Soha nem vettek még fel ennyi hitelt a vállalatok Magyarországon

Szinte biztos, hogy rekordot döntött 2018 egészében a vállalatok nettó hitelfelvétele. A bankok folyamatosan lazítják a kondíciókat, már azok a szektorok is sorban állnak hitelért, amelyek sokáig csak törlesztettek.
Herman Bernadett, 2019. január 17. csütörtök, 12:07
Fotó: Reuters

Soha nem látott mértékű hitelt vehettek fel tavaly a magyarországi vállalkozások. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint már november végén ennek mértéke megközelítette a nettó 930 milliárd forintot, vagyis ennyivel vettek fel több kölcsönt a cégek annál, mint amennyit törlesztettek.

Ez 68 százalékkal több az egy évvel korábbinál, sőt jóval több annál is, amit 2017 teljes egészében igényeltek. Így 2018 jó eséllyel megdőlhetett a rekord a vállalati hitelezésben, ekkora volumenű nettó érték ugyanis még a válság előtt sem volt a magyar gazdaságban. Még a krízis előtti legerősebb 2006-os évben is "csak" 871,6 milliárd forinttal haladta meg a folyósított vállalati hitelek összege a törlesztésekét.

A friss számok alapján tavaly január-novemberben - döntően a rengeteg hitelfelvételnek miatt - több mint 1000 milliárd forinttal nőtt a vállalatok hitelállománya, és az hét év után ismét meghaladta a 7500 milliárd forintot. A csúcson 2009 tavaszán állt a volumen, akkor ugyanis meghaladta a 8700 milliárd forintot is - azaz van még mozgástér felfelé.

Vállalatok hitelfelvétele (éves nettó változás)
ÉvMilliárd Ft
2003722,6
2004713,1
2005661,5
2006871,6
2007843,7
2008472,3
2009-421,9
2010-190,6
2011-286,5
2012-365,0
2013-90,1
2014152,1
2015-453,1
2016243,7
2017615,4
2018929,5
Forrás: MNB

A cégek hitelfelvételi kedvét az is növeli, hogy a bankok között egyre nagyobb a verseny, emiatt folyamatosan enyhülnek a feltételek. A jegybank Hitelezési felmérése alapján 2013 elejétől jóformán minden negyedévben lazultak a kondíciók, és ez a tendencia jelenleg is tart. Tavaly az év közepén a bankok többsége a kamatfelárak csökkenéséről számolt be - főleg az erősödő piaci verseny miatt -, de szerepet játszottak a lazításban a kedvező gazdasági kilátások is. A hitelintézetek ötöde további enyhítést várt a fokozódó verseny miatt.

Főleg a mikro- és kisvállalkozások kaphattak 2018 második felében a korábbinál jobb feltételekkel bankhitelt. A bankok nettó 34 százaléka számított ugyanis arra, hogy a második félévben e vállalatok esetében enyhülnek a kölcsönök kondíciói, de a többség a közepes és a nagyvállalatoknál is olcsóbb hiteleket várt. Egyedül az üzleti célú ingatlanhiteleknél számítottak a bankok némi szigorítást.

Olcsón adják

A vállalati forinthitelkamatok valóban alacsonyak maradtak, az egyéb hitelek kamatai - a legtöbb vállalati hitel e kategóriába tartozik - két százalék alatt maradt. A változó kamatozású hitelek kamata valamivel alacsonyabb volt, mint a fix kamatozásúaké, és összességében továbbra is olcsóbban juthatnak hitelhez a nagyobb cégek, az egymillió euró alatti kölcsönök kamata ugyanis magasabb. Az eurós vállalati hitelek átlagos kamata novemberben változó kamatozás mellett éppen csak meghaladta az egy százalékot, fix kamatozás mellett ennél valamivel magasabb volt.

A teljes vállalati hitelállomány tavaly kilenc hónap alatt, 12,6 százalékkal bővült az MNB szerint. Ezen belül leggyorsabban a pénzügyi cégek adósodnak el. A jegybank adatai szerint a pénzügyi, biztosítási tevékenységet végző vállalkozások hitelállománya tavaly októberig 64,5 százalékkal emelkedett. Az informatikai cégek is rákaptak a hitelfelvételre, náluk több mint 42 százalékkal nőtt a kölcsönök állománya. Sorban álltak a bankoknál a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágazat szereplői is, ott 35 százalék körüli hitelállomány-bővülést mértek, a gépiparban 26,6 százalékkal nőtt a volumen.

Új rekordok születtek

Nagyon sok szektorban döntött új rekordot a banki hitelek mennyisége. A feldolgozóiparban kilenc hónap leforgása alatt 13 százalékkal új csúcsra nőtt a hitelállomány, az ágazat csaknem 1700 milliárd forinttal tartozott már a bankoknak. Az élelmiszeripar 480 milliárd forintos hitelállománya is új rekordnak számított, akárcsak a fémipar csaknem 240 milliárdos, vagy a gépipar 450 milliárd forintot meghaladó adóssága. A pénzügyi cégeknél lévő 410 milliárdos hitelintézeti kölcsön is historikus csúcsnak számít, és rekordot döntött a szakmai tudományos tevékenységet végző cégek állománya is.

Bár a történelmi csúcstól az építőipar vagy az ingatlanszektor még messze van, pozitív jel, hogy ezekben is bővül a hitelek mennyisége. A bedőlt projekthitelek leépítése a bankoknál nagyrészt megtörtént, és tavaly már az új kölcsönöknek köszönhetően nőtt az állomány, kilenc hónap alatt bő 10 százalékkal. Az építőipari cégek is sorban állnak a kölcsönökért, tavaly négyéves csúcsra ugrott a hitelállományuk, októberben már meghaladta a 430 milliárd forintot.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

europeer, 2019.01.17 15:50

Pedig azért van az uniós támogatás, hogy a cégek zárkózzanak fel, ne a saját kölök álljon saját lábra.
Mivel itt az arcoskodó pulya áll saját lábra a közös pénzből, ezért a cégek hitelre kényszerülnek.
Ezt fogja megszüntetni az EU.
Megszavazta az EP: jogállami feltételekhez kötik az uniós kifizetéseket
https://444.hu/2019/01/17/megszavazta-az-ep-jogallami-feltetelekhez-kotik-az-unios-kifizeteseket
Vagyis a tolvaj trógerek miatt szigorítani kell a feltételeken.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html