Az Egyesült Államok egyre jobban próbálja elszigetelni Kínát is az orosz-ukrán háború árnyékában. Az elmúlt héten döntöttek arról, hogy az amerikai csúcstechnológiás eszközök Kínába irányuló exportját tiltólistára veszik. Noha Kína a világ chipgyártásának egyik legnagyobb szereplője, magában a fejlesztésekben nem jeleskedik, az amerikai szabadalmak hiánya pedig évtizedes hátrányt jelenthet a technológiai versenyben.

Bőven bonyolultabb a helyzet, mint azt a laikusok gondolnák: a chipek fejlesztésében viszonylag kevés segítséget jelent a gyártás, mert annyira komplex rendszerekről van szó. Az exporttilalom a kínai techszektort, a szolgáltatásokat, de még a hadsereget is nehéz helyzetbe hozhatja (ahogy arról ebben a cikkben részletesen írtunk.)

Most pedig az Egyesült Államok az Európai Uniónak is üzent: ahogy Oroszországot teljesen megbénította a technológiaexport tilalma, és az orosz hadsereg hűtőszekrényekből és anyatejpumpákból kénytelen chipeket szerezni, úgy Kína ellen is hatásos eszköz lehet az exportellenőrzés bevezetése. Nem teljes értékű szankciókra buzdítják az EU-t, hanem csak szigorúbb eljárást, néhány korlátozást javasolnak a technológiai eszközök kivitelénél.

Már aktívan lobbizik Washington Kína ellen

Az exportkorlátozások akkor merültek fel, amikor az Európai Unió és az Egyesült Államok tisztviselői a december elején tartandó következő magas szintű kereskedelmi fórumuk napirendjéről tárgyalnak. A szövetségesek együttműködtek a Moszkvába irányuló export korlátozásában, mióta Vlagyimir Putyin elnök megszállta Ukrajnát, és a Biden-kormányzat vizsgálja, hogy ugyanezen információcsere és végrehajtási koordináció egy részét felhasználja-e a Kínába irányuló exportra vonatkozó saját kétoldalú korlátozásainak megerősítésére – tudta a Bloomberg amerikai kormányzati forrásokból.

Az EU egyelőre nem hajlik arra, hogy ugyanazt a megközelítést kövesse Kína esetében, mint Oroszországgal szemben, mivel a körülmények eltérők. Viszont arra Brüsszelben is látnak mozgásteret, hogy szigorítsák olyan áruk exportvizsgálatát, amelyeket Peking katonai képességeinek megerősítésére használhat.

Az Egyesült Államok viszont tagadja, hogy ilyen nyomást helyezett volna az EU-ra. „[Washington] nem fontolgatja az orosz exportellenőrzés kiterjesztését Kínára, és nem is vetettük fel ezt az európai partnereknek” – mondta Saloni Sharma, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője az ügyről.

Az Egyesült Államok már lépett és fáj is Kínának

Vang Ji kínai külügyminiszter az amerikai exportkorlátozásokat kritizálta az Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetés során vasárnap. Szerint ez a két ország közötti feszültséget növeli csak. „Az amerikai félnek fel kellene hagynia Kína elnyomásával, és nem szabadna újabb akadályokat gördítenie a kétoldalú kapcsolatok elé” – mondta Vang a pekingi külügyminisztérium hétfői közleménye szerint.

Az EU és az USA magas rangú tisztviselői december 5-én Washington közelében találkoznak, hogy a Kereskedelmi és Technológiai Tanács harmadik ülésén megállapodjanak a gazdasági tervek listájáról. Az Európai Bizottság, az EU végrehajtó szerve hat prioritást fontolgat, köztük a digitális infrastrukturális projektek közös fejlesztését, a mesterséges intelligenciás projektek összehangolását, de szó lesz az elektromos autók ügyéről is.

Egyes tagállamok óvakodtak az USA azon törekvéseitől, hogy a fórumot Kína-ellenes testületté alakítsák, és ehelyett inkább a pozitív kétoldalú napirendre összpontosítanának. Az európai országok azonban egyre inkább aggódnak a kínai kormány általuk konfrontatívnak tartott álláspontja miatt, különösen a közelmúltban tartott pártkongresszus után, amely bebetonozta Hszi Csin-ping elnök vezetését. Néhány tagállam, köztük Németország, azt javasolta, hogy a blokknak felül kellene vizsgálnia a Kínával kapcsolatos megközelítését, mivel Peking egyre kevésbé partner vagy versenytárs, sokkal inkább rivális és ellenfél kezd lenni.

Közben viszont Emmanuel Macron francia és Olaf Scholz német államfők az Egyesült Államokra akarnak nyomást helyezni, mivel a Biden-adminisztráció elkezdte kiszorítani az európai cégeket az amerikai piacról. A két európai vezető szerint kereskedelmi egyezségre kell jutni Washingtonnal, vagy az EU-nak hasonlóan protekcionista támogatási politikáját kell indítania, mint az USA-nak.