Minden újdonság meghozza a maga aggodalmait, így van ez az internetnél is: először a játékok miatt, majd különösen az internetezésre alkalmas telefonozás elterjedése óta a kiskorúak túlzott közösségi média (TikTok, Instagram, Snapchat, Facebook stb.) használata miatt. Kínában a 8 év alattiaknak napi 40 percben korlátozza az állam a használatát, máshol általában az lett az általános igény, hogy a szülői kontroll működtethető legyen a platformok esetében, és van olyan platform, amelyik önkéntes lépéseket tesz.

Együttműködéses szabályozás

Az Európai Unió is a szabályozás útjára lép ebben a hónapban, a cégekkel együttműködve, és nem alapvetően a használat korlátozása a cél, hanem a közösségi oldalak olyan megoldásainak korlátozása, amelyek túlzott használatra, addikcióra késztetik a kiskorú felhasználót. Ezek kiiktatásával természetesen a cégeknek csökken a felhasználók által a platformokon töltött idő, ami közvetlenül a reklámbevételekre is kihat, de hajlanak a kompromisszumokra, hisz ők is sokkal jobban járnak közösen kialakított megoldásokkal, mint az esetleges egyoldalú tiltásokkal.

Bizonyítaniuk kell

A Politico szerint most a hónap végén lép életbe a digitális szolgáltatásokról szóló törvény, amely a legnagyobb online platformokat, mint a TikTok, a Facebook vagy a Youtube, arra kötelezi, hogy nyissák meg, tegyék átláthatóvá rendszereiket. Így az Európai Bizottság szakértői azokat alaposan átnézhetik, és meggyőződhetnek arról, hogy a cégek megtették vállalásaikat, és végrehajtották a megfelelő gyerekvédelmi átalakításokat.

Konkrét szabályok

A legszigorúbb szabályok a legnagyobb, 45 millió fölötti uniós felhasználóval rendelkező cégekre fognak vonatkozni. Ezek közül egy példa, hogy nem mutathatnak fogyókúrás videókat tizenéves lányoknak, vagy nem lehet bekapcsolva alapból a végtelenített tartalomlejátszás, nehogy emiatt ottragadjanak a gyerekek és fiatalok, akik egyébként kilépnének a kívánt tartalom megtekintése után.

Ugyancsak tiltva lesz, hogy a gyerekek online tevékenységét követhessék a platformok a célzott reklámozás érdekében (ez felnőtteknél is roppant idegesítő, főleg, ha kéretlen reklámokkal bombáznak szinte végtelenítve). Ugyanígy a végtelenített idővonalak is korlátozásra kerülnek, és általában minden olyan beépített dolog, aminek az a célja, hogy a felhasználó minél nehezebben szánja el magát a kilépésre.

Következő lépés, konszenzusra törekedve

Jövőre egy további lépést terveznek, ennek tartalmáról addig a cégekkel, szülőkkel és másokkal is egyeztetnek, hogy azok minél gyakorlatiasabbak legyenek, az igényekhez alkalmazkodva, ugyanakkor a gyerekeket, fiatalokat se korlátozzák indokolatlanul. Tökéletes megoldás nyilván nincs, de ha széles körű konszenzuson alapul a szabályozás, akkor minden résztvevő jobban elfogadja azt.

Pozitív hatások

A negatív hatásokról sok szó esik, a pozitívokról kevesebb, pedig akadnak bőven. Az egyik, hogy ha nem csak az anyanyelvi tartalmat nézik-hallgatják a gyerekek, hanem mindent, ami elérhető, akkor az idegennyelv tudásuk automatikusan megnövekszik. A legtöbb videó és egyéb tartalom angolul van, és mivel ez a világnyelv, eleve ezt tanulják a legtöbben. Ha sokat hallják a nyelvet így, közel anyanyelvi tudás és kialakulhat, hisz a mechanizmus ugyanaz, és egyre több szülő jelzi, hogy valóban, gyermeke egy vagy két nyelvet remekül megtanult.

Ugyancsak pozitív, ha egy videómegosztó oldal úgy állítja össze a kínált tartalmat, hogy az a felhasználó kiskorúnak ne káros, hanem hasznos legyen – ezt közvetlenül is tapasztaltuk. A YouTube például ismeretterjesztő videókat iktat közbe, olyanokat, melyek érdeklik a felhasználót, ugyanakkor megbízhatóak, ellenőrzöttek. Ebben a tekintetben még előnyös is, ha egymás után több tartalmat ajánl a szolgáltató, de gyerekek esetében csak egy meghatározott ideig.