Stratégiailag fontos projktről van szó, amelyről már régóta folyik a vita, és amely eddig számos akadályba ütközött, továbbá a környezetre gyakorolt negatív hatásai miatt elutasítják a helyi önkormányzatok is. A kormányfő mindazonáltal úgy vélte: a külön törvény lehetővé teszi, hogy a leghatékonyabban és a legjobban, a környezeti hatásokat is figyelembe véve, megoldódjon a gázellátás, valamint Horvátország más megvilágításban kerüljön fel Európa energiai térképére, mint eddig volt - kiemelte Andrej Plenkovic horvát kormányfő.

Mile Horvát, a környezetvédelmi és energetikai minisztérium államtitkára szerint Horvátországnak érdeke, hogy az LNG-terminál mielőbb megépüljön, a törvény pedig biztosítja, hogy a munkálatok az előre meghatározott időn belül elkészülhessenek.

QP | Quality Placement

A törvénytervezet többek között csökkenti az adminisztratív terheket, rendezi a tulajdonviszonyokat az építkezési területen, valamint rendelkezik a tengeri területekre kiterjedő koncessziós jogokról és díjakról is. A projekt kivitelezője a kormány által létrehozott LNG Hrvatska vállalat, amely az első fázisban úszó, a második fázisban szárazföldi LNG terminált építene.

Az Európai Unió korábban 5 millió euróval támogatta a szárazföldi cseppfolyósgáz-terminál műszaki dokumentációjának kidolgozását, a másik 5 millió eurót Horvátországnak kellett állnia. Európai tervek szerint 2019-re kellett volna elkészülnie az adriai cseppfolyósgáz-terminálnak, és 630 millió eurós beruházással, évi 6 milliárd köbméteres kapacitással épült volna meg.

A horvát kormány 2016 áprilisában döntött arról, hogy egyelőre nincs szükség egy nagy kapacitású szárazföldi LNG-terminálra és először úszó terminált épít, amit majd később átalakítani szárazföldivé. Az úszó cseppfolyósgáz-terminál 2 milliárd köbméter kapacitással épült volna meg és 2018-ra lett volna működőképes, valamint 363 millió euróba került volna. A projektet az Európai Hálózatfejlesztési Eszköz (CEF) koordinációs bizottsága tavaly februári döntése szerint 102 millió euróval (31,4 milliárd forint) támogatta.

A helyi önkormányzat, valamint a tengermelléki-fensíki megyei tanács azonban elutasította a terminál megépítését, és nem adott ki építési engedélyt, mert szerintük a terminál káros hatással van nemcsak a környezetre, hanem a turizmusra egyaránt. A megvalósítás ellen számos alkalommal tüntettek civilek is. Az LNG Hrvatska vállalat jelen tervei szerint az úszó terminál 2020-ban lesz működőképes.

Korábban Lázár János akkori Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt egy februári kormányinfón, hogy a meglévő gázbeszerzési csatornák mellett Romániából és a horvát LNG-terminálból fedeznék a magyar igényeket. Ebben az időszakban a kijelentés azért volt meglepő, mert a horvát fél azt tervezte, hogy elengedi a projektet.

A fotó forrása: AFP Photo/ANP/Lex Van Lieshout.