A magyar turizmus jövőjét számos tényező alakítja, például a fogyasztói magatartás változásai, a technológiai fejlődés, továbbá a fenntartható és felelős turisztikai gyakorlatok növekvő jelentősége. 

Rövid az idő, sok a látnivaló

A területi sokszínűség és a térségben fellelhető szürkeállomány egyedi távlatokat nyithat az innovációs exportpiacok és a közép-kelet-európai régió üzleti szereplői számára – vallja a Digitális Turizmus Zrt. vezérigazgatója, aki szerint, ha területenként vizsgáljuk a világ turisztikai evolúcióját, a kontinensek unikális adottságait, sokszínűségét, akkor az első, ami eszünkbe juthat, az idő rövidsége, amely a mai ember számára behatárolja a felfedezhető élmények körét.

Minden, amit megálmodtunk, amit innovációnak, futurisztikus jövőbeni lehetőségnek tekintettük még nem is olyan régen, a Közel-Keleten és Ázsiában megvalósul. Már a jelenünkben van a jövő, ahogy a múlt szelleme is Európában az épített örökség, a tradíciók és a sok évszázados történelmünk által

– fogalmazott Rasztovits Dávid.

Mint sorolta, az Arab-öböl, az Emirátusok, Szaúd-Arábia, a Vörös-tenger térsége – mind megérdemelne egy-egy külön fejezetet. Szerinte azonban érdemes három fontos tényezőre koncentrálni a turizmusban: ezek a technológia és az adatvezérelt fejlesztések, a humán központú digitalizáció és a komplex attrakciók beruházásai a kultúra és hagyományok talaján. Ez hazánknak is irányt mutathat a térségi összefogás révén.

Futurisztikus megaváros épül Szaúd-Arábiában

Vegyük a világ legnagyobb idegenforgalmi beruházását Szaúd-Arábiában: a NEOM fejlesztést.

A NEOM The Line egy 500 milliárd dolláros projekt, amelynek keretében egy futurisztikus megaváros épül Szaúd-Arábia északnyugati régiójában, vagyis a sivatagban jön létre, fejlett technológiával és fenntartható életmóddal.

A jövő városa várhatóan 2025-re elkészül egy 10.230 négyzetmérföldes területen, amely 33-szorosa lesz New York City-nek. A NEOM az innováció és a technológia globális központja lesz, amely számos iparágra összpontosít, többek között az energiára, a biotechnológiára és a fejlett gyártásra. 

A fejlesztés több ezer munkahelyet teremt, lendületet adva Szaúd-Arábia és az egész világ gazdaságának, így a magyaroknak is új távlatokat nyit.

Úton a fenntarthatóság felé

A Közel-keleti régió elhíresült az ambiciózus turisztikai projektekről, amelyeknek a nemzetközi látogatók vonzása a fő célja. Egy nemrégiben megjelent tanulmányban a térség legnagyobb beruházásait foglalták össze, amely szerint a NEOM mellett a másik jelentős terv a Vörös-tenger projekt, amely egy luxusturisztikai célpont kialakításáról szól. Az Amaala projekt ugyancsak a felsőkategóriás utazás élményét ígéri, ahogy a Qiddiya projekt, amely Szaúd-Arábia legnagyobb szórakoztató központját hozza létre – tematikus parkokkal, sportlétesítményekkel, gazdag kulturális látnivalókkal. A tanulmányban megemlítették a 2021-ben megrendezett Dubai Expo 2020-at is, amely a világ minden tájáról származó innovációkat és a figyelemre méltó kreativitást mutatta be. Emlékezetes, hogy a 192 országot felvonultató expón a Világkiállítások Nemzetközi Szövetsége a legjobban bemutatott tematika kategóriában a Magyar Pavilont ezüstérmesnek ítélte meg, amit a helyi sajtó szerint „nem szabad figyelmen kívül hagyni”. Az egész Perzsa-öböl menti régióban elsőként megjelent, faszerkezetes épületet Makovecz Imre egykori tanítványa és munkatársa, Csernyus Lőrinc tervezte, és több mint egymillió érdeklődőt fogadott. A magyar bemutatkozás központi témája a természetes, páratlan vízkészletünk, gyógy- és termálkincsünk volt, amely fenntartható módon mutatkozott be, egyetlen csepp víz felhasználása nélkül.

Felemelkedett a középosztály

A jövő városa külföldi befektetőket és tehetségeket vonz majd a világ minden tájáról. A projekt kulcsfontosságú része Szaúd-Arábia „Vision 2030” elnevezésű tervének, amely a gazdaság diverzifikálására és az olajtól való függőség csökkentésére irányul. A terv szerint összesen 3000 milliárd dollár saját tőkét helyeznek ki a turisztikai és idegenforgalmi projektekbe

– közölte a Digitális Turizmus Zrt. vezetője, rámutatva, hogy Ázsia és a Csendes-óceán területein, az arab térségben a következő évtized legnagyobb turisztikai beruházásainak piacait láthatjuk, köszönhetően az erős gazdasági fejlődés következtében bekövetkezett jövedelemnövekedésnek, amely a középosztály felemelkedését is hozta.

A régió országai, például Kína, India és Japán ambiciózus turizmusfejlesztési tervekkel rendelkeznek, és nagy összegeket fektetnek be az infrastruktúrába, a szállodákba, üdülőhelyekbe, az élményfejlesztésbe, hogy kielégítsék a globálisan bővülő utazási keresletet.

Az ázsiai, csendes-óceáni térség a fenntartható turizmus, az ökoturizmus és a kulturális idegenforgalom egyik kiemelkedő pontja, jelentős beruházásokkal a természetvédelemben, az infrastruktúrában és a közösségfejlesztésben. Egy, az eddiginél nagyobb léptékű átkötéssel Magyarország és a Kárpát-medence turizmusa is ráléphet erre az útra, helyben vagy ott, de részt nyerhet ezekben a meghatározó projektekben – vélekedik Rasztovits Dávid.

Szerző: Thurzó Kata