Az uniós pénzügyminiszterek (ECOFIN) hétfői ülésének döntése értelmében újabb négy állam, Horvátoszág, Ciprus, Litvánia és Szlovénia helyreállítási terve kapta meg a jóváhagyást, így már 16 tagállam várhatja, hogy még a nyári időszakban hozzájuthat az őket megillető finanszírozás első részletéhez, ami a teljes összeg 13 százaléka.

A maradék 11 tagállam közül a bolgár és a holland kormány – a választások utáni kormányalakítás elhúzódása miatt – még nem adta be a tervét, hét tagállam esetében pedig zajlik az értékelés. A Politico hírlevele szerint az Európai Bizottság Észtország, Finnország, Málta és Svédország helyreállítási tervét a nyári szünet után fogadja el, Románia tervével kapcsolatos döntéshozatali meghosszabbítás pedig szeptemberben jár le.

Kapcsolódó

A magyar és a lengyel tervek egyelőre parkolópályán vannak

A magyar és a lengyel tervek még lógnak a levegőben, a Bizottság meghosszabbította az értékelési időszakot. Utóbbi 24 milliárd eurós vissza nem térítendő és 12 milliárd eurós hitelre vonatkozó kérelméről az Európai Bizottságnak augusztus 31-ig kellene döntést hoznia, ám kritikusok szerint Lengyelország nem tesz eleget a bírói függetlenség biztosítása érdekében, illetve Brüsszelnek amiatt is aggályai vannak, hogy Varsó tervezett beruházásai összhangban vannak-e az EU zöld célkitűzéseivel és megfelelnek-e annak a kitételnek, hogy a környezetben ne okozzanak "jelentős kárt".

A magyar tervvel kapcsolatban a Bizottság a korrupcióellenes intézkedésekkel elégedetlen, szemben a magyar kormány állításával, hogy a Bizottság az LMBTQI-törvény miatt hátráltatja a magyar helyreállítási terv elfogadását. Azt a Politico mellett az Eurologus brüsszeli portál is megerősítette, hogy bár az utóbbi miatt a Bizottság indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben, de a két dolognak csak annyi köze van egymáshoz, hogy azonos időben történnek. 

A magyar kormány közben bejelentette, hogy a helyreállítási terveket a brüsszeli segítség nélkül is útjára indítja, amíg Magyarország nem kapja meg ezeket a forrásokat (ami Orbán Viktor miniszterelnök szavai szerint megilleti a magyarokat), addig azt saját költségvetésből finanszírozza.

Nincs különösebb jelentősége

Valdis Dombrovskis bizottsági alelnök ezzel kapcsolatban az Eurologus szerint arra a nyilvánvaló tényre hívta fel a figyelmet, hogy

csak olyan tételeket lehet elszámolni a nemzeti tervek keretében, amelyek brüsszeli jóváhagyást is kaptak.

A portál szakértőt is megkérdezett, aki úgy vélte, a magyar döntésnek nincs különösebb jelentősége abban az esetben, ha – amint az nagyon valószínű – még ebben az évben sikerül megegyeznie a kormánynak és a Bizottságnak. Magyarország összesen 2511 milliárd forintra pályázott, ebből 326 milliárd lenne az a bizonyos első 13 százalék. Az uniós kohéziós alapokhoz hasonlóan a helyreállítási alappal kapcsolatos pénzügyi műveletek nem befolyásolhatják az egyenleget, azaz a beérkező és a kifizetett összegnek azonosnak kell lennie. A tételek elszámolása meglehetősen rugalmas, ezért indokolt az az érvelés, hogy ha az év végéig megszületik a megállapodás, akkor az nem befolyásolja az eljárásnak ezt a részét.

Amennyiben nem lesz meg a megállapodás, akkor arra "még nincs hivatalos brüsszeli forgatókönyv" - írja az Eurologus. A szlovén pénzügyminiszter elmondása szerint a hétfői tanácsülésen sem a magyar, sem a lengyel kormány nem kért semmiféle gyorsítást vagy időzítést nemzeti terveik elbírálásával kapcsolatban.

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.