A múlt hónapban a kínai e-kereskedelmi óriás, az Alibaba egy új, nagy teljesítményű felhőalapú számítástechnikai rendszert mutatott be, amelyet mesterséges intelligencia projektekhez terveztek. A rendszert az Alibaba felhőalapú ügyfelei használják algoritmusok betanítására olyan feladatokhoz, mint a chatbotok dialógusa és a videóelemzés, és az amerikai Intel és Nvidia vállalatok több száz chipjének felhasználásával épült. A jövőben viszont ilyen projekteket lehetetlen lesz megvalósítani Kínában: Joe Biden elnök új szankciókat vezetett be, a kormányzat szabályai pedig megtiltják a vállalatoknak, hogy a legerősebb AI-algoritmusok betanításához vagy futtatásához szükséges fejlett chipeket Kínába exportálják.

Az átfogó új szabályozás célja, hogy az ország mesterséges intelligencia ipara a sötét középkorban ragadjon Kínában, miközben az USA és más nyugati országok fejlődnek. A korlátozások a chipgyártó berendezések és a tervezőszoftverek exportját is megakadályozzák, és megtiltják a világ vezető szilíciumgyárainak, köztük a tajvani TSMC-nek és a dél-koreai Samsungnak, hogy fejlett chipeket gyártsanak a kínai vállalatok számára – összegezte a rendeletet a Wired.

Az Egyesült Államok azt üzeni Kínának: „A mesterséges intelligencia technológia a jövő, mi és szövetségeseink odamegyünk - és ti nem jöhettek”

– értékelte Gregory Allen, a washingtoni Center for Strategic & International Studies (CSIS) agytröszt mesterséges intelligenciás kutatórészlegének igazgatója a portálnak. De más szakértők, így Chris Miller, a Tufts Egyetem professzora szerint is az új exporttilalom egy a hidegháború óta nem látott korlátozás, amelynek a következményei súlyosak lesznek.

Kína térdre rogyhat

Az amerikai szigorítás kihasználja, hogy a mesterséges intelligencia új áttöréseihez elképesztő fejlettségű technológia kell, amely nem áll Kína rendelkezésére. Az új áttörések a számítási teljesítmény fejlődéséhez kapcsolódnak, amelyben gyakran olyan gépi tanulási algoritmusokat alkalmaznak, amelyeket több száz vagy ezer grafikus feldolgozóegységgel (GPU) felszerelt szuperszámítógépeken képeznek ki, olyan chipeken, amelyeket eredetileg játékokra terveztek, de a szükséges matematikai műveletek futtatására is ideálisak. Ezáltal Kína mesterséges intelligencia-ambíciói nagymértékben függnek az amerikai szilíciumtól.

Kína esetében viszont hiányzik a tudás a chipek fejlesztéséhez, amelyeket a gyártási megoldásokból sem feltétlen lehet kikövetkeztetni. A techszabadalmak legnagyobb részét az Egyesült Államok, Japán és az Európai Unió birtokolja. Hiába vannak olyan kínai hightech cégek, mint a Google helyi kihívója a Baidu, vagy a népszerű közösségi portál, a TikTok, a rendszereik nyugati chiptechnológián alapulnak. 

Bár több kínai vállalat, köztük az Alibaba és a Baidu, olyan szilíciumchipeket fejleszt, amelyek az Nvidia és az AMD chipjeivel kívánnak versenyezni, de ezek mindegyike Kínán kívüli gyártást igényel, ami most tiltott terület. 

A nagy kínai technológiai vállalatok - akárcsak az Egyesült Államokban - a nagyméretű mesterséges intelligenciamodelleket egyre inkább az alkalmazások középpontjába helyezik, többek között a webes keresés, a termékajánlás, a nyelvi fordítás és elemzés, a kép- és videófelismerés és az autonóm vezetés területén. Ugyanezek a mesterséges intelligenciafejlesztések várhatóan a következő években átalakítják a haditechnológiát, és alakítják, hogy az USA és Kína hogyan ütközik egymással olyan kérdésekben, mint Oroszország ukrajnai inváziója és Tajvan függetlenségi igényei.

Mivel Kína nem rendelkező a kellő technológiai ismeretekkel és tudással, a mostani exportkorlátozás ellehetetleníti a nagyobb techcégeket az országban. Mindennek háttere pedig az lehet, hogy az Egyesült Államok egyrészt felismerte az Oroszország elleni szankciók eredményeiben, hogy modern chipek nélkül a gigantikus orosz hadipar sem képes pótolni a veszteségeket. Valamint a Biden-adminisztráció azt is kihasználja, hogy a mesterséges intelligenciás rendszerek a jövő hadviselésében is kulcsfontosságúak lesznek, de a chipkiviteli tilalom biztosítja az USA előnyét a területen.

Eközben működni látszik a washingtoni terv, hogy a chipgyártókat visszacsábítsák az Egyesült Államokba. Egyre több amerikai cég jelenti be, hogy belföldön fejleszti gyártókapacitását.

Mélyebben már nem is lehetnének a kínai-amerikai kapcsolatok

Az új exportkorlátozások hozzájárulnak az amerikai-kínai kapcsolatok elmúlt években tapasztalt folyamatos romlásához, annak ellenére, hogy a technológiai társfüggőség évtizedei alatt a kínai gyártás az amerikai technológiai ipar alapkövévé vált. Az elmúlt években az amerikai kormány a Kínával való verseny erősödése miatt igyekezett aktívabb szerepet vállalni a hazai mesterséges intelligenciaipar és a chipgyártás fellendítésében.

A héten több kínai technológiai cég, valamint az Nvidia és az AMD részvényei estek, mivel a befektetők számára a korlátozások mértéke egyre inkább nyilvánvalóvá vált. A kereskedelmi minisztérium már a múlt hónapban figyelmeztette az Nvidia és az AMD vállalatokat, hogy le kell állítaniuk a fejlett AI-chipek Kínába irányuló exportját, de a múlt héten bejelentett szabályok sokkal szélesebb körűek, mint arra számítottak. Az új exportszabályok a kínai technológiai cégek számára ez a legrosszabbkor jön: 18 hónapja próbálja a pekingi központi kormányzat szigorúbban szabályozni a techcégeket.

Az amerikai chipektől való elvágottság jelentősen lelassíthatja a kínai mesterséges intelligencia projekteket. Kína vezető hazai chipgyártója, a Semiconductor Manufacturing International Corporation (SMIC) olyan chipeket gyárt, amelyek több generációval elmaradnak a TSMC, a Samsung és az Intel chipjei mögött. Ezt a hátrány pedig még ipari kémkedéssel sem lehet egyik pillanatról a másikra ledolgozni.