Úgy tűnik, az ukrán hadsereg a küszöbére érkezhetett annak, hogy elérje nyár végén indított ellentámadásának minimális stratégiai célját: az orosz katonaság kiszorítását a Dnyeper (Dnyipro) folyó jobb, vagy nyugati partjáról – idézi a Moscow Times az AFP jelentését. A déli Herszon tartománynak ez az a része, amelyet a támadók a folyón átkelve a háború első napjaiban elfoglaltak. Innen a szárazföldön nyugat felé nyomulva támadást indíthatnának Odessza, majd Moldova ellen.

Ukrajna azután került abba a helyzetbe, hogy ezen változtasson, miután olyan viszonylag nagy hatótávolságú fegyvereket kapott nyugati szövetségeseitől, amelyekkel támadhatta a folyó bal partján lévő, illetve a hídjain keresztül vezető orosz logisztikai vonalakat. A támadás fő célpontja a folyó fekete-tengeri torkolatánál lévő Herszon városa, az egyetlen olyan tartományi főváros, amelyet az oroszok a háború februári kezdete óta el tudtak foglalni.

Az ukránok gondja az, hogy a sajtóinformációk szerint ellentámadásuk előtt a logisztikai nehézségek ellenére húszezer főre bővítették a jobb parti orosz erőket. Egyes információk szerint a moszkvai katonai vezetés az elmúlt hetekben már eljutott arra a következtetésre, hogy fel kell adni ezt a területet, ám a politikai döntéshozók, nyilván elsősorban Vlagyimir Putyin államfő nem engedélyezte a visszavonulást. Herszon tartomány egyike annak négy ukrajnai tartománynak, amelyet Oroszország nemrégiben a magáénak nyilvánított.

Kiürítési tervek

A hadiszerencse azonban, úgy tűnik, az ukránok mellé pártolt, erre utal, hogy Vlagyrimir Szaldo, a tartomány Oroszország által kinevezett kormányzója segítséget kért Moszkvától az ott élők evakuálására az előrenyomuló ukrán csapatok elől. Herszon régió városai napi szinten rakétatámadások alatt állnak – mondta a Telegram közösségi csatornára felöltött videójában Szaldo. Állítása szerint a civil lakosságot kiszolgáló közüzemi infrastruktúrát támadják.

Ezért a bábkormányzó úgy véli, lehetővé kell tenni azoknak, akik biztonságos menedéket keresnek, a távozást. Szaldo szerint a déli orosz régiókba, a rosztovi, a krasznodari vagy a sztavropoli régióba utazhatnának, továbbá a Krím félszigetre, amelyet Oroszország 2014 tavaszán annektált. Eközben Kirill Sztremuszov, a régió orosz kormányzóhelyettese arról beszélt szintén a Telegramon, hogy szó sincs evakuálásról. Csak a Herszonban élők védelmét igyekeznek megszervezni. Az ukrán kormány állítása szerint a régióból 400 négyzetkilométernyi területet szabadítottak fel az orosz megszállás alól. (Ez Budapest vagy a Balaton területének nagyjából kétharmada.)

Kisajátítás városi méretben a háborúban

Ez persze nem jelenti azt, hogy az orosz vezetés lemondott volna az elfoglalt ukrán területek integrálásáról Oroszországba. Ezt bizonyítja az a kiszivárgott terv, ami az Azovi-tenger partján fekvő kikötőváros, Mariupol újjáépítéséről szól. A teleülés Donyeck tartomány déli csücskében található, a délkelet-ukrajnai Donbasz egyharmadát 2014-ben Ukrajnától elszakító oroszbarát szeparatisták elfoglalták, majd az ukránok visszafoglalták, aztán egyfajta mintavárossá fejlesztették a két terület határán, hogy jelezze: jobb Ukrajnában élni, mint az orosz befolyás alatt lévő területen.

Az orosz hadsereg tavasszal elfoglalta a várost, amihez brutálisan le kellett rombolnia. A lakók többsége elmenekült. Az orosz A falu című weboldalon megjelent tervezet szerint 2035-ig építenék újjá a lakóházakat. A terv készítői szerint 2022-ben 212 ezren éltek a városban, ami 2030-ra 450 ezerre menne fel. A munkahelyeket az újjáélesztett feldolgozóipari vállalatok kínálnák.

A város területén van a Budapest Kispest kerületének megfelelő területet elfoglaló Azovsztal acélmű, ez lenne egy új ipari park bázisa, ahol 9200 ember dolgozhatna. Újjáépítenék a színházat is, amely feltételezések szerint egy orosz tüzérségi csapásban semmisült meg, maga alá temtve 600 embert, köztük gyermekeket, akik ott húzták meg magukat az utcai harcok elől.

Brit szakértők elemeznek

Brit katonai szakértők az október közepén az ukrajnai városokra zúdított rakétaesőből előkerült maradványokra alapozva úgy vélik, fogytán lehet az orosz erők ilyen támadásokra alkalmas muníciója - írja a BBC. A támadásban ugyanis részben eredetileg föld-levegő, azaz légvédelmi rakétákat vetettek be a földi célpontok ellen, azaz föld-föld üzemmódban.

Az orosz fegyverkészletekről szóló adatok persze végtelenül titkosak, de a becsapódott roncsokból kiderül, hogy azok jelentős része S-300-as rakéta. Ennek alapján állítja a szakértők egy része, hogy azért vetették be ezeket, mert a föld-föld rakétákból kifogyóban vannak, illetve ami még van a raktárakban, az nem akarják ellőni.

Mivel az ukrán hadsereg is rendelkezik ezzel a fegyverrel, és felhasználták a légitámadások elleni védekezésben, orosz katonai források azt állítják, hogy ezek visszahulló darabjai öltek meg civileket. Az ukrán fél ezt tagadja, szakértők szerint mivel azonos (szovjet eredetű) eszközökről van szó, nehéz utólag eldönteni, hogy melyik lehulló darabjai okoztak bizonyos károkat, sérüléseket.

Új menekültválság fenyeget

Eközben szintén a BBC tudósítása szerint egyfajta újabb menekültválság fenyeget, mert kifutóban van az a segélyprogram, amelynek alapján az Egyesült Királyságba ideiglenesen befogadott ukrán menekülteket elszállásolták. E szerint az érkezők három évre jogosulttá váltak az egészségügyi ellátásra és a szociális támogatásra, amennyiben valaki vállalta, hogy szállást ad nekik legalább hat hónapra. A brit sajtóorgánum riportjából kiderül, hogy vannak olyan befogadó családok, amelyek a fél év elteltével nem tudják tovább vendégül látni a menekülteket.

Az érintettek a lakóhelyükön illetékes helyhatóságtól sokszor kitérő választ kapnak, amikor segítséget kérnek új szállás találásához. Ha munkát akarnak vállalni, akkor alapfeltétel, hogy jól beszéljenek angolul. Egyesek közülük a hazautazást választották, ám ezt nem mindegyikük tudja megoldani.

A riportban megszólaló egyik ukrajnai menekültnek a helyhatóságnál azt ajánlották, jelentkezzen be hajléktalanként, aminek alapján elszállásolhatják egy hotelben, ám nem feltétlenül helyben, amivel az a gond, hogy ott van a nehezen talált munkahelye. Nagyjából százezer Nagy-Britanniában élő ukrán menekült kerülhet bajba körülményeinek megváltozása miatt.

Orosz támadás

A délkeleti frontnak van egy pontja, ahol az orosz hadsereg, pontosabban a Wagner Group magánbiztonsági cég zsoldosai támadásban vannak – írja a BBC helyszíni tudósításában. Nevezetesen Bahmut városát támadják, amely a 2014 óta az oroszbarát szeparatisták kezében lévő donbaszi terület és Szlovjanszk, illetve Kramatorszk városa között van. A háború előtt hetvenezres város lakóinak többsége elmenekült, főként idősek maradtak az áram- és vízellátás nélkül maradt városban. Az oroszok helyzetét nehezíti, hogy a két megcélzott város a nyár végén indult váratlan ukrán ellentámadás nyomán az orosz tüzérség lőtávolságán kívül került. A keleti front ukrán haderejének szóvivője szerint nincs ellenükre a lassú orosz előrenyomulás, mert „fárasztják” az ellenséget. Szintén ő állítja, hogy az új orosz csapatok motiválatlanok és nincs elég fegyverük. Az orosz oldalról nem lehet információt szerezni, mert hónapok óta nem engednek újságírókat a front közelébe.