A bankok részéről bizonyos vonakodás tapasztalható a gazdasági kockázatokról szóló felügyeleti megbeszélések komolyan vételével kapcsolatban – mondta Andrea Enria, az EKB Felügyeleti Tanácsának elnöke kedden. Szerinte ez a hozzáállás elfogadhatatlan, mert az ukrajnai orosz invázió tartós és teljes értékű makrogazdasági sokkhatássá alakul, ami a felügyelettől rendkívüli óvatosságot követel a Bloomberg szerint.

Enria sürgette a bankokat, hogy ne abból induljanak ki, hogy az elmúlt két évben kivételesen alacsonyak voltak a nemteljesítési ráták a hitelek esetében. Figyelmeztette a bankokat, hogy a tőketervezésük során pont hogy inkább a bedőlésekre számítsanak, képezzenek megfelelő tartalékokat.

A bankok egyelőre a profitot számolják a rizikófaktorok helyett

Számos európai hitelező – köztük az UniCredit és a Commerzbank – idei évre vonatkozó profitjóslatai pozitívak, mivel a jegybanki kamatemelések a bevételeket is növelik. Sokan a hitelezési veszteségekre képzett céltartalékokat is stabilan tartják, annak ellenére, hogy a féktelen infláció és az egyre súlyosbodó energiaválság azzal fenyeget, hogy a cégek tönkremennek, és a fogyasztók egyre nehezebben tudják kifizetni számláikat. 

Pablo Hernandez de Cos, az EKB Kormányzótanácsának tagja kedden szintén a rendkívüli óvatosság kifejezést használta a céltartalékok és a tőketervezés tekintetében, jelezve, hogy a központi bank a jelenlegi helyzetben valószínűleg nem fog örülni a befektetőknek történő nagy összegű osztalékkifizetéseknek. 

Az EKB túl sokszor kiáltott farkast?

Enria ugyanakkor elismerte, hogy az EKB tekintélyét csorbították a korábbi figyelmeztetések, amelyek olyan kockázatokra utaltak, amelyek soha nem váltak valós veszéllyé. Ilyen volt például az államcsődök várható megugrása a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés miatt, de ezt nagyjából teljesen sikerült megakadályozni. A felügyelet 2020 elején arra sürgette a bankokat, hogy a Covid-zárlatok miatt hatalmas céltartalékokat képezzenek, ami abban az évben nagyban rontotta a nyereséget, és osztalékfizetési tilalmat is bevezetett, amelyről kiderült, hogy károsan hat a banki értékelésekre. 

„A nemteljesítő hitelek esetleges növekedésére vonatkozó becsléseink utólag enyhén szólva is túlságosan pesszimistának bizonyultak” – mondta Enria a mostani kockázatokkal kapcsolatban, párhuzamot vonva a Covid-válsággal.

„Lehet, hogy ugyanarra a sorsra jutunk, mint az Aesopus meséjében szereplő, farkast kiáltó fiú, és a bankok körében elterjedhet az a tendencia, hogy indokolatlan konzervativizmusként utasítják el a felügyelet óvatosságra való felhívását” – tette hozzá az EKB szakembere.

Az Enria mindazonáltal megismételte korábbi figyelmeztetéseit az eladósodott vállalatoknak történő hitelezéssel kapcsolatos kockázatokról, amely gyakorlatot számos bank az elmúlt években kiterjesztette. A központi bank közölte, hogy magasabb tőkekövetelményeket fog előírni azokra a hitelezőkre, akik nem birkóznak meg ezekkel a kockázatokkal. 

"2022 második negyedévében azt figyeltük meg, hogy az aktívabb kezdeményezők továbbra is szinte úgy jegyeztek új ügyleteket, mintha ez a szokásos üzletmenet lenne, még akkor is, ha a szindikálási lehetőségek nem voltak egyértelműek" - mondta az Enria. Úgy látja, hogy emiatt megnőttek a kockázatos kitettségek a bankoknál.