A lehető legkeményebb brexit egyik szószólója, Tim Martin (képünkön jobbra), a JD Wetherspoon Plc pub- és vendéglőlánc tulajdonosa kénytelen volt szembesülni a brit uniós kilépés egyik legelemibb következményével, a kelet-közép-európai bevándorlás korlátozásával – derül ki a Bloomberg cikkéből. Martin egy olyan üzletágban tevékenykedik, amelynek működését a britek nemzetbiztonsági kérdésnek tekintik, így amikor a 2016-os népszavazás idején azt mondta, hogy egyáltalán nem tart az Egyesült Királyság uniós kilépésének gazdasági következményeitől, akkor pubjainak sok vendége úgy érezte, neki sincs mitől tartania. Ez újabb érv volt amellett, hogy a brexitre szavazzanak.

Így aztán sokaknak megemelkedett a szemöldöke, amikor Martin a napokban a Daily Telegraphnak azt mondta, hogy az Egyesült Királyságnak több bevándorlóra lenne szüksége, mert a vendéglátó iparnak hiányzik a vendégmunkások munkája. A Kelet-Közép-Európából érkező munkavállalók bejutásának korlátozása a brexit legfontosabb kérdésköre volt, mivel a brit kilépést megelőző években a szabad uniós munkavállalás lehetőségét kihasználva évente százezrével érkeztek Európa keleti feléből a szigetországba az emberek. Ez sokak szemét csípte.

QP | Quality Placement

Az uniós tagság fenntartásának hívei élcelődnek, egyikük azt írta a twitteren, reméli, hogy Tim Martin nem fut össze Tim Martinnal, mert abból esetleg pofozkodás lehet. Martin a népszavazás idején nem tagadta az európai bevándorlás előnyeit, a brit kultúra színesebbé válását és a vendégmunkásoknak köszönhető gazdasági hasznot, ugyanakkor a kemény brexit mellett érvelt, ami azt jelentette, hogy az Egyesült Királyság elhagyja az EU vámunióját és az egységes európai piacot is. Azt mondta, hogy a brit cégek majd keményebben fognak dolgozni és többet fognak fizetni az alkalmazottaiknak, hogy a hazai munkavállalók is beálljanak például a pubokban a mosogatópult mögé.

Elvileg lehet

Elvileg lehet valaki egyszerre brexit- és bevándorláspárti, miután az előbbi arról szólt, hogy az Egyesült Királyság vegye vissza a teljes szuverenitást ügyeinek irányításában, ami nem jelenti azt, hogy nem folytathat önállóan laza bevándorlási politikát. Ugyanakkor mivel a sok kelet-európai sokakat zavartak – sokan úgy látták, nem akarnak igazán dolgozni, csak a brit szociális rendszer juttatásaira pályáznak –, lényegében adódott, hogy a kilépés után megszigorítsák a bejutási lehetőségeket. Ezek liberalizálásáért lobbizik, most a brexiter vendéglőlánc-tulajdonos.

A brit vendéglátó ipar egyik szakmai szervezete, a Springboard az ágazat 15 legnagyobb foglalkoztatójának megkérdezése alapján azt találta, hogy 90 százalékuknak gondjai vannak a konyháik és más háttértevékenységeik munkaerőállásával. Ezek a szervezetek összesen több mint 103 ezer embert foglalkoztatnak. Minden harmadik cégnek ahhoz sincs elég embere, hogy kellő ütemben újranyissa vendéglátó egységeit. A Caterer.com munkaerő-közvetítő internetes portál adatai szerint minden tizedik munkavállaló elhagyta a szektort.

Tényleg lazítani kellene

Bár Martin megszólalása elég kínos, igaza van abban, hogy felül kellene vizsgálni a brexit nyomán kőkeménnyé tett bevándorlási rendszer – véli Therese Raphael, a Bloomberg publicistája. Ez úgy kezeli az uniós államok állampolgárait, mint a világ bármely más országból érkezőket, ami megnehezíti, hogy ebből a végül is áttekinthető forrásból bejussanak a szigetországba olyanok, akik a vendéglátás tipikus betanított munkáit el tudják végezni.

Az ausztrál mintára megszigorított rendszer például csak olyanoknak kínál munkavállalást is lehetővé tevő vízumot, akik fel tudnak mutatni egy helyi állásajánlatot. Ezen belül akik nem tudják igazolni, hogy legalább évi 25,6 ezer fontot (több mint 10 millió forint) fognak keresni, aligha számíthatnak az ajtó megnyitására. A magasan képzett emberek esetén más a helyzet, de a vendéglátó iparnak nem atomfizikusokra van szüksége. És akkor még nem említettük a lakosság elöregedésének problémáját, ami szintén azzal jár, hogy a szigetországnak sok munkakörben külföldi vendégmunkásokra van szüksége.

Keményebb megoldást találtak a kerítésnél a dánok

A dán parlament nagy többséggel, 70-24 arányban elfogadta azt a törvényt, amely felhatalmazza a kormányt, hogy megállapodást kössön Európán kívüli országokkal a Dániában menedékjogot kérők befogadására addig, amíg elintézik az ügyüket – tudósított a Guardian. A határon megjelenő menedékkérőket egyből a harmadik országokba szállítanák, ott kellene élniük, az ügyintézés alatt. A költségeket a dán adófizetők állnák. Az ENSZ, az Európai Unió illetékes szervezetei és civil szervezetek tiltakoznak a kitoloncolással egyenértékű döntés ellen, uniós szakértők szerint ez a lépés tovább nehezíti, hogy az EU egységes bevándorláspolitikát folytasson.

A nagy kérdés az, hová is küldhetnék a bevándorlókat. Erre az a koppenhágai kormány válasza, hogy tárgyalásokat folytatnak több lehetséges országgal is, ám egyelőre megállapodást még nem kötöttek. A jelek Afrika felé mutatnak. Mattias Tesfaye, az egyébként híresen bevándorlófaló szociáldemokrata kormány bevándorlási minisztere – apja etiópiai bevándorló volt – az Afrika közepén lévő Ruandában tárgyalt áprilisban. Helyi partnereivel diplomácia megállapodásokat kötött. Később azt mondta, hogy korai lenne a partner országokról nyilatkozni, de Dánia, Ausztriával együtt támogatja, hogy az ENSZ menekülttábort nyit Ruandában, amely Líbiában rekedt menekülteket vehet át.