Az Ukrajna ellen indított orosz invázió erősen visszatükröződik az európai politikán, ezen belül a négy visegrádi ország együttműködését is a feje tetejére állította. A szoros lengyel-magyar kapcsolatok lefagytak, miközben Csehország és Szlovákia közel került egymáshoz. Itt az ideje kihozni az új helyzetből a lehető legtöbbet – véli Pawel Msialek, a lengyelországi Jagelló Egyetemen működő Klub Jagiellonski kutatócsoport vezetője, akinek cikkét közölte a Notes from Poland hírportál is.

A háború előtt a v4-en belüli legszorosabb együttműködés a lengyel és a magyar kormány kapcsolata volt, miután mindkét országot szorongatta az EU a jogállamiság megsértése miatt. A két kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) és a Fidesz között nyilvánvalóak a hasonlóságok: mindkettő a vidéki, konzervatív népességre támaszkodik a liberális, nagyvárosi elitekkel szemben, amelyek jó viszonyban vannak az EU elitjével is.

Magyarország súlya csökken

Oroszországhoz korábban is ellentétesen viszonyult a varsói és a budapesti vezetés, ám az utóbbi átlépett egy határt azzal, hogy a háború kitörése után kétértelműen viszonyult a megtámadott Ukrajnához és az agresszor Moszkvához. Ez abban is megmutatkozik, hogy a magyar kormány ellenőrzése alatt álló sajtó és a lengyel média egymással szemben álló módon tájékoztat a háború fejleményeiről.

A háború kezdete után a magyar politikát még Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke, Lengyelország szellemi vezetője is bírálta, pedig korábban az EU-tagállamok nagyobb szuverenitása ügyében egy húron pendült Orbán Viktorral, Magyarország miniszterelnökével. Eközben a magyar kormányfőt a 2020 őszén hatalomra került cseh miniszterelnök Petr Fiala is kritizálta (szemben elődjével, Andrej Babissal). Ez ugyan még nem veti fel a v4 felbomlását, de Magyarország súlya csökken a régióban.

Ellenfelekből barátok

Eközben Prága és Varsó korábban nem igazán fényes viszonya javulni kezdett. A két ország közti egyik konfliktusforrás a határ menti turówi szénbánya ügye, amelyben a lengyelek bőszen bányászkodnának, ám ezzel cseh szomszédaiknak is környezeti károkat okoznak. Babis kormányzása idején nem sikerült ebben az ügyben kompromisszumra jutni a feleknek, ráadásul a csehek a lengyel-EU jogállamisági vitában az utóbbit támogatták.

A háború ebben is fordulatot hozott. A két ország azonosan ítéli meg az orosz fenyegetést, és ennek rendelik alá kétoldalú kapcsolataikat. Erre a legjobb példa a cseh-lengyel gázvezeték ügye, amelyet eddig Prága nem forszírozott, ám most már a német-cseh-szlovák hálózat kiegészítőjének tekinti. Emellett javítanák a közlekedési infrastruktúrát is, ami elérhetőbbé tenné Csehországból a lengyel tengeri kikötőket.

Szlovákia is felcsatlakozott

Csehországban csak felerősítette a háború azokat a törekvéseket, hogy eltávolítsák az országot Oroszországtól, ám Szlovákiában ennél nagyobb fordulatra volt szükség. A korábbi Robert Fico-féle baloldali kormány nem akart eltávolodni Moszkvától, ezt csak a 2020-ban hatalomra került jobbközép kabinet tűzte ki célul. A háború ott is lökést adott ennek, és egyben annak, hogy a déli szomszédjuk iránt jobban érdeklődő lengyeleknek pozitív visszajelzéseket adjanak.

Emellett szól az is, hogy a szlovák ellenzékben jelen vannak a Nyugattal és a NATO-val szemben hagyományosan szkeptikus politikai erők, amelyek bírálják a kormányt határozott atlantista politikájáért.

Négyszög helyett háromszög

Összességében a háború alapvetően alakította át a v4 országainak viszonyait. Magyarország, amelynek politikája csakis Orbán Viktortól függ, kisodródott a képből, és megjelentek a cseh-lengyel-szlovák aranykorszak jelei – véli a lengyel politológus professzor. E három országnak ki kellene használnia az ebben rejlő lehetőségeket, mielőtt elillannának. A történelem ezzel az orosz-ukrán háború tragédiájával megmutatta a közép-kelet-európai társadalmak közös sorsát, a különbséget Nyugat-Európa és az Oroszországhoz közel lévő, kis országokból álló régió sorsa között.

A politológus azt ajánlja, hogy a régió összetartó országai ne tekintsék magukat nyugati szomszédaik szegény rokonának, hanem önálló identitással rendelkező európai térségnek. Gazdaságilag ez megmutatkozhat a három tenger kezdeményezés, azaz a Balti-, az Adriai- és a Fekete-tenger keretezte térség közös infrastruktúrájának kiépítésében, amit az USA is támogat. Az orosz agresszió segíthet abban, hogy a terület országai közös érdekeik alapján regionális szövetséget alkossanak.