Elképesztő dráma zajlik a briteknél - visszafordítható a folyamat?

Azután, hogy a múlt hét csütörtökön az Egyesült Királyság népszavazást tartott arról, hogy az EU tagja maradjon-e, és lényegében az idősek (leginkább a 65 év felettiek) kiszavazták országukat az EU-ból, a fiatalok - akik kétharmada a bennmaradás mellett szavazott - sokkolva vette ezt tudomásul és a jelek szerint nem akarják olyan könnyen adni az EU-tagságukat az idősebb korosztály véleménye ellenére.

Orbán miatt kiütheti Magyarországot a Brexit

Brexit-tanulságok: senki sincs biztonságban

A skótok megspórolnák a kilépést, jönnek a Brexit-bevándorlók

Ahogy a kezdeti sokkból ocsúdik fel a lakosság, elképesztő sebességgel nő azok száma, akik a brit parlament honlapján aláírják a Brexit-ellenes petíciót, amelyben egy új népszavazást kezdeményeznek. A számláló már több mint 3 milliónál jár, ez csaknem duplája a szombat délelőtti számnak.

A petíció olyan törvény meghozatalát várja az alsóháztól, hogy ha a Brexit-népszavazáson a részvétel nem éri el a 75 százalékot és a győztes nem kapja meg legalább a szavazatok 60 százalékát, akkor új népszavazást lehessen kiírni a kérdésben. Ha az itt futtatott bármilyen petíció eléri a 10 ezer aláírást, a háznak a témát kötelezően napirendre kell vennie. A dolog pikantériája, hogy ezt a petíciót még bőven a népszavazás előtt indították, tehát nem utólagos próbálkozásról van szó. A népszavazást szintén nem kötelező jogi érvénnyel írták ki.

Óriási a nyomás

Vajon tényleg van-e visszaút és ha igen, akkor mik a lehetőségek? Egyes angol nyelvű híroldalak sorra vették ezeket, bár azt is hozzáteszik, hogy a folyamat visszafordításának esélye igen csekély. Főleg, mert egyrészt a politikai oldalon komoly következmények vannak: David Cameron miniszterelnök lemondott, aki ugyan nem azonnal, de októberben távozik. Jonathan Hill, a pénzpiacokért felelős uniós biztos szombaton szintén közölte. (Arról még nem lehetett hallani, hogy a fő euroszkeptikus Nigel Farage, a Ukip vezetője, aki európai parlamenti képviselő is, lemondott volna EP-tagságáról.) A brit Munkáspárt élén is komoly változások várhatók a BBC szerint: a párt vezetésének mintegy fele lemondott posztjáról és bizalmatlansági szavazást kezdeményeztek a párt vezetője, Jeremy Corbyn ellen.

Másrészt több EU vezető is azt sürgetné, hogy a britek minél előbb adják be a hivatalos kilépési kérelmüket és ne húzzák az időt.

Van visszaút?

A folyamat visszafordítására négy igen nehéz, de nem lehetetlen lehetőség lenne - mutatja be a qz.com, illetve a Bloomberg.

1. Figyelmen kívül hagyják a szavazást eredményét.

Bár a britek többsége  az EU-ból való kilépésre szavazott, a referendum eredménye nem kötelezi jogilag a parlamentet, illetve az új miniszterelnököt, hogy hivatalosan kezdje meg a kilépési mechanizmust az lisszaboni szerződésben lefektetett 50. cikkely alapján.

A Bloomberg szerint az új miniszterelnök visszamehetne az EU-hoz és egy új deal tárgyalását kezdeményezhetné, mielőtt egy második szavazást írnának ki.

A qz.com azonban nem tartja valószínűnek, hogy egy olyan merész lépésre szánná el magát a jelenlegi kormány, hogy figyelmen kívül hagyja a szavazatokat. Cameron már kijelentette, hogy elfogadja a szavazók kívánságát. A Bloomberg pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy több uniós vezető már ezt a lehetőséget kizárta. A Bloomberg úgy véli, egyébként is nehéz lenne 17,4 millió szavazó véleményét figyelmen kívül hagyni.

David Allen Green jogi kommentátor azonban úgy gondolja, minél hosszabb ideig várnak az 50. cikkely szerinti procedúra beindításának kérelmével, annál nagyobb lesz a valószínűsége, hogy ezt sosem lépik meg. Márpedig a Bloomberg emlékeztet: Boris Johnson - a Leave-kampány egyik kulcsfigurája, Cameron utódai között legesélyesebbnek tartott jelölt - a szavazati eredmények kihirdetését követően már ki is jelentette, hogy nincs szükség a formális tárgyalások elindításának siettetésére. Emiatt a hírügynökség nem tartja valószínűnek, hogy az Egyesült Királyság 2018 előtt elhagyná az EU-t. (A formális eljárás 2 év, de ha minden egyezményt újra kell tárgyalni, akkor ez az idő meglehetősen kevésnek tűnik, így jelentős bizonytalansági tényezők még azzal együtt is maradnak a rendszerben, ha a 2 éves periódust az EU 27 tagállamának egyetértésével meghosszabbítják - a szerk.)

2. Aláírják a Brexit-ellenes petíciót a brit parlament honlapján.

A vasárnap délelőttre már több mint 3 millió aláírást elérő petíció már elérte azt a szintet, amely arra kötelezi a parlamentet, hogy kezdeményezzen vitát arról. Ez a határ 100 ezer feletti szignót jelent.

A qz.com úgy véli, ez is hiába, mert nem valószínű, hogy a parlament egy második referendumot írna ki, miután a petícióban követelt szabályra - amely 75 százalék feletti részvételt és minimum 60 százalékos győztes szavazati arányt követelne Brexit esetére - nagyon kevés a precedens. Csak kis országoknál található ilyen követelmény.

A Bloomberg ezzel kapcsolatban arra mutat rá, hogy az Egyesült Királyságban nincs arra mechanizmus, hogy a választópolgárok népszavazást kezdeményezzenek, így a legtöbb, amit elérhet a petíció, egy képviselői vita a parlamentben. Emellett a Bloomberg szerint a petícióban követelt szabály is problémás most már, hiszen a referendum megtörtént és minden ország vezető politikusa is elfogadta a népszavazás eredményét.

3. Új választások kiírása

A brit jogszabályok szerint két lehetőség van arra, hogy új parlamenti választásokat kezdeményezzenek: bizalmatlansági indítvány (és ha az új kabinetnek sem sikerülne bizalmat nyernie 14 napon belül), vagy ha az alsó ház kétharmada az előre hozott választás mellett dönt. (Új választások 2020-ban lennének az Egyesült Királyságban.) Ha az előre hozott választásokon olyan párt nyer, amelyik egy egyértelmű maradás melletti programmal kampányol, akkor az Jo Maugham ügyvéd szerint elég lenne ahhoz, hogy felülírják a Brexit-referendum eredményét. Így a referendumot elismernék, mint egy demokratikus felhatalmazást, de egy új demokratikus mandátummal helyettesítenék.

A qz.com ugyanakkor megjegyzi, hogy az előrehozott választásoknak is kicsi az esélye, miután a baloldali Munkáspárt és a jobboldali Konzervatív párt is mélyen megosztott a maradást illetve kilépést illetően, mint minden másban, így meglehetősen kicsi a valószínűsége, hogy összefognának egy új választás kiírásának ügyében.

4. Jelentős változtatások a feltételekben

A qz.com szerint ez lenne a legvalószínűbb forgatókönyv, amellyel a referendum eredményét vissza lehetne fordítani. Jelenleg az Egyesült Királyság része az uniós egységes piacnak, amelynek révén szabadon hozzáférhet a közel 500 milliós piachoz. Az 50. cikkelybeli folyamat elindításának hivatalos kérelmét követően egy 2 éves periódus állna rendelkezésre, amelynek keretében a jelenlegi megállapodásokat egy új kereskedelmi és egyéb egyezménnyel váltanák fel annak érdekében, hogy a britek az EU-ból való kilépésük ellenére továbbra is kereskedhessenek az EU-val. (A kétéves periódus meghosszabbítható, ha a 27 tagállam ehhez hozzájárul - a szerk.)

A "jelentős változtatást" az jelentené, ha az EU egy olyan megállapodást javasolna a briteknek, melyben például az egységes piac része maradhatna, de korlátozhatná az EU állampolgárok szabad mozgását. Miután a britek arra szavaztak, hogy a jelenlegi megállapodás miatt lépjenek ki az EU-ból, az új megállapodás jelenthetne egy "jelentős" változást az EU-Egyesült Királyság közötti viszonyban, ami a qz.com szerint a brit kormánynak elég alapot adhatna arra, hogy új referendumot írjon ki. Ez feltehetően akkor következne be, ha a Remain-szavazatok többségének nagyobb esélye mutatkozna az új népszavazás kiírása esetén.

A portál azt is felveti, hogy az 50. cikkelyben meghatározott folyamat elindítása után az Egyesült Királyság egyáltalán maradhatna-e az EU része. Az egyik értelmezés szerint az Egyesült Királyság a folyamat elindítása után csak akkor maradhatna az EU része, ha a 27 másik tagállam egyhangúlag hozzájárulna. Maugham úgy látja, hogy az uniós szabályozás a pragmatizmus felé hajlik, azaz szerinte hajlana arra, hogy megtalálják a módját annak, hogy az Egyesült Királyság mégis maradhasson az EU része.

A qz.com szerint, ha egyik fenti forgatókönyv sem történik meg, akkor még mindig ott van az az esély, hogy az Egyesült Királyság Norvégia mintájára legyen az EU része, azaz továbbra is hozzáférne az uniós egységes piachoz, de az EU-állampolgárok szabad mozgását továbbra is engednie kellene. (Illetve az uniós büdzséhez is hozzá kellene járulnia - vagyis a Leave-kampányban hangoztatott negatív kritériumok megmaradnának és ebből a szempontból szinte semmi sem változna, viszont mégis kevesebb "jóval" járna ez a fajta kapcsolat. E modell esetében ugyanis a britek csak megfigyelőként vehetnének részt a döntéshozatalban, azaz kimaradnának a jogalkotásból, a jogszabályokat viszont nagy valószínűséggel átvennék - ahogy a norvégok is teszik -, emellett pedig uniós forrásokból sem részesülnének, ami egyebek mellett főleg az agrárszektoron keresztül érintheti őket kellemetlenül - a szerk.)