Boris Johnson brit miniszterelnök legfőbb feladata a következő napokban az lesz, hogy megakadályozza az AstraZeneca gyógyszergyártó cég Hollandiában készülő koronavírus-vakcinájának exporttilalmát. A londoni kormány feje az EU-tagállamok vezetőinél, köztük Angela Merkel német kancellárnál és Emmanuel Macron francia államfőnél fog lobbizni annak érdekében, hogy az uniós vezetők csütörtökön kezdődő online csúcsértekezletükön elvessék ezt az ötletet - írja a Financial Times. A hollandiai Halixban lévő AstraZeneca-üzemben milliószámra gyártják az oltást, amelynek jó részét a szigetországba exportálják, miközben az Európai Bizottság értékelése szerint a cég nem teljesíti az EU-val szemben vállalt szállítási kötelezettségét.

Ben Wallace brit védelmi miniszter a hét végén azt mondta, hogy az EU nagy árat fizetne azért, ha korlátozná a nemzetközi vakcinaellátást - írta a Bloomberg. Szerinte ha Brüsszel beavatkozik ebbe, azzal ellentétes hatást ér el, az EU imázsa súlyosan sérülne a világ közvéleménye előtt és romlanának az unió kapcsolatai a világ többi országával is. Ez uniós tisztviselő viszont harciasan kommentálta Johnson lobbizását: ahogy a múltban, úgy a jövőben sem lesz eredményes az uniós tagállamok megosztása.

Von der Leyen akciója

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vetette fel, hogy az uniónak szorosabban kellene ellenőriznie a területén gyártott oltások kivitelét. Eddig 42 millió dózis hagyta el Európa határait, ezen belül messze a legnagyobb tétel, 10 millió adag az Egyesült Királyságba jutott. Négymillió dózist vagy annál valamivel többet szállítottak Kanadába, Japánban és Mexikóba. Von der Leyen nem titkolta, hogy elsősorban az AstraZenecának üzen, amelynek szerinte teljesíteni kell az EU-val kötött vakcinaszállítási szerződésében vállalt kötelezettségeit. A konfliktus azt követően robbant ki, hogy a gyógyszergyártó bejelentette, az első negyedévben jóval kevesebb dózist szállít az EU-ba, mint ígérte.

A Bloomberg úgy tudja, hogy Olaszország és Franciaország hajlik arra, hogy megfontolja az exportkorlátozás lehetőségét, míg Írország, Belgium és Hollandia és mások óvatosságra intenek. Nem pusztán a két fél kapcsolatainak romlása ad okot visszafogottságra, hanem a potenciális kár is, amit egy ilyen intézkedés az európai gyógyszergyártóknak okozna.

Ide-oda szállítanának

A gyógyszergyártóval kötött brit és EU-s szerződésekből az derül ki, hogy a vakcináknak ide-oda kellene utazniuk a szigetország és a kontinens között. London arra hivatkozik, hogy az AstraZenecával kötött megállapodás szerint a cég 100 millió dózist szállít az Egyesült Királyságnak, ami készülhet a vállalat európai és brit gyáraiban is. Ugyanez azonban az EU-ra is igaz: a gyógyszergyártó az unióval is úgy szerződött, hogy az ígért mennyiséget bármelyik gyárából szállíthatja. Eközben az EU-ból utazik az oltás a szigetországba, onnan viszont nem jön a kontinensre.

A vitából a kiutat egy holland diplomata abban látná, ha az londoni kormány, az Európai Bizottság és az AstraZeneca rendet tenne a szállítások körül. Enélkül a történet vége az lehet, hogy az ügy mindhárom résztvevője veszít. Az EU-nak figyelembe kellene vennie azt is, mielőtt teljesíti von der Leyen fenyegetését, hogy ha vakcina nem is jött az Egyesült Királyságból az EU-ba, az oltások gyártásához szükséges alapanyagot exportáltak onnan. Egy protekcionista háború ezt is érintené, ami közvetlenül veszélyeztetné az oltások gyártását a pandémia dühöngése idején.