A Scorpions popzenekar Wind of Change című száma jutott eszébe Constanze Stelzenmüllernek, a Brookings Institution kutatójának azokról a fejleményekről, amelyek a német belpolitikában szűk négy hónappal a parlamenti választások előtt kibontakozni látszanak. A bandának ez a száma 1991-ben világsiker lett, mivel jól tükrözte azt az érzést, amit a szovjet rendszertől megszabaduló kelet-európaiak éreztek. Évtizedekkel később a német politikusokat még mindig azok a választási eredmények idegesítik a leginkább, amelyek a volt keletnémet tartományokban kijöhetnek.

A Száz-Anhalt tartományban június 6-án esedékes tartományi választás is fejfájást okoz a Berlini döntéshozóknak – írja a szakértő a Financial Timesban megjelent cikkében. És nem csupán azért, mert az euroszkeptikus, radikális jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) – amely magát az elitellenes rebellió legfőbb támaszának tartja – az előző, 2016-os választáson elvitte a szavazatok negyedét. A közvélemény-kutatások szerint ez most is összejöhet, hiszen 23 százalékot mérnek a pártnak, ám a 68 százalékos népszerűségi indexszel rendelkező Rainer Haseloff CDU-s tartományi miniszterelnök újraválasztása biztosnak látszik.

Kapcsolódó

Ami teszteli Angela Merkel kancellár és Armin Laschet, a CDU elnöke és CDU/CSU kancellárjelöltje idegeit, a bizonytalanok nagy aránya. Napokkal a szavazás előtt még mindig a potenciális választók 45 százaléka mondta azt, hogy nem döntötte el, hova teszi az X-et. A történet vége olyan helyzet lehet, amelybe a konzervatív kormánypárt 2020 februárjában keveredett. Akkor Türingiában megválasztottak tartományi miniszterelnöknek egy viszonylag ismeretlen politikust az AfD-vel együttműködve, amibe belebukott Laschet elődje, Annegret Kramp-Karrenbauer védelmi miniszter, és kis híján Merkel kormánya is.

Zavaros helyzet

Szász-Anhalt nem kevésbé nehéz dió, mint Türingia volt. Bár ebben a német tartományban van a legtöbb világörökségi helyszín, itt a legalacsonyabb a GDP. A helyi parlament kereszténydemokrata frakciója decemberben egy béremelési ügyben azzal fenyegetőzött, hogy az AfD-vel együtt szavaz, mire a szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek a koalíció felmondását helyezték kilátásba. Haseloff válaszul kirúgta belügyminiszterét azt sejtetve, hogy bevállalná a kisebbségi kormányzást a radikális jobboldali párt külső támogatásával. A botrány jelzi, hogy az AfD királycsináló pozíciója akár országos szinten is nagy bajt okozhat a CDU-nak.

A keleti tartományokban nem csupán ez a párt, hanem a kommunista utódpárt, a Baloldal (Linke) is hagyományosan erős, miközben a CDU kizárta, hogy bármelyikükkel kormánykoalíciót alkotna. Így a hét végi választás sokesélyes. Maradhat a „Kenya” (fekete-vörös-zöld) koalíció, amit a közvélemény-kutatások szerint az emberek kétharmada nem szeretne. Összejöhet egy „Jamaica” koalíció, azaz a CDU (fekete), a liberális FDP (sárga) és a Zöldek társulása, miközben az utóbbi pártot az ott élők többsége nem szeretné kormányon látni. Emellett lehet, hogy „Németország” (CDU, SPD, FDP) koalíció vagy négypárti „Zimbabwe”, CDU, SPD, FDP, Zöldek társulás lesz.

Hideg zuhany jöhet

A szavazás után kaotikus koalíciós tárgyalások jöhetnek, vagy a CDU helyi szervezete fellázadhat, és összefoghat az AfD-vel, vagy az AfD váratlanul jó eredményt érhet el - ezek mind olyan körülmények, amelyek alááshatják Laschet kancellári esélyeit. Ennél nagyobb gond azonban az, ami országos szinten elindulni látszik a konzervatívok köreiben. Az AfD országos szinten csak 12 százalékon áll, ezért egyetlen esélye arra, hogy közel kerüljön a hatalom húsos fazekához, ha a CDU/CSU párosban erőteljes jobboldali fordulat történne, s így összefoghatna a mérsékelt jobboldali kormánypártokkal.

Ezért indította be a CDU vezető köreiben a riadójelzést, amikor a párt jobbszárnyán lévő WerteUnion csoport Max Otte személyében olyan új elnököt választott, aki jól ismert vonzódásáról az AfD-hez. Emellett Hans-Georg Maassen, a jobboldal egyik üdvöskéje indul a CDU színeiben az egyik türingiai választókerületben. Maassen szerint s Zöldek – akik nélkül Laschet, ha nyerne, aligha hozhatna létre működőképes kormánykoalíciót – neoszocialisták, veszélyesek, olyan globalisták, akik elszivattyúznák a magánvagyont, szabadjára engednék a migrációt és polgárháborúba vinnék az országot.

Ez a belső átalakulás azzal veszéllyel jár, hogy a CDU keleti helyi szervezetei radikalizálódnak, és a történet végén a párt az amerikai republikánusok sorsára juthat, akik kisodródtak a jobboldalra, magára hagyva a centrumot. A centrista szavazók pánikszerűen átpártolhatnak a Zöldekhez és az FDP-hez, és végül Németország kancellárja a Zöldek jelöltje lehet és olyan kormánykoalíció alakulhat, amelyben nem vesz részt az CDU. És ez az, ami az brit üzleti lap publicistája szerint felér egy forradalommal, azaz mivel a szavazófülkékben történik, egy fülkeforradalommal.