Januárban az amerikai igazságügyi minisztérium beperelte a Google-t arra hivatkozva, hogy a technológiai vállalat visszaélt az online hirdetési monopóliummal azáltal, hogy átvette a platformjára épülő eszközök feletti ellenőrzést. A Google - az Amazonnal és az Apple-lel együtt - az elmúlt két évben hasonló trösztellenes vádakkal nézett szembe Európában, és az Atlanti-óceán mindkét partján átfogó változtatásokat javasoltak a technológiai óriások szabályozására (Európában sikerrel, az Egyesült Államokban viszont akadozva).

Alaptermékek és alkalmazások

A Computerworld.hu szerint egy tanulmány, amelynek társszerzője Sruthi Thatchenkery, a Vanderbilt professzora, azt állítja, hogy a nagyok eddigi szabályozása nem segített a kis cégek nyereségességén. Az okok tanulmány szerint a platformpiacok kölcsönös függőségéhez kapcsolódnak. Ezek a piacterek egyedülálló kölcsönös függőséget teremtenek a vállalatok között: a nagy technológiai vállalatok alapterméket hoznak létre, más vállalatok pedig alkalmazásokat és rendszereket, amelyek ezt kihasználják.

Egy platform sokféle formát ölthet, és az elmúlt években minden kategóriát egy vagy két kulcsfontosságú szereplő dominált. Az e-kereskedelemben az Amazon és az Alibaba, az online hirdetések piacán a Google és a Meta (Facebook), az operációs rendszereknél a Microsoft, az Apple és a Google.

Hatalomátvétel

A platformok sikeréhez az szükséges, hogy a "kiegészítő" vállalatok (amelyek termékeket, alkalmazásokat vagy szolgáltatásokat értékesítenek a platformon), valamint a fogyasztók (akik megvásárolják a termékeket, alkalmazásokat vagy szolgáltatásokat) kritikus tömegét megszerezzék. A platformok gyakran olyan eszközökkel csábítják a vállalatokat a csatlakozásra, mint a fejlesztőeszközök, szoftverintegrációk vagy alapvető technológiai infrastruktúra, amelyet ezek a kiegészítő vállalatok egyedül nehezen tudnának kiépíteni.

A szimbiózis azonban megromlik, amikor a platformcég ugyanazokat az alkalmazásokat és szolgáltatásokat kezdi el kínálni, mint a kiegészítői. A platformok gyakran tisztességtelen előnyökhöz juttatják saját alkalmazásaikat és szolgáltatásaikat, vagy akár ki is használják piaci erejüket a riválisok blokkolására. 

Perek helyett szabályozás

A tanulmány szerint a trösztellenes perek ösztönözhetik az innovációt, de nehéz lehet visszafordítani a domináns platform által okozott károkat, és lehetővé tenni, hogy a kiegészítő cégeknek is jusson érdemi profit. Az iparági magatartási kódexet felügyelő, és remélhetőleg a káros blokkoló magatartásokat eleve megakadályozó új szabályozások jobban szolgálnák a technológiai vállalkozókat.

A szerzők szerint a monopolhelyzet maguknak a nagy cégeknek is árthat. Szerintük az egészséges ökoszisztéma hosszú távú fenntartása érdekében a platformtulajdonosoknak érdemes ellenállniuk a kísértésnek, hogy a kiegészítő szolgáltatókat gyengén tartsák, és inkább segítenie kéne a fejlődésüket, hogy önállóan megállják a helyüket.