Alkut ajánlhatnak Trumpnak a kínaiak

Kína hajlandó lenne amerikai kőolajat, földgázt és szenet importálni az Egyesült Államoktól, ha az feloldaná a Pekinggel szembeni technológiai exportkorlátozást - közölte pénteken egy kínai napilap.
K. Kiss Gergely, 2018. május 18. péntek, 12:28

Kuangcsou Zsipao írása leszögezi ugyanakkor, hogy Peking nem mond le alapvető érdekeiről, amikor a kereskedelmi vitákat próbálják rendezni a következő napokban Washingtonban - írja az MTI.

Az utóbbi időben megromlottak a kereskedelmi kapcsolatok a két ország között azután, hogy az Egyesült Államok büntetővámmal terhelt kínai termékeket, amely ellenintézkedéseket helyezett kilátásba.

A vitás kérdések rendezéséről csütörtöktől két napon át Washingtonba tárgyal Liu Ho miniszterelnök-helyettes egyebek között az amerikai pénzügyminiszterrel.

A kínai küldöttségnek a mezőgazdasági miniszterhelyettes és az ipari és informatikai miniszterhelyettes is a tagja. Megfigyelők szerint a kínai kormány ezzel is jelezni akarja, hogy a vitatott területek illetékeseit küldte Washingtonba, akik személyesen felelnek azért, hogy megoldás szülessen a vitatott kérdésekben.

A Fehér Ház közleményt adott ki a tárgyalások kezdete előtt, amelyben hangsúlyozta, hogy az amerikai kormányzat a kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatok kialakítására törekszik Kínával.

Az első megbeszélési forduló után a kínai külügyminisztérium cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint Peking 200 milliárd dolláros kereskedelmi többlet leépítését vállalná.

Trump neheztel Kínára

Előzőleg a Reuters amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy 200 milliárd dolláros kereskedelmi többletcsökkentő csomagot terjesztett be a kínai fél, ami egyebek között koncessziók megadását és amerikai termékek növekvő importját tartalmazza.

A kínai minisztérium a cáfolat mellett leszögezte: a washingtoni megbeszélések az amerikai illetékesekkel konstruktívak és folytatódnak.

Donald Trump amerikai elnök Kínával szembeni egyik legfőbb panasza az, hogy az ázsiai ország hatalmas többletet - csak tavaly 375 milliárd dollárt - halmozott fel a kétoldalú kereskedelmi forgalomban. Donald Trump előszeretettel hozza fel példaként és használja a kínai "protekcionista" kereskedelmi politika ostorozására azt, hogy Kínában 25 százalékos vámot vetnek ki az importált autókra, míg az Egyesült Államokban csak 2,5 százalékot.

Április végén a Bloomberg News a témát közelebbről ismerő forrásra hivatkozva ugyanakkor azt közölte, hogy a kínai kormány az autók importvámját a jelenlegi 25 százalékról 15 százalékra, vagy még alacsonyabbra, 10 százalékra szállítaná le.

Vámháborút talán mégsem akarnak

Elemzők szerint a feszültség tompítását célozza Donald Trump vasárnapi kijelentése is, miszerint az Egyesült Államok Kínával együtt azon munkálkodik, hogy a kínai ZTE mobil távközlési vállalat minél előbb ismét talpra állhasson.

A mintegy 70 ezer embert foglalkoztató ZTE a múlt héten állította le működését, miután áprilisban az amerikai kormányzat által életbe léptetett szankciók miatt nem jutott alkatrészekhez amerikai beszállítóitól. A ZTE által készített termékek alkatrészeinek csaknem harmadát amerikai cégek szállították.

A ZTE tavaly 46,4 millió okostelefont értékesített és ezzel a hetedik legnagyobbnak számít az Android operációs rendszeren futó készülékek gyártóinak a rangsorában.

HOZZÁSZÓLÁSOK