A kijevi vezetés akár úgy értékelheti az orosz engedményt a gázárfizetési vitában, hogy a Moszkva "pislantott", azaz megingott elszántsága akarata érvényesítésében - véli Timothy Ash, a Standard Bank feltörekvő piaci stratégája, akit a Bloomber TV szólaltatott meg. Alexej Miller, a Gazprom vezérigazgatója hétfőn tájékoztatta a kijevi kormányt, hogy egy héttel eltolták az új fizetési rend bevezetésével kapcsolatos határidőt.

Korábban azt követelték, hogy Ukrajna június első napjaiban utalja át előre az e hónapban szállítandó orosz gáz árát, ám immáron június 9-e a határidő. Kijev természetesen nem akar előre fizetni, és főként nem fogadja el, hogy Oroszország a második negyedévtől majdnem kétszeresére emelte a gáz árát. Gesztusként azonban a hét végén átutaltak 786 millió dollárt, amellyel a februárban és márciusban - azaz még a régi áron szállított - gázért tartoztak.

Nincs megoldás

Az ukrán válságnak ez a része Kijev oldaláról nagyon egyszerű. Hosszú távú gázellátási szerződést akarnak kötni alacsony áron. Oroszország azonban lehetőséget lát arra, hogy a bevonja a válságba Európát, amely kiszolgáltatott az orosz gáznak, és megkeserítse az ukránok életét. Ugyanakkor megbízható hosszú távú partnerként akarnak megjelenni ebben az üzletben, ezért nem érdekük a gázcsap elzárása - fejtegette Ash.

Érdekesebb kérdés ennél, hogy mi magyarázza az orosz tőzsde múlt heti kisebb szárnyalását? A szakértő szerint a befektetők a legjobb forgatókönyv megvalósulására számítanak, azaz ara, hogy rendeződik a helyzet Európai keleti részén. Eközben valójában semmi jele a hosszú távú megoldásnak. Vlagyimir Putyin orosz államfő kicsit visszalépett: nézi mire jut a május végén megválasztott új ukrán elnök, Petro Porosenko. Azt latolgatja, mit tudna adni neki kollégája, cserébe azért, hogy beszüntesse Ukrajna szorongatását.

Semmit

Az új kijevi vezetés nem képes kormányozni addig, amíg Ukrajna jelentős része az oroszbarát szeparatisták ellenőrzése alatt áll, illetve anarchiát okoz, hogy e csoportok és a hadsereg harcol egymással az érintett déli és keleti ukrán régiók ellenőrzéséért. Putyin tudja ezt, és várja, mire jut új kollégája. Célja változatlan: el akarja kerülni, hogy Ukrajna a NATO tagja legyen, szorosabbra fűzze együttműködését az EU-val és igyekszik federalista átalakulás irányába tolni az ukrán államot.

Az amerikai szankciók visszahőkölésre kényszerítették az orosz elnököt, ami ad némi időt Porosenkónak, hogy cselekedjen - folytatta Ash. Ettől függetlenül alapvető érdeke, hogy nyugatbarát kijevi vezetés kudarcot valljon, és egyelőre nincs oka arra, hogy - a hátralépés ellenére - feladja ezt a célját. A déli és keleti országrész ipara erősen összefonódott az Ukrajna többi részén működő cégekkel, aminek már látszik a hatása az ország gazdaságán. Az autóiparban például jól érzékelhetők a harcok nyomán kieső szállítások okozta károk.

Végső soron az ukrán GDP idei visszaesése nagyobb lehet, mint amekkorával az IMF számolt legutóbbi jelentésében, pedig ez is méretes, ötszázalékos zsugorodást jósol. Az elemző szerint az USA és az EU csak abban bízhat, hogy a szankciók továbbra is működnek, komoly sérülést okoznak az orosz gazdaságnak, ami további visszalépésekre kényszerítheti Putyint. Emellett nyomniuk kell a pénzt az új kijevi kormány támogatására, hogy meghiúsítsák az orosz elnök tervét, a nyugatbarát vezetés megbénítását.