Bíróság elé kell állnia Boris Johnson volt brit külügyminiszternek, a keményvonalas brexit-tábor zászlóvivőjének, mert a vád szerint hazudott a 2016-os népszavazási kampányban. Az eljárást egy magánvádló kezdeményezte a londoni Westminster kerület magisztrátusi bírósága előtt közhivatali tisztséget betöltő személy által elkövetett helytelen magatartás címén - írta az MTI. A magánvádló, Marcus Ball 200 ezer fontot (71,6 millió forint) gyűjtött a pereskedés költségeire crowdfunding formájában - írta a BBC.

A vád az, hogy Johnson hazudott, amikor híres vörösre festett kampánybuszának oldalára óriási betűvel kiíratta, hogy Nagy-Britanniának az EU-tagság heti 350 millió fontjába (125 milliárd forint) kerül és ezt az összeget az egészségügyi ellátásra kellene (illetve a kilépés esetén lehetne) költeni. Az állítást sokan, sok fórumon cáfoltak: az összeg valójában a szigetország bruttó befizetése, amelyből tekintélyes összeget visszakapnak főként a farmerek.

Johnson képviselői szerint politikai célú színjátékról van szó, amellyel valójában meg akarják kérdőjelezni a brexit mellett döntő népszavazás eredményét. Norman Smith, a BBC politikai szerkesztője emlékeztet arra, hogy az ügy a legrosszabbkor jön a politikusnak, akkor, amikor egyre fokozódik a harc a Konzervatív Párt Theresa May lemondásával megüresedő elnöki székéért és egyben a kormányfői pozíciókért. Johsnon jelenleg a legesélyesebb utódjelölt.

Ősi szabály

A hivatali hatalom helytelen felhasználása, amely alapján az eljárás indult, egy a 13. századig visszavezethető jogsértés a szigetországban. (Ebben az évszázadban élte át Magyarország a tatárjárást - a szerk.) Ezt a vádat csak olyan valakivel szemben lehet megfogalmazni, aki valamilyen hivatalos funkciót lát el, például közszolga vagy börtönőr, illetve olyan valaki, akire rábízták egy közfeladat ellátását. Johnson parlamenti képviselő volt már a 2016-os kampány idején is.

A vád alapján akkor lehet valakit elítélni az ősi joggyakorlat alapján, ha a felperes bizonyítani tudja, hogy az illető szándékosan figyelmen kívül hagyta azt a kötelezettségét, hogy a munkáját a vele szemben támasztott elvárások alapján kell elvégeznie. Azt is bizonyítani kell, hogy ezzel aláásta a társadalom bizalmát önmagával, mint közfeladatot ellátó személlyel szemben. Az ügy végén akár életfogytiglanig tartó szabadságvesztésre ítélhetik az alperest.