilvántartó informatikai rendszer fejlesztését – ez azonban nem fedi a valóságot. Az ügyben még folyamatban vannak az egyeztetések. A helyzetet várhatóan egy, még készülő kormányrendelet rendezi majd.