Bősz Anett liberális politikus, független országgyűlési képviselő arról érdeklődött Kásler Miklós emberi erőforrások miniszternél, hogy májustól miért nem hosszabbították meg a 2016-tól miniszteri megbízottként az Egészséges Budapest Program (EBP) irányításáért felelős, komoly szakmai tapasztalattal rendelkező - orvos, kórházigazgató, korábban helyettes államtitkár - Cserháti Péter megbízását, valamint arról, hogy helyette ki felel majd az egészségügy fővárosi rendbetételéért.

A képviselő szerint "aggodalomra ad okot, hogy az eddig felmerült lehetséges utód Tóvizi Attila, akinek mind egészségügyi, mind államigazgatási tapasztalata hiányos. Nehezen érthető, hogy az üzleti szférából 2019. január 1-jén miniszteri biztosi székbe érkező fiatalember - akiről a nyilvánosság mindössze annyit tudott, hogy egy Pomázon bejegyzett cég tulajdonosaként luxusautó-kölcsönzőt működtetett, valamint egy takarítóvállalat vezetője volt -, miért lehetne alkalmas az egyébként súlyos válságágazatnak számító egészségügy bármely területének rendbetételére" - írta Bősz Anett.

Kapcsolódó

Tóvizit a miniszter januártól az Emberi Erőforrások Minisztériuma központosított közbeszerzéseinek koordinációjáért és szakmai felügyeletéért felelős miniszteri biztossá nevezte ki. Bősz Anett most rákérdezett arra, hogy májusban valóban Tóvizi Attilára bízták-e az EBP irányítását is. Ki döntött a cseréről, milyen szakmai indokok alapján merült fel, hogy egy végzettségét tekintve mérnök kisvállalkozó töltse be ezt a posztot, és mi igaz azokból a sajtóértesülésekből, mely szerint Tóvizi Kásler fiának üzlettársa és jó barátja - sorolta a kérdéseket az országgyűlési képviselő.

A Céginfo.hu adatai szerint a 39 éves Tóvizi 2019. januárig tulajdonos volt - többek közt - a tavaly kétmilliós forgalommal zárt autókereskedő Autoshark Kft.-ben és a 78 milliós árbevételt elért, épülettakarítással foglalkozó Energy Power Kft.-ben. Társügyvezető-résztulajdonos volt 2016 augusztusáig az épületépítési projektek szervezésével foglalkozó, félmilliárdos forgalmú MNT Systems Kft.-ben.

Bulvárból a szaklapba

Tóvizi Attila neve tavaly a celebbé avanzsált volt feleségével kapcsolatban került be egy bulvárlapba, az EBP-s kinevezéséről pedig idén májusban elsőként a Medicalonline számolt be. A HVG szintén májusban arról írt, hogy Tóvizinek kívülállóként kellene összefognia az EBP-t, és a sok száz milliárdos projekt végrehajtásához "sziklaszilárd politikai támogatás szükséges, ahogy az ágazat működésének és működtetésének elméleti és gyakorlati ismerete is elengedhetetlen lenne. Ebből a három tényezőből jelenleg három hiányzik" - jegyezte meg cikkében a HVG.

A katasztrofális állapotban lévő budapesti ellátás rendbetételét célzó program nagy reményekkel vette kezdetét 2017-ben, és több tízmilliárd forintot költöttek már rá. Kézzel fogható eredménye alig van - írta Bősz Anett a miniszternek intézett írásbeli kérdésében.

Emmi: menedzser szemlélet kell

Cserháti Péternek azért nem hosszabbította meg a miniszter úr a megbízását, mert az előkészítés időszaka után új korszak kezdődik EBP-ban, amely elsősorban menedzser szemléletet kíván - válaszolta Bősz Anettnak Kásler Miklós nevében az Emmi államtitkára, Rétvári Bence.

"Az ön feltételezésével ellentétben azért esett a miniszter úr választása Tóvizi Attilára, mert 4 centrumkórházban, a 24 fővárosi és Pest megyei társkórházban, valamint a 32 önálló szakrendelőben tervezett fejlesztések megvalósítása komplex gondolkodást, mérnöki, illetve közgazdasági-pénzügyi tapasztalatot igényel. Tóvizi Attila több mint 15 éve foglalkozik vállalatmenedzsmenttel. Két cégnél volt kereskedelmi, illetve stratégiai vezető pozícióban, majd saját vállalkozásán keresztül nyújtott tervezési, kivitelezési szolgáltatásokat partnereinek. A magas rendelkezésre állási igényű üzemeltetésben szerzett tapasztalata és a mérnöki végzettsége mellett a versenypiaci szemlélet azok a tényezők, amelyek különösen alkalmassá teszik őt az új feladatainak ellátására" - olvasható az államtitkár válaszában.

Egyes ellenzéki médiumok feltételezéseivel ellentétben miniszter úr családtagjai sem közeli baráti, sem üzlettársi kapcsolatban nem álltak soha Tóvizi Attilával - hangsúlyozta Rétvári Bence.

Ez történt eddig az EBP-ben

Az EBP keretében 2017 és 2026 között 700 milliárd forintot meghaladó értékű fejlesztésre kerül sor a fővárost és az agglomerációt is kiszolgáló kórházakban és szakrendelőkben. A kormány 2017-ben 40 milliárdot fordított a fejlesztések megkezdésére (orvostechnikai eszközök beszerzésére és építészeti tervezésre), a 2018-as költségvetésben további 30 milliárd forintot, és mintegy 205 milliárd forint sorsáról született már döntés. A 2019-es büdzsében pedig 41,9 milliárdot biztosítanak - részletezte a program előrehaladását válaszában az Emmi államtitkára.

Az orvostechnikai eszközök (MR, CT, röntgen, mammográf) szállítására 2019 januárjában szerződtek, ezeket 2019 őszéig állítják üzembe. Idén januárban újabb, összesen 9,7 milliárd forint értékű, három orvostechnikai fejlesztési csomag jelent meg, és idén tervezik még közel 7 milliárd forintért további képalkotó diagnosztikai eszközök, sugárterápiás és laboratóriumi, dialízis berendezések, ultrahangok és érsebészeti eszközök beszerzését. Az intézmények informatikai parkjának megújítására - 2019 végéig - 6 milliárd forintot szánnak.

Az EBP 2018-as forrásából bővítették 149 eszközzel az MH Egészségügyi Központ (Honvédkórház) 19 szervezeti egységének műszerparkját, 3,4 milliárd forintért.

A kormány - az önkormányzatok 10 százalékos hozzájárulásával - 58,6 milliárd forintot biztosított 32 szakrendelő orvostechnológiai és építészeti fejlesztésére. 2018-ban orvostechnológiai fejlesztések valósultak meg 2 milliárd forintért, idén pedig további 5 milliárd forintért, és körülbelül 7 milliárd forint értékben építészeti tervezésre és kivitelezésre is sor kerül - írta Rétvári Bence a parlament honlapján közzétett válaszában.