A magyar kormány ismét megzsarolta az EU-t

Jó kis nap volt a mai: a DK a magyar kormányt, a Fidesz meg a DK-t és a Momentumot panaszolta be Brüsszelben, miközben Magyarország megzsarolta az egész EU-t.
Szabó Zsuzsanna, 2020. szeptember 2. szerda, 19:50
Fotó: Getty Images

A Demokratikus Koalíció EP-frakciója bejelentette, hogy az Európai Bizottsághoz fordulnak a Színház- és Filmművészeti Egyetem ügyében, mert álláspontjuk szerint "az Unió nem nézheti tétlenül a SzFE függetlenségének megszűnését". Attól is tartanak, hogy ha az EU hallgat vagy gyengének bizonyul ebben a kérdésben, akkor mások is követni fogják ezt a példát - írja az Eurologus uniós szakblog.

Nem sokkal később azonban a Bizottság egyik szóvivője lehűtötte a kedélyeket: Christian Wigand a testület szokásos déli sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a kultúra területe nemzeti hatáskör, az Európai Bizottságnak nincs lehetősége eljárást folytatni. Azt is hozzátette, hogy az uniós jog is ismeri és elismeri a művészetek és a tudomány szabadságát és az Európai Bizottság is kiáll az akadémiai intézmények önállósága mellett.

Az Eurologus szeirnt pár óra múlva a Fidesz is bejelentette, hogy levélben fordultak az európai szocialisták és a liberálisok EP frakcióvezetőjéhez "az antiszemita és cigányellenes kijelentéseket tevő Bíró László jelölésének ügyében". Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője és Szájer József, a képviselőcsoport elnöke írta alá a levelet, akik szerint Bíró támogatása az S&D és Renew frakciókhoz tartozó pártok részéről (A DK a szociáldemokrata, a Momentum pedig a liberális Renew képviselőcsoport tagja) fenyegetést jelent Európa valamennyi zsidó és roma polgára számára.

Nagyobb visszhangot azonban mégis inkább egy újabb magyar kormányzati húzás váltott ki: A Politico EP-képviselőktől kapott információi szerint ugyanis a költségvetési tárgyalásokon a magyar kormány egyértelművé tette, hogy nem fogják támogatni a 750 milliárd eurós uniós újjáépítési alap beindítását, amíg nem tisztázódik, pontosan hogyan kapcsolódik a jogállamisági feltételrendszer a kifizetésekhez.

Technikailag mindezt úgy hajtaná végre Magyarország, hogy a magyar parlament megtagadja a hozzájárulását ahhoz, hogy a magyar kormány garanciát adjon az uniós hitelfelvételre, amíg a jogállamisági kritériumról szóló jogszabály meg nem születik. Ezt júliusban valamennyi állam- és kormányfő vállalta országa nevében, enélkül azonban nem lehetséges a források lehívása - emlékeztet az Eurologus.

A tervek szerint már január 1-jétől a kormányok szeretnék használni ezeket a pénzeket, több tagállamban ez valószínűleg fontosabb szempont lesz, mint a jogállamiságról szóló vita. A legutóbbi EU-csúcson ez a kitétel egy olyan szöveggel került bele a záródokumentumba, amit igazából bárhogy lehet értelmezni és a későbbi szabályozást is bárhogy lehetne alakítani. A múlt héten azonban több európai parlamenti frakció jelezte, nem bólintanak rá az uniós kötségvetésre, ha nem erősödik a kapcsolat a jogállamiság és a költségvetési kifizetések között.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

DrNemoda, 2020.09.03 15:24

Csak kitesznek bennünket abból a klubból. Gyakorlatilag már nem képviselünk számukra semmiféle értéket. Sőt.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html