Nemcsak a lap toplistájában, de a GfK piackutató által mutatott piaci részesedésben is a Lidl első a maga közel 15 százalékával. Idetartozik persze, hogy semelyik csatorna nem tudott annyit nőni egy év alatt, mint a diszkont, és a teljes piacon a csatorna részesedése már meghaladta a piackutató szerint a 30 százalékot, amivel az egész csatorna is az első. A Trade magazin becslése szerint a lánc sikeres stratégiával a 2019-es, mintegy 685 milliárd forintnyi árbevételét tavaly 823,7 milliárd forintra tornászta fel. A kiskereskedő 186 boltot üzemeltetett.

Fontosnak tartják kiemelni, hogy a 2. helyre is új versenyző futott be, hiszen idén először lett a SPAR ezüstérmes: 738,9 milliárdos forgalmat hozott össze összesen 588 boltjában. A jó stratégiát itt is nyomon érjük, hiszen évek óta átgondolt terv mentén igyekeznek kihozni a piacból a legtöbbet, sikeresen. Nagyon sokat invesztálnak folyamatosan a bővülésbe, fejlesztésbe, vásárlói kiszolgálásba, élménybe, és ez meg is hozta a gyümölcsét. Ráadásul mindezt úgy, hogy maga a hipermarket csatorna évek óta veszít piacrészéből, és ez nem állt meg tavaly sem. Ezért is olyan fontos, hogy a Spar évek óta nagy hangsúlyt fektet a kisebb alapterületű üzletek különböző formáinak bővítésére is, amelyek szintén szép számmal emelkedtek az elmúlt egy évben, és ezt szintén mutatja a toplista. 

Kapcsolódó

Sajnos a korábbi évek nehézségei tovább gyűrűztek a Tesco esetében, és a hipermarketek problémáira a Covid még egy lapáttal rátett, így a forgalmi adataiban mondhatni, szinte nincs változás, ami a csatorna 2-3 százalékos esését nézve még akkor is jó eredmény lenne, ha csak 1-2 százalékos csökkenést tudna felmutatni, a lapnál ennél egy hajszállal pozitívabban becsülték. Ez alapján az üzletlánc forgalma 737,5 milliárd forintot tett ki tavaly. 201 egységes boltszám mellett. 

A negyedik helyen végzett a magyar tulajdonban lévő Coop 654 milliárd forintnyi forgalommal - ezt 4063 üzletben sikerült realizálnia, míg az ötödik helyre volt elég a CBA 542 milliárdos forgalma, amelyet 1987 darab boltban termelt ki.

A diszkontok, a hazai láncok és a drogériák „hármasaiban” az erőviszonyok és sorrendek csatornán belül megmaradtak, egyedül tehát csak a hiperek hármasában borult fel a lista a fentiek indoklása mellett - írja közleményében a lap.

A pandémia némileg átrendeződést hozott, vajon mi lesz utána?

Azok a kis, közeli boltok, amelyek gyorsan tudták a termékkínálatukat változtatni a körülmények hatására, nagyobb lehetőséget kaptak tavaly, hiszen a COVID-világjárvány alatt nem akartak a vásárlók nagy boltokba járni, sok időt vásárlással tölteni, ugyanakkor a ritkább boltba járás miatt több kategóriában nagyobb kiszerelést és nagyobb mennyiséget vásároltak.

– Azt gondolom, hogy bizonyos értelemben nem a konkrét adat a legfontosabb a listában – persze annak értéke se elhanyagolható –, de mégis inkább a tendenciát érdemes kiolvasni belőle, főleg, ha egymás utáni éveket veszünk sorra – hangsúlyozza Hermann Zsuzsanna, a Trade magazin ügyvezető-főszerkesztője. – Erre készítettünk egy nagyon szemléletes animációt is, már tavaly, amely néhány másodperc alatt megmutatja, ki hogyan és mikor kapcsolt sebességet, és kezdett szárnyalásba, vagy fogta vissza a lendületet.

A toplistában idén először kerül jelölésre a boltszámváltozás is, közkívánatra. Ebből lehet látni azt is, hogy az organikus és expanziós növekedés együttese a legjobb kombináció – igaz, hogy hatékonyság szempontjából a kevésbé jól teljesítő boltok bezárása is nagyon fontos stratégiai lépés.

– Összességében fontos, hogy a korábbi évek jó stratégiáját folytató cégeknek a tavalyi pandémiás év is tudott sikert hozni. De az év eleji nagy hajrá, amelyet mindenki látott, érzett, kimutatott márciusra, részben áprilisra, az év további részében alábbhagyott, és az infláció mellett már lényegesen szolidabbak a pozitívumok. A nagy remények a horeca (HotelRestaurantCatering) piac átvándorlásáról a retailbe az év derekára szertefoszlottak.

A megváltozott körülményekben a szokások is megváltoztak, és nagy kérdés, hogy most, a lassú nyitás után, az új normális folyamatok kialakulását követően, hogy stabilizálódnak – foglalja össze a Trade magazin főszerkesztője. – A Covid harmadik hullámát most gyűrjük le épp, és kezdenek átrendeződni ismét a munkafolyamatok, a home office és irodai élet kombinációja. Ez olyan szempontból fontos, hogy azokban a boltokban, ahol eddig arra számítottak, hogy a visszatérő irodai élet, munkába járás visszarendezi a korábbi forgatókönyvet, nem fog teljes értékűen megtörténni, így át kell strukturálni a működéseket azokon az értékesítési pontokon is, ahol 2019-ben a maihoz képest egészen más rendszerben működtek.