Brexit: most ugrik a majom a vízbe

Az Egyesült Királyság és az Európai Unió új kereskedelmi egyezményéről folytatott tárgyalásokat december 4-ig le kell zárni ahhoz, hogy az az EU december 11-én kezdődő csúcstalálkozójának résztvevői elé kerülhessen.
Komócsin Sándor, 2020. december 2. szerda, 11:19
Fotó: Getty Images

Michel Barnier az EU brexitügyi főtárgyalója december 2-án tájékoztatja az uniós tagállamok vezetőit arról, hogyan állnak az Egyesült Királyság és az EU tárgyalásai a felek új kereskedelmi kapcsolatairól. Franciaország és néhány további tagállam, elsősorban a szigetországhoz közel fekvők, így Hollandia, állítólag idegesek, mert attól tartanak, hogy Barnier az EU nevében túl nagyvonalú engedményeket tesz a másik félnek - derül ki a Bloomberg és a Financial Times tudósításaiból.

Emmanuel Macron francia államfő világossá tette, hogy kormánya nem fogad el olyan megállapodást, amely szerinte lehetővé teszi a briteknek, hogy tetszésük szerint válogassanak az egységes európai piac előnyei és hátrányai között. Barnier a tagállamok uniós nagyköveteinek november utolsó napjaiban azt monda, hogy a felek álláspontja távol áll az EU környezetvédelmi és munkaerőpiaci standardjainak átvételéről. Ez azért nagy gond, mert ha a szigetország szabályozása ezeken a területeken lazább, mint az unióé, akkor az ottani vállalatok jelentős versenyelőnyre tehetnek szert az EU-s cégekkel szemben. Az EU egyébként az elmúlt időszakban a vámellenőrzés területén engedett, lehetővé téve a folyamatos vámolást, illetve könnyített azokon a feltételek, amelyek alapján meghatározzák a hazai gyártású, következésképpen vámmentes termékek körét.

Szerződésszegés

Miközben az EU-s főtárgyaló és brit partnere, David Frost igyekszik nyélbe ütni a megállapodást a londoni kormány továbbra is forszírozza azt a belső piaci törvényt, amely több ponton felülírná az EU és Boris Johnson miniszterelnök 2019 decemberében kidolgozott brexitmegállapodását. Ez hivatott biztosítani, hogy az ír-északír határ továbbra is szabadon átjárható legyen.

A szóban forgó forgatókönyv akkor működhet, ha Észak-Írország az egységes uniós piac része marad, miközben az Egyesült Királyság többi tagállama más vámrezsimbe kerül. Így az Ír-tengeren de facto vámhatár jönne létre, amelyen a vámolást az EU megbízásából a brit hatóságok végeznének. A belső piaci törvény azonban, amelyet ősszel terjesztett be a londoni parlament elé a kormány, lehetővé tenné, hogy az egész Egyesült Királyságra, így Észak-Írországra is érvényes gazdasági szabályokat fogadjanak el, felülírva a kettős szabályrendszert.

Johnson tanácsadói szerint nem a tárgyalásokat akarják ezzel aláásni, csupán arra készülnek, hogy ha nem sikerülne megállapodni az EU-val, akkor január 1-jétől érvénybe léphessen a belső piaci törvény. Magyarán egyfajta tartaléktervről, biztonsági hálóról van szó a kedvezőtlen fejlemény elleni védelem céljából.

Halászat

A Bloomberg értesülései szerint a megállapodás legnagyobb akadálya a halászat körüli nézeteltérés. London a függetlenség próbakövének tekinti, hogy a szigetország önállóan gazdálkodjon a felségvizeiben úszkáló halakkal, miközben az érdekelt uniós tagállamok, Franciaországgal az élen történelmi jogokra hivatkoznak az ügyben azzal kapcsolatban, hogy halászaiknak hol van joguk végezni a munkájukat.

A kompromisszumos lehetőségek között szerepel, hogy elhalasztják a mennyiségi kvóták bevezetését vagy esetleg csak időben elnyújtva, fokozatosan vezetik be azokat. A brit miniszterelnök szóvivője, Jamie Davies szerint a londoni kormány kőkeményen dolgozik azon, hogy áthidalják a nézeteltéréseket az uniós tárgyalópartnerrel.

HOZZÁSZÓLÁSOK