Az Egyesült Államok már határozott nemet mondott a repülőgépek küldésére, Emmanuel Macron francia elnök pedig úgy nyilatkozott, hogy nem zár ki semmit, de mérlegelnie kell az előnyöket és a hátrányokat.

Mindig három szempont szerint értékeljük a dolgokat. Az első, hogy mennyire hasznos, amit kérnek – tekintettel az időre, amely a kiképzéshez és az ukrán hadseregnek történő szállításhoz lenne szükséges. A múlt héten ezért újra több mint másfél órán át beszéltem Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel

idézte az Euronews a francia elnököt.

Oleksiy Reznikov ukrán védelmi miniszter kedden Párizsban tárgyal, ahol találkozik Emmanuel Macronnal és francia kollégájával, Sébastien Lecornu-vel, a fegyveres erők miniszterével.

A találkozó célja, hogy a francia fél „megerősítse Ukrajnának az orosz invázió elleni harcában nyújtott teljes támogatását, és Franciaország szándékát az ukrán fegyveres erők szükségleteinek kielégítésére” – áll az Elysée-palota közleményében, amelyet a le Parisien idéz.

A két miniszter megbeszélésen szó lesz azokról a felszerelésekről és eszközökről, amelyekkel Franciaország segíteni tudja Ukrajnát.

Várhatóan szóba kerülnek az esetlegesen szállítandó vadászrepülőgépek is, amelyeket a francia elnök már feltételes módba is helyezett mondván, Párizsnak nem célja az eszkaláció fokozása, továbbá biztosítékot is szeretnének, hogy a gépek „nem érintenének orosz földet”.

Közben az ukránok bemondták az igényüket

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője szerint Ukrajna kétszáz F-16-os vadászgéppel hatékonyan lecserélhetné a régi szovjet technikát és meg tudná védeni légterét az ellenséges behatolásokkal szemben.

A szóvivő szerint azért kell ilyen sok repülőgép, mert Ukrajna légtere a legnagyobb Európában, emellett összesen 40 olyan légibázis működik Oroszország területén, amely veszélyt jelent az országukra.

Le vagyunk maradva technológia tekintetében. Komoly a szükséglet. Öt harcászati repülődandárt kell létrehoznunk

– mondta Ihnat.

Hozzátette: szerinte az ideális repülőtípus az amerikai F-16-os vadászbombázó.

A lengyeleknél viszont nincs napirenden a kérdés: a légierő F-16-os vadászrepülőgépeinek Ukrajnának történő esetleges átadása nem képezi „hivatalos vita” tárgyát 

– közölte a védelmi miniszterhelyettesük, Wojciech Skurkiewicz, egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok megtagadta az ilyen irányú segítséget.

Lassan, de biztosan azért érkeznek a felajánlások

Ami csak az elmúlt napok történéseit illeti: Franciaország és Ausztrália már megállapodott arról, hogy 155 mm-es lövedékeket szállítanak Ukrajnának  – jelentette be hétfőn Sébastien Lecornu, a francia fegyveres erők minisztere és Richard Marles ausztrál fegyveres erők.

A Guardian Ben Wallace brit védelmi minisztert idézte, aki azt mondta a brit parlamentben, hogy a Kijevnek ígért 14 Challenger tank „nyár előtt, vagy májusban megérkezik Ukrajnába – valószínűleg húsvét környékén”. 

Norvégia a maga részéről a lehető leggyorsabban Leopard 2 tankokat kíván küldeni Ukrajnába – jelentette ki a norvég védelmi miniszter, utalva arra, hogy ezekre a szállításokra március végén kerülhet sor.

Az amerikai katonai tisztviselők szerint a több mint 60 Bradley „tankgyilkos páncélost” tartalmazó szállítmány a múlt héten indult el North Charlestonból, Dél-Karolinából.  Megérkezésük a következő hetekben várható. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig hétfőn Mette Fredriksen dán miniszterelnököt fogadta Mikolajivban, és közbenjárását kérte a fegyverszállítások felgyorsításában, valamint a harci repülőgépek estleges szállítása is szóba került a megbeszélésükön.

Moszkva reagált, de a horvát elnöknek sem tetszik

Közben a Kreml arra figyelmeztetett, hogy további nyugati fegyverek szállítása Ukrajnának „jelentős eszkalációhoz” vezethet. A közleménynek van egy egyértelműbb mondta is: eszerint a NATO-országok egyre inkább közvetlenül érintettek az orosz-ukrán konfliktusban.

NATO-tag Horvátország elnöke is bírálta a nyugati országokat, amiért nehéz harckocsikkal és más fegyverekkel látták el Ukrajnát a megszálló orosz erők elleni hadjáratban. Szerinte ezek a szállítások csak meghosszabbítják a háborút. Az Associated Press szerint Zoran Milanović azt mondta, „őrültség” azt hinni, hogy Oroszország legyőzhető egy hagyományos háborúban. Azt a nem túl finomkodó megjegyzést is hozzáfűzte, hogy szerinte a Krím soha többé nem lesz Ukrajna része.

Ennyit Ukrajna Putyin-féle „demilitarizálásáról”?

Ukrajna eddig dokumentálhatóan 450 tankot vesztett el a háborúban, de ennél lényegesen többet kapott vagy kap majd nemzetközi támogatóitól, nem is beszélve az oroszoktól szerzett hadizsákmányról – írja Twitter-oldalán a háborús veszteségeket elemző Oryx szakportál, amelyet a portfolio.hu idéz

Utóbbi szerint azonban az információkat érdemes némi fenntartással kezelni: a valós veszteség ennél viszont biztosan nagyobb lehet, ugyanis nem minden veszteségről készül felvétel. Azt sem lehet tudni, hogy a zsákmányolt orosz harckocsik milyen állapotban vannak. Ráadásul a 100 NATO-harckocsi csak hónapok múlva érkezik meg Ukrajnába, az állomány a különösen sokat késő Abrams-harckocsik miatt alighanem 2023 végére lesz teljes. 

Nem lehet tehát egyértelműen kijelenteni, hogy az ukránok több, harcképes, fronton bevethető tankkal rendelkeznek, mint a háború előtt – összegez a portál.