"Atombombát" dobhatnak a brexitre

Még a nyár vége előtt elkezdődnek a brit parlament Európa-párti politikusainak tárgyalásai arról, hogyan akadályozhatnák meg a kemény brexitet. A kérdés az, milyen lépést támogatnának elegen ahhoz, hogy elfogadják, enélkül az "atombomba" megoldáshoz kellene folyamodniuk.
Komócsin Sándor, 2019. augusztus 25. vasárnap, 09:02
Fotó: Getty Images

Augusztus utolsó előtti hetében a brexittel kapcsolatban attól volt hangos a sajtó, hogy Boris Johnson, az Egyesült Királyság frissen megválasztott miniszterelnöke Berlinben, Párizsban, majd a világ legfejlettebb országait tömörítő G7 országcsoport vezetőinek csúcstalálkozóján tárgyalt Európa és a világ legbefolyásosabb vezetőivel. Sonia Sodha, a Guardian publicistája azonban úgy véli, hogy a fontos fejlemények nem ezektől az egyeztetésektől várhatók, hanem attól, hogy mire jutnak egymással a londoni parlament Európa-párti politikusai. Szemben azzal, amit Johnson állítólag Angela Merkel kancellárnak mondott, miszerint a parlament nem állhatja útját a válási megállapodás nélküli (kemény) brexitnek, van mód erre.

Az ellenzéki pártok augusztus utolsó napjaiban kezdenek tárgyalásokat a kormányzó konzervatívok EU-párti politikusaival arról, hogyan állják útját a kemény brexitnek. Az elmúlt napokban három javaslat került az asztalra. Az egyiket Jeremy Corbyn, a Munkáspárt elnöke, az ellenzék vezére tette le, a másikat Jo Swinson, a Liberális Demokraták vezetője, a harmadik Dominic Grieve-hez a toryk legismertebb Európa-párti politikusához kötik.

Minek lehet többsége

Corbyn azt ajánlja, hogy az ellenzék a kemény brexitet ellenző konzervatívokkal összefogva buktassa meg Johnsont, és válassza meg őt mint az ellenzék vezérét kormányfőnek szigorúan kötött mandátummal. E szerint csak arra kapna felhatalmazást, hogy halasztást kérjen az EU-tól a brexit október 31-ei időpontjához képest, majd új választásokat kezdeményezzen. Az utóbbin a Munkáspárt olyan népszavazás mellett kampányolna, amelynek egyik választási lehetősége az Egyesült Királyság EU-tagságának fenntartása lenne.

Swinson és a mérsékelt toryk elutasítják Corbyn javaslatát, mert nem tudnának megszavazni egy olyan kormányalakítást, amelynek eredményeként a radikális baloldali munkáspárti vezér a Downing Street 10. lakójává válhatna. A Liberális Demokraták elnöke ezért azt javasolja, hogy a parlament leghosszabb képviselői mandátumával rendelkező tagjai közül válasszanak átmeneti miniszterelnököt. Ezzel az a gond, hogy a Munkáspárt képviselőinek egy része még akkor sem támogatná egy ilyen kormány felállását, ha vezetője közülük kerülne ki, azaz három évtizede a parlamentben ülő Harriet Harman lenne.

A harmadik lehetőség, amelyet Grieve és más konzervatívok támogatnak, az lenne, hogy a parlament kötelezné a Johnson-kormányt, hogy halasztást kérjen az EU-tól a brexitre. Ez a megoldás enyhén szólva kockázatos lenne, mert a parlament lépésére válaszul a regnáló kormányfő kezdeményezne új választást, mégpedig úgy, hogy azt novemberben tartsák meg. Ez az időhúzás azzal járna, hogy a szigetország október 31-én automatikusan kihullana az EU-ból, azaz bekövetkezne a kemény brexit.

Atombomba

Végül a negyedik lehetőség, ha mindezek nem működnek, hogy a parlamenti többség dönt az Egyesült Királyság uniós kilépési kérelmének visszavonásáról. (Ezt a kérelmet az európai alapszerződés 50. cikkelye alapján 2017. március végén nyújtotta be Theresa May akkori miniszterelnök.) Az Európai Bíróság 2018-ban megállapította, hogy az Egyesült Királyság egyoldalú döntéssel, azaz az EU 27 tagállamának hozzájárulása nélkül visszavonhatja ezt a kérelmet, aminek nyomán az EU tagja maradna, tagságának jelenleg érvényben lévő feltételei szerint.

Ez a lépés lenne a kemény brexit megakadályozásának nukleáris opciója. A legnagyobb kérdés vele kapcsolatban nem az, hogy ellenmond-e a 2016-os függetlenségi népszavazás döntésének, mert két okból sem teszi ezt. Az első, hogy a referendum tájékoztató jellegű volt a nép akaratáról, nem kötelezi semmire a parlamentet vagy a kormányt (bár a toryk kötelezőnek tekintik). A második, hogy nem határozta meg, mikor és hogyan szeretné a szavazók többsége kiléptetni országát az EU-ból.

A visszavonás igazán azzal okozhatna bonyodalmat, hogy az európai bírósági döntés értelmében nem használható arra, hogy a kilépni szándékozó EU-tagállam ezzel húzza az időt, azaz kisvártatva újra bejelentse kilépési szándékát az unióból. Ha kisvártatva ezt tenné, azzal jogi háborút provokálna. A nagy kérdés tehát az, hogy mennyi idő lenne több, mint a kisvártatva.

"Kreatív" módszerek

Boris Johnson hónapok óta arról beszél, hogy jó szándékkal és kreativitással megoldható az észak-ír-ír határ nyitva tartása a brexit után is. Bizonyára sok szavazó vevő erre stílusra, ami a hollywoodi filmekből is ismert: amikor összedől a világ, a főhős azt szokta mondani a gyerekeinek, hogy "nem lesz semmi baj". Johnson nem árul el konkrétumokat, ám bizonyára a brexiter konzervatívok javaslataira gondol. Ezek szerint az új technológiákra és egy szállítói bizalmi rendszerre alapozva elkerülhetők a határellenőrzések, elegendő az áruszállító teherautók vizsgálata a telephelyeken, ahova viszik az export-import árut. Ezzel azonban van néhány gond - hívja fel a figyelmet a BBC.

Bajok

Az első, hogy a megbízható szállító cím elnyerése nem automatikus, egy erre alapuló rendszer kiépítése - ne feledjük, ebbe a kisvállalkozóknak is be kellene kapcsolódniuk - éveket vehet igénybe. Sokan úgy vélik, hogy nem lehetne minden szállítóra kiterjedő, 100 százalékos rendszert kialakítani, így mégis szükség lenne határellenőrzésekre. A járműveket követő, illetve a tartalmuk gyors ellenőrzését lehetővé tevő elektronikus rendszerek, amelyeket szintén ajánlanak a brexiterek, növelnék a szállítási költségeket. Ezek főként kisvállalkozásoknak okozhatnának túl nagy kiadásokat.

További gond, hogy az EU élelmiszer-szabályozása előírja, hogy az unió területére bekerülő árukat a határátlépés helyén kell ellenőrizni, hogy ne kerülhessenek az EU-s szabványoktól elütő termékek házon belülre. Ez eleve feltételezi a valós határ kialakulását az Ír-szigeten, ráadásul egyes szakértők szerint rémálommá válhat, ha például valaki pizzát akarna átvinni az észak-ír-ír határon, mert annak elvileg minden összetevőjét egyenként kellene megvizsgálni. Végül a leges legnagyobb gond a brexiterek tervével az, hogy az Ír Köztársaság semmilyen határellenőrzést nem akar, sem a két ír állam határán, sem saját területén belül az Észak-Írországból érkező áruk esetén.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Darquan, 2019.08.28 12:46

@znojmo: nekem nincs bajom az ocsmány beszéddel. mint stílus, szubjektív.
a tartalommal inkább.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix7, 2019.08.28 12:44

@znojmo:
"Az ocsmányul beszélőkre mindenképpen"

OMG
Micsoda önkritika, bombát dobatnál saját magadra?
:D
Vagy szegény G. blankára?
:D
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

znojmo, 2019.08.28 11:46

@Darquan:
Az ocsmányul beszélőkre mindenképpen.... Mit várunk ezektől a senkiktől, ha a magyar lovagok mutatják a rossz példát, egyik frontharcosuk mindenképpen!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

MLB2019, 2019.08.28 10:12

@znojmo: te kihez beszélsz, világhülyéje? Mindenki tisztában van vele, hogy egy jelentéktelen mondandó nélküli kis náci troll vagy.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Darquan, 2019.08.28 10:04

atombomba kéne erre a fórumra is...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html