Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A munkavállalók félelme miatt már mostanra is drámaian lecsökkent a munkaügyi perek száma, s úgy tűnik, ez a jövőben még inkább így lesz. A kormány ugyanis szétválasztja az eddig közös közigazgatási és munkaügyi bíróságot, s utóbbit a törvényszékhez delegálja, ahol büntető, polgári, valamint munkaügyi kollégiumok működnek.

Arról, hogy melyik bíró kerül a munkaügyi kollégiumba, a törvényszék elnöke dönt. Így előfordulhat, hogy a munkaügyi pereket olyan bírók fogják tárgyalni, akik eddig egyáltalán nem foglalkoztak ilyen ügyekkel - olvasható a MASzSz közleményében. Ez a változás az eddigieknél is jobban elbátortalanítja a munkavállalókat attól, hogy bírósági segítséggel rendezzék el a vitás ügyeiket.

A hazai munkaügyi viták peres úton való elrendezésének az is gátja, hogy az új polgári perrendtartás (Pp) szerint jelentősen megnehezült az "igényérvényesítés", ami kezdődik mindjárt a keresetlevél nyomtatvány kitöltésével, amit földi halandó számára képtelen feladat. A nyerhető, kis perértékre való tekintettel viszont nem érdemes ügyvédet fogadni, arról nem is beszélve, hogy sokan ki sem tudnák fizetni. Az ingyenes pártfogó ügyvéd igénylésének a folyamata viszont végtelenül bonyolult, a kereseti határ is irreálisan alacsony. Vagyis, mindezek miatt is tovább fog csökkenni a munkaügyi perek száma, hacsak az eljárási szabályokat nem módosítják. A MASZSZ jogi szakértői szerint erre azonban egyelőre semmi esély.

Vége a korábbi vezetői megbízásoknak

Magyarországon évente átlagosan 10 ezernél is több munkaügyi per indul. Az esetek többségében a munkavállalók a felmondások jogellenességének kimondásáért, illetve a munkahelyi balesetek utáni kártérítésekért perelnek. Az új szabályok alapján viszont 2020. március 31-ével megszüntetik a közigazgatási és munkaügyi bíróságokat, és helyettük létrehozzák a járásbíróság törvénykezési helyét, mint a járásbíróság szervezeti egységét - írta a 24.hu.A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság helyett jövő áprilistól a Fővárosi Törvényszék, a többi közigazgatási és munkaügyi bíróság helyett pedig a területileg illetékes törvényszék lesz az illetékes.
Ezzel párhuzamos a Fővárosi Törvényszéken működő közigazgatási és munkaügyi kollégium 2020. március 31-én megszűnik, helyette az ítélőtáblákon munkaügyi kollégiumok, a közigazgatási ügyekben eljáró törvényszékeken közigazgatási kollégiumok működnek. A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma szintén megszűnik 2020. március 31-én és áprilistól külön Közigazgatási Kollégium működik.
A jelenleg a közigazgatási és munkaügyi bíróságokon dolgozó igazságügyi alkalmazottak a tervezet szerint átkerülnének a jogutód törvényszékekhez, illetve járásbíróságokhoz, viszont a korábbi vezetői megbízások március 31-ével megszűnnének.

A szövetség elnöke emlékeztet: a kormány 2010-től módszeresen törekszik a munkavállalók érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, amelyet már 2012-ben az új Munka törvénykönyve elfogadásával is deklarált, s azóta sem adta fel az érdekképviseleti rendszer totális lebontására irányuló szándékát. Az elmúlt években a jogrendszer több pontján is gátolták a munkavállalói jogok érvényesítését, ám a munkaügyi bíróság megszüntetésével egyértelmű a szándék: az embereknek ne legyen kedvük és bátorságuk sem bíróság elé vinni a munkahelyi vitákat.