Iránnal is összefoghat az EU az USA ellen

Irán magatartása fogja megszabni az olaj árának alakulását a következő időszakban - véli egy szakértő, aki szerint az Európai Unióra is új szerep vár, ami hatással lehet a nyersolaj, s ezzel közvetve az üzemanyagok árára is.
Komócsin Sándor, 2018. december 3. hétfő, 11:56
Fotó: Shutterstock

Az OPEC e heti szokásos év végi tanácskozása előtt bizonytalan, hogy a kartell milyen döntést fog hozni olajexportjával kapcsolatban. A fekete arany ára október eleje óta hordónként 50-60 dollárra esett, ami jelentősen csökkenti az olajtermelő országok bevételeit. Az árak feltornászásához csökkenteni kellene a kitermelést, azaz a piaci kínálatot, ám egyelőre nincs megállapodás a felek között arról, hogy melyiküknek, mennyivel kellene visszavennie kivitelét - kezdi háttérelemzését Nick Butler, a Financial Times publicistája, aki korábban hosszú ideig részt vett a BP irányításában.

A kulcskérdés egy ideje az, milyen hatással lesznek a piacra az Irán ellen felújított amerikai szankciók? Vajon sikeresek lesznek-e a washingtoni kormány nézőpontjából, azaz eléggé csökkentik-e a perzsa ország olajbevételeit, hogy ezzel rákényszerítsék Teheránt a tárgyalásokra atomprogramjáról és fegyverkezéséről vagy sem?

Az idei olajár-emelkedés mögött - amely 85 dollár/hordóval tetőzött október elején - az húzódott meg, hogy a piaci szereplők feltételezték, hogy a washingtoni adminisztráció mereven érvényesíteni fogja szankcióit, amivel kiradírozza az olajpiacról a napi 2,5 millió hordónyi iráni exportot.

Enyhülés több fronton

Az elmúlt hónapokban azonban ez a borús előjelzés több ok miatt sem teljesült. Az egyik, hogy az USA féléves felmentést adott az iráni olaj hat nagy ázsiai importőrének, így nem következett be a várt nagy kínálatcsökkenés a fizikai olajpiacon.

A másik, hogy Donald Trump amerikai elnök kihasználva Dzsmál Hasogdzsi szaúd-arábiai újságíró meggyilkolását, amelyhez vélhetően köze volt az ország vezetésének, manipulálja Mohamed bin Szalman koronaherceget. Cserébe, hogy megkapja Trump támogatását, a szaúdi vezető növeli országa olajkitermelését, amiért meg is érkeztek a címére a köszönő twitterüzenetek az USA első emberétől.

Mindezek eredményeként semmi jele annak, hogy hiány alakulna ki a piacon, sőt az elmúlt időszak árcsökkenése arra utal, hogy egyértelmű túlkínálat van. Ezért gondolja az FT szakírója, hogy az OPEC mérlegeli kitermelése csökkentését. Ugyanakkor elsősorban nem ezen, hanem a teheráni vezetés magatartásán múlik, miként alakul a fekete arany ára a következő hónapokban.

Három lehetőség

Két szélsőséges választási lehetőség áll Irán előtt, amelyek között elképzelhető egy középút. Az első válaszuk az lehet az USA intézkedéseire, hogy mereven ellenállnak az atomprogramjuk és a fegyverkezési terveik felülírására irányuló nyomásnak. A másik véglet, hogy úgy látják, nincs elég anyagi erőforrásuk, hogy megnyerjék ezt a csatát, ezért a konfrontáció helyett leülnek tárgyalni a washingtoni kormány képviselőivel.

Befolyásolhatják a reakcióikat az USA belpolitikai viszonyai, mivel Trumpnak a jövő év második felében már 2020-as újraválasztására gondolva kell kormányoznia országát. Az elnök azt szeretné, ha Teherán meghajolna az akarata előtt, de a közelgő szavazás előtt kényelmetlen lehet neki egy bonyolult, kiszámíthatatlan, elhúzódó konfliktus a Közel-Keleten. Eközben az iráni kormány nyilván hatalmon akar maradni, nem hiányoznak neki az életszínvonalat erodáló gazdasági bajok a szankciók miatt.

És itt jön az EU

Ha Irán keményen kitart, visszautasítja a tárgyalásokat, akkor az USA-nak el kell döntenie, meddig szorítja a prést, például meghosszabbítja-e az ideiglenes felmentést azoknak az olajimportőröknek, amelyek a perzsa országtól vásárolnak olajat. Az FT cikkírója arra tippel, hogy Teherán óvatosabb politikát fog követni, amelyhez számíthat az európai országok támogatására. Ezek ugyanis elégedettek a 2015-ben kötött iráni atomalkuval, ellenzik, hogy Trump felül kívánja vizsgálni azt.

Olyan kisebb engedményeket fognak tenni Washintonnak, amelyek párbeszédre késztetik az amerikai vezetést és visszatartják Trumpot attól, hogy tovább szigorítsa a szankciókat. Az EU új szerepkörben debütálhat a nemzetközi politikában: közvetítő szerepet játszhat a felek között. Arra bazírozhat például, hogy a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint Trump elvesztheti a 2020-as elnökválasztást, ezért azzal érvelhet az irániaknak, hogy esetleg elég, ha húzzák az időt, mert ha új elnök lesz a Fehér Házban, akkor változhat az USA hozzáállása velük szemben. Ugyanakkor ha Európa a közvetítő szerepre vállalkozik, tudatában kell lennie annak, hogy az USA-ban Iránt - Észak-Koreával egyetemben - sokan "ördögi hatalomnak" tartják.

Mi lesz, ha...?

Ha ez a feltételezés igaznak bizonyul, akkor az iráni olajexport jelentős része a piacon maradhat. A perzsa ország novemberben 800 ezer hordó fekete aranyat adott el, ami 1,5 millióval kevesebb az előző hat hónap havi átlagánál. Ennek a kiesésnek egy része visszakerülhet a piacra, ami pluszkínálatként nyomást gyakorolna az árakra.

Az olajipar, amely hosszabb távon kalkulál a piaci folyamatokkal, mint a rövid távú üzleteket kötő árupiaci kereskedők és hedge fundok, érti a helyzetet - véli az FT publicistája. A jelentős cégek vezetői óvatosságra intettek az árak emelkedésével kapcsolatban és hosszabb távú üzleti terveiket 50 és 65 dollár/hordó közti árral számolva készítették el. Megfelelő költségcsökkentéseknél ennél a szintnél is jöhet a nyereség.

Ugyanakkor elkerülhetetlen, hogy a politikai folyamatok megrángassák az árakat. Nem lehet előre látni, hogy napi 500 ezer és 2,5 millió hordó között mikor, hol lesz majd az iráni kivitel, ami gyengíti a piaci stabilitást. A következő hetekben kötélidegzetre lesz szükségük a piaci kereskedőknek és a spekulánsoknak.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

na4, 2018.12.03 13:59

Na még csak ez kellene az EU-nak. :-(
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html