Durva trükközéssel vádolják a magyar Lidlt és az Aldit

Nem fenékig tejfel részmunkaidőben dolgozni a diszkontláncoknál, sőt ez a "pénzlenyúlás" egyik formája – állította 24.hu-nak a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSz) elnöke. Pedig nagyon is vonzó lehetőségnek tűnhet hat órában megkeresni annyit, mint nyolcban.
K. Kiss Gergely, 2018. június 18. hétfő, 17:45

A Lidl zömmel nyolcórás állásokat hirdet, de honlapján voltak kurtább ajánlatok is, például a hatórás bolti munka. Ezért, országrésztől, helyszíntől függően 178-204 ezer forint az ajánlat - olvasható a portálon.

Az álláshirdetésekben megjelenő bruttó értékekbe beleszámítottak két juttatást is, mintegy nettó 19 ezer forint értékben, szóval maga a bruttó kereset valójában ennyivel kevesebb. Az Aldi állásoldalán a bolti munkánál (eladó, árufeltöltő) kizárólag részmunkaidős ajánlatokat találtunk, heti 20, 25, illetve 30 órásat (ami napi 4-5-6 órát jelent). Náluk országosan egységesek a bérek. Az árufeltöltő heti 20 órában bruttó 95 800, illetve 25 órában 119 750 forintos kezdőfizetést kaphat. A bolti eladó heti 25 órában bruttó 170 168 forinttal kezdhet, 30 órában pedig 204 202 forinttal.

A Blokkk.com májusi összefoglalója szerint a boltokban fizikai munkát végzőknél a havi bruttó átlagkereset (nem kezdő!) nyolc órában 215 ezer forint. Ehhez képest jól hangzik a hatórás bér a két német multinál. Sőt az Aldiban a nagy boltok nyolcórás 246 ezer forintos átlagát is felülmúlhatja hatórásként az, aki eléri eladóként a maximumot.

Trükkök a bérköltségek csökkentésére

Ha valakit nyolc órás munkára jelentenek be, akkor a Munka Törvénykönyve nem ad lehetőséget arra, hogy négy óránál kevesebbet dolgoztassa naponta a munkáltató. Ha viszont részmunkaidősről van szó, akkor négy óránál rövidebb munkaidőre is be lehet hívni a dolgozót - állította Bubenkó Csaba, a KDFSz elnöke.

Ez a dolgozóknak nem feltétlenül jó, hiszen ha behívják mondjuk két órára, akkor alig keres, a napja jó része mégis elmegy a készülődéssel, az esetleges utazással. Vagy éppenséggel hazaküldik, ha úgy látják, hogy nincs annyi munka. A munkaidőkeret és a részmunkaidős foglalkoztatás ezt lehetővé teszi. A cégek pedig ilyen módon is csökkenthetik a bérköltséget. Ha nyolcórás dolgozót küldenének haza, akkor a nyolc órát kellene kifizetni neki, hiába küldték haza előbb.

Bubenkó szerint a másik hátrány akkor jelentkezik a dolgozó számára, ha egy-egy nap többet kell dolgoznia, mint amennyire felvették. Úgy tudja ugyanis, hogy ameddig tart a munkaidőkeret, addig nem kell a cégnek műszakpótlékot, túlórát fizetnie, csak akkor, ha már a munkaidőkeretet meghaladták.

Vida Sándor munkajogász pontosított a portálnak: a részmunkaidőnél a napi munkavégzés idejét határozzák meg, és ha többet kell dolgozni, az túlmunka, és jár rá a pótlék. Amennyiben nem fizetik ki, az nem szabályos. Ha pedig a részmunkaidős munkavégzése éjszakára esik, a munkabért kell úgy meghatározni, hogy magasabb legyen, és jelezni, hogy a pótlék benne van a munkabérben.

Ugyanakkor mind az Aldi, mind Lidl teljesen korrektnek tartja a foglalkoztatási gyakorlatát - további részletek a 24.hu-n.

Kép forrása: Shutterstock

HOZZÁSZÓLÁSOK